A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata

sőt a szőlők és erdők fölé is, viszont nemegyszer lehetett tipikusan szárazföldi fajokat a parti vizek fölött is megfigyelni, úgy határoztam, hogy CHERNELlel azonos módon minden madarat felveszek a névjegyzékbe, amelyet a part közvetlen közelében figyeltem meg. Ebben a felsorolásban legfeljebb annyi meg­kötéssel lehet élni, hogy azokat, amelyek csak a part menti vizeken vagy a nádas partszegélyben mutatkoztak, külön jellel látjuk el a felsorolásban, ilyen módon a szűkebb értelemben vett Tapolcai­medence madarai jól elkülöníthetők az ún. teljes faunalistában. A Tapolcai-medence vulkánjainak fészkelőközösségei A kiválasztott terület fészkelő madarait nem el­szigetelve vizsgáltam, hanem azoknak a fészkelő­közösségeknek a tagjaiként, amelyeket mintegy másfél évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmányom­ban ismertettem. Ezt a munkát tíz évvel ezelőtt újabb kiegészítő tárgyú cikk követte, amely mara­déktalanul megerősítette azt a megállapításomat, hogy Magyarországnak csaknem pon­tosan 200 fajra tehető fészkelőfau­náját 38 kitűnően jellemezhető fész­kelőközösségbe lehet sorolni. Ezeknek a részletes tárgyalása nem tartozik a jelen dolgozat keretébe, de vázlata és különösképpen elvi in­doklása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egyáltalában be­szélhessünk róluk a Tapolcai-medence avifaunájával kapcsolatban. Korábbi megállapításaim szerint a z о r­szág fészkelőközösségei kilenc lénye­gesen eltérő típusú tájban alakultak к i. A tájtípusok a következők: erdő, rét, mocsár, szi­kes puszta, sztyepp, homokpuszta, köves terület, löszfal és emberi település. Csaknem valamennyi tájtípusban megkülönböztethetők olyan fokozatok, amelyek eltérő mértékben mutatják a táj jellegét. Mindegyik ilyen fo­kozat egy-egy fészkelőközösség költőterülete. Csupán két táj típus kivétel, ahol nem lehet — legalábbis az ország határain belül — fokozati eltéréseket kimutatni; tehát ezek a tájtípusok önmagukban jelentik egy fész­kelőközösség költőterületét. Az egyes tájtípusokban el­különíthető fokozatok száma a következő: az erdő táj­típusban 13, a rétben 6, a mocsárban 7, a sziken 2, a köves területen 2, a löszfalban 2, az emberi település­ben 4; a sztyepp és a homokpuszta pedig önmagában jelent 1—1 fészkelőközösséget. Lássuk most már a fészkelőközösségek hierarchiá­ját, azaz az együtt fészkelő fajok egymás közti viszo­nyát, illetve rangsorát.. A fészkelőközösség legjellegzetesebb költő faja a vezér­a 1 a k. Ügy is kifejezhetnénk, hogy a vezéralak az a faj, amelyiknek a táj típus kérdéses fokozata a költés szempontjából legjobban megfelel. Ha a vezéralak a ti­pikus területén költ, akkor legalább egy-, de esetleg több állandó tag mindig megtalálható a társaságában. A fészkelőközösséghez tartoznak még olyan további fajok, amelyeknek a speciális adottságok többé vagy kevésbé megfelelnek. Ezeknek az alárendelt tagoknak a száma fészkelőközösségként igen eltérő lehet. Általá­ban a függőségi viszony egy- vagy többoldalúsága alapján olyan sorba rendezhetők ezek az alárendelt fa­jok, hogy a hűségük vagy ragaszkodásuk a kérdéses fészkelőközösséghez a felsorolásuk sorrendjében jut ki­fejezésre. Ez utóbbi megállapítás pontosabban tehát azt jelenti, hogy az alárendelt tagok felsorolásában nem lehetünk közömbösek, hanem bizonyos fontossági sorrendet kell tartanunk. Minél távolabb áll egy faj a vezéralaktól, annál lazább kötelék fűzi a fészkelőközösséghez. Az alárendelt tagok, igaz, hogy különböző mérték­ben, de jellemzik a fészkelőközösséget, ezzel szemben az esetleges vagy véletlen fészkelők csak alkalmilag fordulnak elő ott; úgy is mondhatnánk, hogy merőben táj idegenek. Példaképpen említhetjük a nádasban fészkelő szarkát vagy tövisszúró gébicset. Az ilyen ese­teket nem szívesen hívom véletlennek, mert a bioló­3. Sylvia atricapilla-fészkelőközösség helye a Szent György­hegy keleti részén 3. Ort der Sylvia atricapilla-Nistkolonie im Ostteil des Szent György-Berges 3. The nesting community of Sylvia atricapilla in the eastern part of Szent György-hegy 543

Next

/
Thumbnails
Contents