A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: Újabb őslénytani és földtani megfigyelések a veszprémi karni képződmények rétegsorában

9. Vidámpark környéke: A park Sallai úti főbejáratával szomszédos domboldalon a felső­raibli korúnak ismert dolomitban maximum 5 cm vastagságú, autigén breccsás dolomitváltozatot ész­leltem. Vékonycsiszolatában oolitok és ősmaradvá­nyok (valószínűleg algák) mutatkoztak. 10. Kertekalja: A Benedek-heggyel szom­szédos keleti domboldalon a Séd-völgyet átszelő csatornahálózat építésekor alsóraibii dolomitot tár­tak fel. A dolomit alsó 9,5 métere szürke, likacsos, helyenként üreges, igen rosszul rétegzett. 0,2 mé­ternél vékony (5—10 cm) vörös agyag betelepülés jelentkezik, melynek iszapolási maradéka fauna­mentesnek bizonyult. A 3—4 m mély árok feltárá­sában megfigyelhető, hogy a dolomit a „felső-halo­biás márgá"-val tektonikusán érintkezik. A domb­oldalon a Benedek-hegy területéről már ismertetett felsőraibli korú, jól rétegzett dolomit is megtalál­ható, a szomszédos benedekhegyi előforduláshoz vi­szonyítva mintegy 20 méterrel mélyebben. 11. Jutási legelő:A Dózsaváros északi foly­tatásában, az aranyosvölgyi kőbányákkal szemközti kopár dombvidék. Területén felsőkarni megalodu­szos dolomit található. Legalsó része a Pecten incog­nitus, Ostrea montis caprilis és Pleuromya tricari­nata alakokkal jellemzett, a Cornucardia hornigi 1. BÖCKH, J. (1872—73): A Bakony déli részének földtani viszonyai. — Földt. Int. Évk. 2. FLÜGEL, E. (I960): Die Hydrozoen der Trias. — Neues Jahrbuch für Geol. und Pal. Abh. Stuttgart. 3. KOMLÓSSY, GY. (1967) : Ujabb adatok a magyar­országi bauxit keletkezésének kérdéseihez. — Kézirat. 4. KUTASSY, E. (1930): A Heterastridiumok előfor­dulása a magyarországi triászban. — Mat. és Term. tud. Ert. 5. KUTASSY, E. (1933) : Adatok a Vértes és Bakony hegységi fődolomit faunájának ismeretéhez. — Földt. Közi. 6. LACZKÓ, D. (1911): Veszprém városának és tá­gabb környékének geológiai leírása. — Bal. Tud. Tan. Eredm. 7. ORAVECZ, J. (1963): A Dunántúli-középhegység felsőtriász képződményeinek rétegtani és fácieskérdései. — Földt. Közi. 8. ORAVECZ, J. (1963): Négykarú tengeri csillag a veszprémi karni márgából. — Kézirat. 9. O. SCHEFFER, A. (1965): Karni Foraminiferák a Bakony hegységből: — Földt. Int. Évi Jel. az 1965. év­ről. 10. SZENTES, F. (1945—47) : A veszprémi műút új fel­tárásai. — Földt. Int. Évi Jel. szintbe tartozó márgára megegyező 320/15° dőlés­sel települt szürke, vékonyréteges, makrofaunamen­Les képződmény. A Jutási legelő területén az utóbbi években létesült feltárásokban négy megaloduszos szint jelenléte állapítható meg. Ez a négy szint az átlagos 15° dőléssel számítva közel 100 méter réteg­vastagságot jelent: alulról nézve a megaloduszos rétegek 18, 50, 73 és 95 méterben jelentkeznek. A faunát a Megalodus triqueter pannonicus, Mega­lodus cf. triqueter, Megalodus laczkói és Worthenia sp. előfordulása jellemzi. A felső 4. sz. rétegben a Megalodusok, az alsóbb rétegek 2 cm-es nagyságú példányaival szemben, helyenként a 4 cm-t is elérik. A területen a biztosan karni emeletbe tartozó do­lomit vastagsága több mint 100 méter. A Jutási le­gelő északi részén levő seredombi kőbányában a fentiekben említett megaloduszos dolomit fedőjét tárták fel. A több mint 100 m vastag dolomitössz­letben, melynek jó része porló dolomit, egyetlen ős­maradványt sem találtam. Részben emiatt, részben pedig a további fedőképződmények igen rossz fel­tártsága folytán az egyébként biztosan karni eme­letbe tartozó dolomit összvastagsága nem állapít­ható meg. A seredombi kőbánya területén új ered­ménynek számít a helyenként pseudobreccsás szö­vetű dolomittípus felismerése. Badinszky Péter 11. TRIFONOVA, E. (1961): Liassic Foraminifera Assemblages from the Saranci Breze and Zimenica Vil­lages. District of Sofia. — Travaux sur la Géol. Bulga­rie. Ser. Pal. 3. St> f ia. 12. TRIFONOVA, ?. (1962) : Upper Triassic Foramini­fera from the Surroundings of Kotel — the Eastern Balkan. — Ann. Dir. G^n. des Recherches Géol. 12. Sofia. 13. VADÁSZ, E. (1911): Bakonyi triászforaminiferák. — A Bal. Tud. Tan. Eredm. 14. VADÁSZ, E. (1933): Triassic Foraminifera from the Bakony Mountains, Hungary. — Micropal. Bull. 4. 2. Michigan. 15. VÉGHNÉ NEUBRANDT, E.—VIGH, G.—HETÉ­NYI, R.—FÜLÖP, J.—SZABÓ, E.—NOSZKY, J. (1959): Gerecse—Vértes és Bakony hegység mezozoikuma. •—• Kirándulásvezető a Magyarországi Mezozóos Konfe­rencia résztvevői számára. 16. VÉGH, S.-né (JAKUCS, L.-né) (1952): Adatok a Magyar Középhegység triász dolomitfajtáinak keletke­zéséhez. — Földt. Közi. 17. VÉGH, S. (1964): A bakonyi fődolomit rétegtani kérdései. — Földt. Közi. IRODALOM — LITERATUR 51

Next

/
Thumbnails
Contents