A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: Adatok a Bakony hegység pöszörlégyfaunájának ismeretéhez (Diptera, Bombyliidae)

10. Hemipenthes morio L. is említi. A Bakonyban is csak szórványosan, egyesével gyűjthető: Csopak (NÓVÁK, 1960. VI. 27.); Fenyőfő: Ösfenyves (TÓTH, 1970. VII. 7.); Hajmáspuszta, Halas-tó környéke (TÓTH, 1972. VI. 12.); Kőris-hegy (TÓTH, 1971. VIII. 3., VIII. 15.); Somlóvásárhely: Somló (PAPP, 1962. VII. 27.); Zalaszántó: Tátika (KASZAB, 1957. VI. 10., TÓTH, 1965. VI. 27., VIII. 23.). 24. Anthrax fuscipennis RIC. — Dél-Európában, Közép-Európa déli részén és Észak-Afrikában él. Hazánk területén eddig csak a Bakonyból sikerült kimutatni, így a Bakony egyik legérdekesebb pöszörlégyfaja. Mindössze két példánya került elő. Egyik az Ajka és Padragkút közötti bokros, ligetes területen, a másik a fenyőfői ősfenyvesben, napsütötte erdei úton a homokon ült. Bakonyi lelőhelyei: Ajka: liget-erdő (TÓTH, 1964. VII. 16.); Fenyőfő: Pisztrángos-tó környéke (TÓTH, 1971. VI. 18.). 25. Aiithrax varia FABR. — Európában, Kisázsiában és Észak-Amerikában találták. Hazánkban ritka, ezért is figyelemre méltó, hogy a Bakony vidékének öt pontjáról sikerült kimutatni, melyek közül három a fény őfőiő s fenyves területén van. Az ősfenyves eddigi tapasztalatok szerint — intenzívebb gyűjtőmunkát feltételezve — még sok meglepetéssel szolgálhat. Bakonyi lelőhelyei: Bakonyszentlászló (TÓTH ILONA, 1971. VIII. 11.); Fenyőfő: Pisztrángos-tó környéke (TÓTH, 1971. VI. 8.); Fenyőfő: Ösfenyves (TÓTH, VI. 27., VII. 7.); Kúp (in Fauna Regni Hungária = irodalmi adat); Pula: Náci-hegy (PAPP, 1964. VII. 27.). 26. Exoprosopa jacchus FABR. — Közép- és DélEurópában, Észak-Afrikában és Ázsiában található. Hazánk domb- és hegyvidékein nem ritka. Megfigyeléseim szerint a kakukkfű (Thymus) nektárját szereti. Eplény mellett a Malom-réti-völgyben mindkét alkalommal kakukkfüvön gyűjtöttem. A Bakony vidékén gyakoribbnak látszik, mint az ország más területein, azonban közönségesnek nem nevezhető. Bakonyi lelőhelyei: Ajka: Köleskepe-árok (TÓTH, 1964. VIII. 16.); Balinka (PAPP, 1962. VIII. 7.); Balatonfüred (TÓTH, 1966. VII. 19.); Csopak: Nosztorivölgy (TÓTH, 1972. VI. 5.); Eplény: Malom-rétivölgy (TÓTH, 1972. VII. 2., VII. 17.); Tihany: Ráta (PAPP, 1963. VII. 10.); Tihanyi-félsziget: Külső-tó (TÓTH, 1972. VII. 19.). 27. Exoprosopa minős MEIG. — Európában és Észak-Afrikában él. Hazánkban nem ritka, azonban a sík vidékeken gyakoribb, de ott is csak szórványosan fogható. Eddig minden esetben a mezei iringón (Eryngium campestre) vagy a kék iringón (Eryngium planum) gyűjtöttem. A Bakonyban ritka, csak egyetlen példánya került elő: Iszkaszentgyörgy (PAPP, 1964. VII. 26.). 28. Hemipenthes morio L. — Európában. Arábiában és Észak-Amerikában található, mindenütt gyakon találkozhatunk vele: Ajka: liget-erdő (TÓTH. de elsősorban a domb- és hegyvidéken található. Az Alföldön csak szórványosan fordul elő. Érdekes, hogy — bár több száz példányt gyűjtöttem már belőle — soha nem sikerült megfigyelnem milyen növény nektárjával táplálkozik. A Bakony vidékén is a legközönségesebb fajnak mutatkozik, rendszerint napsütötte erdei utakon találkozhatunk vele: Ajka: liget-erdő (TÓTH. 1964. VI. 23., 1965. VI. 26.); Ajka: Jókai-bánya (TÓTH, 1965. VII. 13., 1964. VII. 16.); Ajka: Köleskepe-árok (TÓTH, 1964. VIII. 16.); Balatonfüred (TÓTH. 1966. VII. 19.); Bodajk (PAPP. 1963. VI. 13—14.); Csopak: Nosztori-völgy (TÓTH, 1972. VI. 5.); Eplény: Malom-réti-völgy (TÓTH, 1972. VII. 2.): Farkasgyepű (TÓTH, 1964. VII. 17.); Fenyőfő (TÓTH, 1971. V. 23., megfigyelt példány); Fenyőfő: Ösfenyves (TÓTH, 1970. VI. 27., VII. 7.); Fenyőfő: Pisztrángos-tó környéke (TÓTH, 1971. VI. 8.); Gyenesdiás: Szék-tető (PAPP, 1964. V. 29.); Hajmáspuszta: Halas-tó környéke (TÓTH, 1972. VI. 11., VI. 12.); Iharkút (TÓTH, 1972. VI. 21.); Keszthely (JERMY, 1955. V. 13.); Köveskál: Fekete-hegy (PAPP, 1962. VI. 16.); Németbánya: Vadászház környéke (PAPP, 1964. VI. 11—13.); Öcs: Nagy-tó környéke (TÓTH, 1971. V. 27.); Porva-Csesznek (TÓTH, 1972. VI. 15.), Sáska: Bükkös-tető (PAPP, 1962. VII. 18.); Somberek-séd (PAPP, 1958. VI. 17.); 463