A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Rézbányai László. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján, I.
VII. táblázat A fogott fajok és egyedek számának fontosabb tápnövények szerinti megoszlása (1967—68.) Tápnövényc soport В N (Л 'S? cd 'S? чч N 55 :0 ю N t/5 СО >, ад о «н Л N° ел .m и ев :0 ч-1 а -се N тз 0) ад О) со 1 Xi Ф >> ад о> N [Я (Я :0 ossz. lombfogyasztó egyed %-а Fenyők Quercus Betula Salix 4- Populus Gyümölcsfák Egyéb lombosfa (Acer) 5 8 2 5 4 1 1,6 2,5 0,6 1,6 1,2 0,3 5,7 9,1 2,3 5,7 4,6 1Д 83 44 4 6 23 1 2,0 1,1 0,1 0,1 0,5 0,02 10,6 5,6 0,5 0,8 2,9 0,1 Monofág lombfogyasztó Polifág lombfogyasztó 25 63 7,8 19,6 28,5 71,5 161 623 3,82 15,08 20,5 79,5 Fagus -4- egyéb lomb. Quercus -f- „ Betula + Salix-Populus -+- ,, Gyümölcsfa -4- ,, 30 54 21 32 19 9,4 16,9 6,5 10,0 5,9 34,1 61,3 23,8 36,3 22,8 192 528 154 392 130 4,6 12,7 3,7 9.4 3,1 24,5 67,2 19,6 50,0 16,5 Juniperus communis 2 0,6 cserié 5,1 22 0,5 cserje 12,5 Nedves réti, vízinöv. 6 1,9 gyep 3,6 13 0,3 gyep 0,4 nyugat-palearktikus homoki, psammophil elemek, rendkívül karakterisztikus jelleget adva a fenyőfői faunának. A bakonyi erdők közelsége miatt euroszibériai zárt lomberdei, nemorális fajok is előfordulnak szép számmal. Igen kevés viszont a nedvességkedvelő (pl. Hyssia gozmanyi KOV., Orthonama lignata HB.) és a mesophil elemek száma (pl. Sterrha muricata HUFN., Siona lineata L.). A Bakony magasabb részeinek közeli nyíresei következtében (Zabola-erdő) nyír-, fűz-, égerlápi komponensek is berepülnek kis számban a homokos területre. Ilyenek a Drepana lacertinaria L., Tethea fluctuosa HB. (csak a Hg csapdában. 1969-ben!) és Endromis versicolora L. Említésre méltó még két boreális mesophil komponens, az Eriopygodes imbecilla F. és a Perizoma blandiata SCHIFF, előfordulása. Vizsgáljuk meg most részletesebben a fenyőfői nyíltabb növényzetű területek éjszakai nagylepkefdunájának leggyakoribb és érdekesebb ritka karakterfajait. A két év alatt legnagyobb számban a Scotia se~ getum SCHIFF, mezőgazdasági kártevő bagolylepke került a csapdába. Ennek jelentőségét növeli az, hogy a faj mint a fiatal fenyő csemeték károsítója is felléphet, így Fenyőfő környékén erdészeti károkat is okozhat. Megnyugtató viszont, hogy egyedszáma csak az egyébként viszonylag gyér itteni fauna következtében kiemelkedő, abszolút értelemben nem volt tömeges, és csak az 1968. évi országos rajzás idején érte el a 274 példányt, míg 1967-ben csak 12 példányát fogta a csapda. Első nemzedéke V. elejétől végéig repült, a második VII. elejétől (1967-ben csak VII. végétől) VIII. végéig, de 1968. X. 4-én és 8-án is megjelent még 1—1 példány. A rajzási évben fő repülési ideje VII. második felében volt (1. diagram), és több napon abszolút dominanciát mutatott. Mint általánosan elterjedt és nem minden évben tömeges kultúrkártevő, tulajdonképpen nem különleges jellemzője a fenyőfői faunának, legfeljebb a terület mezőgaz406