A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység Elateridae- (pattanóbogár-) faunájának alapvetése

6. Elater sanguinolentus SCHRK.: Eurószibériai. Vízigényes (hygrofü) faj, erősen nedves, korhadó nyár- és fűztuskókból került elő. SCHAUFUSS (1916) bükk-, éger-, tölgy- és fenyőtuskókból is megemlíti. — Kh.: Hévíz, 1962. VIII. TL. 7. Elater pomorum HBST.: Eurószibériai. Sötétkedvelő (szkotofil) faj, öreg fák laza kéregrészei alól vagy tuskókból gyűjthető, a Bakonyban fűzfákból került elő. Az imágó néha virágokról is fűhálózható. SCHAUFUSS (1916) fűz-, tölgy-, nyár-, bükk- és égerfákból, sőt almából is kimutatta. — ÉB, DB.: Kisszépalma, 1965. V. 25—31, P.; Cuhavölgy, 1957. IV. 30, P. ab. adumbratus BUYSS.: Úrkút: Kab-hegy, 1965. VI. 3, TL. 8. Elater rufipennis STEPH.: Európai: Ritkasága miatt életmódjáról, ökológiai igényeiről nincsenek pontos adataink. Laza fakéreg alól gyűjtötték. — Bf.: Veszprém, 1955. VI. 27, MA. 9. Elater elongatulus F.: Eurószibériai. Fakéreg alól és ernyősvirágzatúakról gyűjthető. A hűvösebb, párás erdőszegélyeket kedveli. HORION (1953) szerint tölgy-, bükk-, nyír-, fűz- és fenyőfákon fordul elő. —ÉB, Bf.: Veszprém, 1955. VI. 17, MA.; Zirc, F. R. H. 10. Elater nigroflavus GOEZE.: Eurószibériai. A bakonyi gyűjtés körülményei nem ismeretesek. Irodalmi adatok szerint a lárvája fűz-, tölgy- és bükktuskókban fejlődik, HORION (1953) még a lucfenyőt és a nyárfákat is felsorolja. — ÉB.: Bakony, W. 11. Elater elegantulus SCHÖNH.: Európai. A faj hűvösségkedvelő (pszichrofil) és árnyékkedvelő (umbrofil). Ez ideig elsősorban a magas hegységek szubalpin régióiban gyűjtötték. Bakonyi előfordu3. Elater elongatulus 2. Elater cinnabarius lása újabb megerősítést igényel, az ottani gyűjtés körülményei nem ismeretesek. HORION (1953) megállapítása szerint tölgy- és nyárfákban, valamint lucfenyőben fejlődik. — ÉB.: Bakony, W. 12. Elater sinuatus GERM.: Európai. Ökológiai igényei ritkasága folytán nem ismeretesek kielégítő módon. Hegyi (montán) erdőlakó (szilvikol) faj. Laza fenyőkéreg alatt, valamint fehér ernyősvirágzatúakról gyűjthető. — DB, КВ.: Hárskút: Esztergáli-völgy, 1966. VI. 7, P.; Nagyvázsony, F. R. H., 1876. H. 13. Elater erythrogonus MÜLL.: Európai. Az alacsony hőmérsékletet kedvelő (hypotermofil) erdőlakó (szilvikol) hegyi (montán) faj. A bakonyi gyűjtés körülményei nem ismertek. Előfordulása újabb megerősítést igényel. HORION (1953), REITTER (1911), SAALAS (1923) adatai szerint tölgy-, bükk-, éger-, juhar- és fenyőfákban fejlődik. — ÉB.: Zirc, F. R. H. 14. Elater nigrinus PAYK.: Holarktikus. Hűvösségkedvelő (hypotermofil) hegyi (montán) faj. Fényre repül. SCHAUFUSS (1916) és SAALAS (1953) szerint fenyőfákban, különösen a lucfenyőben fejlődik. HORION (1953) a tölgy-, bükk- és égerfákból is megemlíti. A tuskók laza kéregrészei alól gyűjthető. — ÉB.: Bakonybél: Som-hegy, 400 m, 1967. VI. 21—23, RB. (fénycsapda). Physorrhininae Porthimidus GERM. 15. Porthimidus austriacus SCHRNK.: Európai. Hegyvidéki (montán) faj. Sem a lárvája, sem fejlődésére vonatkozóan irodalmi adat nem található. 373