A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bankovics Attila: Adatok a Kőris-hegy madárvilágához

14. Közép fakopáncs (D. médius) Ritkább a nagy fakopáncsnál. XII. 26-án elegyetlen bükkösben a koronaágakon mozgott egy példány cinkecsapatban. (A csapat összetétele: 2—3 Parus caeruleus, 2 P. palustris, 2 Sitta europaea.) VI. 28án 700 m-es magasságban a csúcs közelében kőrises sziklaerdőben mozgott 1 db. Nem messze tőle egy fehérhátú fakopáncs tojó, mellyel ügyet sem vetettek egymásra. 15. Fehérhátú fakopáncs (D. leucotos) A 15 megfigyelési napból 8 napon találkoztam e fajjal. A Bakonyból főleg csak a Kőris-hegyről ismeretes. Részletesebb leírását külön dolgozatban „Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a Bakonyban" címen közlöm. 16. Kis fakopáncs (D. minor) A Kőris-hegy csúcsának kőrises sziklaerdejében elég rendszeresen előfordul. III. 18-án 1 db jellegzetes „ki-ki-ki" kiáltását hallatta, s többször dobolt. IV. 9-én és IV. 20-án bükkösben kiabált 1—1 példány. V. 12-én a csúcs közelében 1 hím a fehérhátú fakopáncséhoz hasonló „tyúk . . . tyúk" hívó hangját hallatva táplálékot keresett. Utvonala a következő: egy öreg hegyi juhar törzsön fel a vékony ágakig, s a leveles hajtásokig — le egy tuskóra, majd földön levő száraz ágakra, ahol kopácsol — gyertyán törzsre röppen, azon fel a koronába, majd át egy újabb hegyi juharra. Egy tojó is a közelében mozgott. 17. Füsti fecske (Hirundo rustica) V. 12-én a Kőris-hegy csúcsán a kilátóról láttam 1 db-ot ,amint az erdő felett molnárfecskék társaságában észak felé repült táplálékot fogdosva. A kisszépalmai erdészház egyik istállójában 1972-ben Э fészke volt. Augusztus 20-a körül az erős lehűlés (4—5 napon át viharos északi—északnyugati széllel egyfolytában eső 7—10 С fokos hőmérséklet mellett!) hatására itt is elpusztultak a még fészken ülő fiókák. ROTWEIL GYÖRGY erdész szerint öreg madarak is estek le holtan a fészkekről a több napos éhezés miatt. VIII. 31-én már egy sem mutatkozott a ház körül. 18. Molnárfecske (Delichon urbica) V. 12-én a füsti fecske után haladt 7+1 db az erdő felett lassan észak felé. VI. 28-án szintén a kilátóról figyeltem meg 2 db-ot, amint az erdő fölött röpködtek. A fenti erdészháznál 1971-ben 3 pár költött, 1972-ben egy sem tért vissza. 19. Parti fecske (Riparia riparia) 1971. VIII. 15-én a Kőris-hegy csúcsa fölött alant repült 2 db délkeleti irányban. 20. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Az Északi-Bakony területén ritka. VI. 28-án a Kék-hegy lábánál Ménesjáráspuszta közelében hallottam egynek a hangját. 21. Szajkó (Garrulus glandarius) Négy alkalommal találkoztam vele. III. 18-án a Parajoson 1 db; VI. 28-án a Kék-hegynél apró énekes madár kergetett egyet; VIII. 31-én bükkösben 1—1 db; IX. 5-én bükkösben 3 db. 22. Széncinege (Parus maior) Mint a Bakony más területein, úgy a Kőris-hegyen is általánosan elterjedt. Legtöbbel III. 18-án találkoztam, amikor 25 db-ot jegyeztem fel, 4 km-es útvonalon. Ezek megoszlása a következő: 1+1+2+2+2+2+1+1+1+1+2+2+4+ +3=25. Ebben az időben tehát már nagyrészt párban jártak. Fészkelésükről IV. 27-én győződtem meg, amikor egy vastag bükkfa törzsén 3,5 m magasan levő korhadt ág tövében keletkezett üregbe járt be egy pár etetni. 23. Kék cinege (P. caeruleus) Általánosan elterjedt, de ritkább a széncinegénél. A megfigyelt madarak nagy része a zárt bükkös szálerdő koronaszintjében kereste táplálékát, onnan hallatta énekét. 24. Barátcinege (P. palustris) A Kőris-hegy bükköseiben a tél folyamán elsősorban ez a cinke faj mozgott. Nyárra a számuk relatíve lecsökkent. 25. Őszapó (Aegithalos caudatus) V. 12-én a Kék-hegyen 1+2 db a bükkösben , IX. 5-én a Kőris-hegyen bükkös koronaszintjében kb. 12-es csapata keresgélt. 26. Csuszka (Sitta europaea) Gyakori és általánosan előforduló faj. Költését IV. 20-án találtam egy általa szűkre tapasztott bejárónyílású bükkodúban. 27. Fakusz (Certhia familiáris) Jóval ritkább a csuszkánál, de rendszeresen előfordul. A kisszépalmai erdészház mögött IV. 6-án fészekanyaggal a csőrében mozgott egy példány. IV. 20-án e helytől távol másik pár fészkére bukkantam. Ez egy lábon álló kiszáradt hegyi szil elváló kérge mögé volt építve 4 m magasan. Az egyik madár épp egy házityúk fedőtollat hozott bélésnek. Amikor VI. 9-én a fészket parazitológiai célra begyűjtöttem, annak belseje vastagon ki volt bélelve házityúk tollal. Kérdés, vajon milyen messziről hordhatták ezt ide? Szeptember 5-én nagy kitérj e519