A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bankovics Attila: Adatok a Kőris-hegy madárvilágához
ADATOK A KÖRIS-HEGY MADÁRVILÁGÁHOZ Az elmúlt év során 15 megfigyelő utamon érintettem a Kőris-hegyet, illetve a vonulatához tartozó Parajost és Kék-hegyet. Űtjaim alatt összesen 47 madárfajt észleltem e területen, köztük jelentős faunisztikai ritkaságokat is. Itt kerültelő a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), mely eddig a Bakonyból nem volt ismeretes. Említést érdemel továbbá az örvös rigó (Turdus torquatus L.), amely átvonulásában a csúcson táplálkozás végett telepedett meg kis csapatokban. Megállapíthattam azt is, hogy ragadozó madarakban ez a terület is nagyon szegényes. Mivel a Bakony e legmagasabban fekvő részéről madártani leírás még nem jelent meg, szükségesnek tartom az egy év megfigyelési adatainak közzétételét. Az alábbiakban felsorolom a megfigyelési napokat, s így később a fajok ismertetésénél csak a lényegesebb esetekben teszem ki az évszámokat az adatoknál. A megfigyelések időpontjai a következők: 1971. VIII. 15., XII. 26., 1972. III. 18., IV. 6., IV. 9., IV. 20., IV. 27., IV. 30., V. 11., V. 12., VI. 9., VI. 28., VII. 17., VIII. 31. és IX. 5. A környezet rövid jellemzése A Kőris-hegy (704 m) a Bakony legmagasabbra emelkedő tömbje. Vonulatához tartozik a tőle északra fekvő Kék-hegy (686 m) és a délre elnyúló Parajos (623 m) is. A tömb alapkőzete mészkő, mely csak néhol, főleg a csúcsokon és a kisebb kőfejtőkben van napvilágon. Többnyire zárt erdő borítja az egész területet. Mindhárom hegy keleti oldalán a hegy lábától kezdődően (350—400 m tengerszint felett) bükkös szálerdőt találunk. A Kék-hegyen ez a szálerdő épp kitermelés alatt áll, így a kisebb tarvágásos foltok helyén már felverődött a magas kórós vágásnövényzet vagy a bükkújulat. Bükkös szálerdő az 1. A Kőris-hegy és a Kék-hegy vonulata Szépalma felől 1. Der Zug des Kőrisberges und Kékberges von Szépalma 1. The Kőris-hegy and the range of Kék-hegy from Szépalma uralkodó az Kőris-hegy délnyugati oldalán és a tőle délre fekvő területeken is. A bükkösben szálanként előfordul a hegyi szil (Ulmus scdbra). Nagy területeket borít a bükkfiatalos és a rudas állományú bükkös is. A tetők sziklakibúvásos rendzinatalaján (600 m felett) hárskőris sziklaerdő nő. Leggyakoribb fafajok itt a magas kőris (Fraxinus excelsior), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), korai juhar (A. platanoides), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), de ide is feljut néhány csenevész bükk (Fagus silvatica) vagy gyertyán (Carpinus betulus). Kisebb karsztos terület van a Kőris-hegy délkeleti oldalán az Ördög-lik nevű barlangnyílás körül, illetve a hegy nyugati oldalán is. E helyeken előfordul a húsos som (Cornus mas) és a barkóca berkenye (Sorbus torminalis) is. Az észlelt madárfajok ismertetése 1. Vetési lúd (Anser f abolis) Bár nem tartozik a terület faunájába, mégis megemlítem itt, mivel átvonul a Kőris-hegy felett. 1971. XII. 26-án 6 db repült vonalban kb. 600 m magasan északnyugat felé. 2. Héja (Accipiter gentilis) 1971. XII. 26-án Szépalma környékén mezőgazdasági területen magányos fa koronájában alsó ágon (fedezésben) ült 1 db. Közeledtemre egy kis fenyvesfoltba, majd onnan egyenesen a Kőris-hegy lábához repült, megtéve 1 km-t az erdők felett. Ahol leszállt, S17