A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység Elateridae- (pattanóbogár-) faunájának alapvetése

TÓ.; Cuha-völgy, 1957. VI. 27, 2 db. P.; Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25—31, P.; Káptalanfüred, 1964. IV. 26, N.; Kő-árok-völgy, 1957. V. 22, 2 db, P.; Németbánya: Vadászház, 1967. V. 29, VI. 2, P.; Padragkút: Sárcsikút, 1963. V. 14, P. (in: QuercetoPoi.-albae.); Tihany, 1936. VI. SL; Vállus: Láz-tető, 1964. V. 28, 2 db, P.; Vállus: Szentmiklósi-völgy, 1969. V. 22, 2 db, P.; Városlőd: Borsod, 1964. V. 7, P.; Várpalota, 1967. V. 28, TL. 55. Agriotes sputator L. : Holarktikus (HORION, 1953. szerint!). Melegkedvelő (termofil) és szárazságkedvelő (xerofil) faj. Nyílt növényszövetkezetek-ben, esetleg erdőszegélyeken a gyepszintből vagy a talajfelszínről gyűjthető. Minden e fajjal foglalkozó szak í r ó egyetért abb a n, hogy a lárvája a termesztett növények komoly kártevője lehet. GOUGH (1942) szerint a lárvája az A. lineatus L. faj lárváival együtt található. Általában a két fajt, különösen a lárváit gyakran összetévesztik. Hazai viszonyaink között ez a faj tekinthető gyakoribbnak és nagyon valószínű, hogy az A. lineatus L. f a j n а к tulajdonított kártételek zöme ettől a fajtól származik. — EB, DB, KB, Kh, Bf.: Balatonakaii, 1965. VI. 2, P.; Balatonalmádi, 1963. VIII. 6, TL.; Balatoncsicsó: Erdészház, 1969. VII. 9—10, 2 db, P.; Bakony, W.; Bakonybél: Szömörkés, 1963. V. 24, 1968. VII. 5, P.; Bakonybél: Hubertlak, 1964. VI. 8—10, P.; Berhida, LE.; Hárskút: Ree-erdő, Gerence, 1963. IV. 24, P.; Herend: Rakottyás, 1963. V. 26, 2 db, P.; Hévíz, 1964. IV. 3, TL.; Hódos-ér-völgy, 1957. XI. 16, P.; (in: Querceto-carpinetum); Kapolcs: Kálomis-tó, 1968. V. 7, 3 db, P.; Olaszfalu: Alsó-pere, 1966. VII. 11—14, P.; Szigliget, 1959. VIII. 20, TL.; Tihany, 1933. XI. ML, 1934. IV. 16, V. 8, SZ., 1939. IV. 18, J., 1939. VI. 21, В., 1941. V. 15, К. SZ., 1940. IV. 16, V. 25, SZ.; Veszprém, 1954. VIL, 1955. V. 17, MA., 1957. IV. 4, P.; Veszprém: Sédvölgy, 1957. IV. 4, P.; Alsó-erdő, 1967. V. 1, 2 db, P.; Zalaszántó: Tátika, 1969. VI. 6, P. 7. Részlet a fenyőfői ősfenyvesből. 7. Teil vom Urtannenwald von Fenyőfő 7. Part of the ancient pinery at Fenyőfő 56. Agriotes lineatus L. : Palearktikus, azonban HORION (1953) szerint trópusi területekre is behurcolták, ahol meg is telepedett. Az Elateridae család egyik legtöbbet kutatott faja. Kétségtelen, hogy lárvája egész előfordulási területén jelentős károkat о к о z h a 1, de kérdéses, hogy a lárvák meghatározása megfelelő alapossággal történt-e meg minden esetben. A faj hazai és bakonyi egyedsűrűsége (az imágók előfordulása alapján) inkább arra enged következtetni, hogy talán a közel rokon fajok, főleg az A. sputator L. és az A. ustulatus SCHALL, léphet fel komolyabb kártevőként. A faj biológiájával sok szakmunka részletesen foglalkozik, a külföldiek közül igen alapos, kísérleti alapokon nyugvó vizsgálatokról számol be LANGENBUCH (1932), SUBKLEW (1934) és GOUGH (1942). — ÉB, Kh, Bf.: Balatonalmádi, 1955. V. 1, 2 db, M.; Bakony, W.; Hévíz, LE. 1962. VI., 5, VII. TL.; Tihany, 1933. XI. 23, 1940. V. 25, SZ. 57. Agriotes obscurus L.: Eurószibériai. Fénykedvelő (heliofil) és melegkedvelő (termofil) faj. Erősen megvilágított gyeptársulásokban, művelt területeken, esetleg erdőszegélyek közelségében gyűjthető. — ÉB, Kh, Bf.: Bakony. W.; Hévíz, 1967. III. 30, TL.; Veszprém: Csatár-hegy, 1957. VI. 4, P; Vinyesándormajor: Cuha-völgy, 1960. V. 17, P. Dolopius ESCHSCH. 58. Dolopius marginatum L. : Eurószibériai. Árnyékkedvelő (umbrofil) és alacsonyabb hőmérsékletet igénylő (hypotermofil) faj. Kiterjedtebb lomberdőtársulások szegélyein, erdei réteken a cserjéken és az aljnövényzetről gyűjthető. SCHAUFUSS (1916) a Vaccinium myrtillusról, tölgy-, fűz- és fenyőfákról közli az előfordulását. GYÖRFY (1953) tölgyhajtás-kártevőnek tartja. KEILBACH (1966) szerint csemetekertekben a gyökereket károsíthatja a lárva, de ugyanakkor rámutat, hogy a levéldadázsbábok, ormányosbogarak, legyek lárváinak az elfogyasztásával hasznos is lehet. — ÉB, DB, KB, Kh, Bf.: Nemesvámos, 1963. VI. 14, TL. ab. fulvus MRSH.: Bakony: Ördög-árok, 1957. V. 22, P.; Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25—31, 6 db, P.; Herend: Aranyos, 1962. V. 17, P.; Hódos-érvölgy, 1965. V. 7, TL.; Kő-árok-völgy, 1957. V. 22, P.; Szentgál: Balog-szeg, 1957. V. 30, P.; Ugod: Som-berek: Hubertlak, 1967. VI. 26—29, PU., TL. 3 db; Vállus: Szentmiklósi-völgy, 1969. V. 22, 2 db, P. (Chrysanthemum leucanthemumról); Veszprém, VI. 11, MA. 380