A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

Faj Táj a о +j о Ш ев со 5 " а о •J со и 4 ^ 1 С cd Й Ё ев 8* Jelleg Triturus alpestris É D + h Ttriturus eristatus D + a —d Ttriturus vulgaris A É D + а Bombina variegats É + h Bombina bombina A Ê D + + + a —d Pelobates f uscus A + а Bufo bufo A É D + a —d — h Bufo viridis É D + a —d —h Hyla arborea A É D + a —d Rana arvalis wolt. A + а Rana dalmatina A É D + + a —d —h Rana esculenta É + а — d — h Rana ridibunda A D + a Lacerta agilis A É D + + a —d Anguis fragilis A É D + a —d Lacerta viridis É + a Elaphe longissima É + a — d Coronella austriaca D + a —d —h Natrix natrix A É D + a — d — h Dr. Marián Miklós—Marián Orsolya A Bakony gerinces-faunájának kutatottsága Ha 1 а к Ha végiglapozgatjuk PAPP JÓZSEF: „A Bakony ál­lattani bibliográfiája" с kiadványunkat, alig találunk leírást a Bakony halairól. Szórványos adatok csak a Balatonba torkolló patakokról akadnak, Keszthely kör­nyékéről pedig, ahol VUTSKITS GYÖRGY dolgozott, szép adatsorok is állnak rendelkezésre. Az első leírá­sok a múlt század végéről HERMANN OTTÓtól szár­maznak, aki többek között a lápi pócról (Umbra kra­meri) írt cikkében tapolcai előfordulást is említ. HANKÖ BÉLA is megemlékezik a lápi póc tihanyi és tapolcai előfordulásáról e kis endemikus hal védelmére írt cikkében, melyet Kanadából küldött a Búvárnak, s mely posthumus jelent meg 1965-ben. A századfordulón VUTSKITS GYÖRGY munkásságát kell kiemelni, ki­nek leírásai Keszthely környékének halairól 1891 és 1931 között jelennek meg. Általa szép képet alkotha­tunk az akkori ichthyo-íaunáról. Több faunisztikai rit­kaságot talált meg, köztük Rezi mellett a Gyöngyös­patakban a Leucaspius delineatus-t (melynek életmód­ját is tanulmányozta és leírta), továbbá a tarka gébet (Proterorhinus marmoratus PÁLL). Figyelemmel kí­sérte az Amerikából származó pisztrángsügér — Mic­ropterus salmoides (LACÉP.) megjelenését és terjedé­sét a Balatonban és a betorkolló patakokban. A közelmúltból VÁSÁRHELYI ISTVÁN publikációs és gyakorlati tevékenységét kell megemlíteni, aki a negyvenes évek végén pisztrángot telepített Veszprém megye területén több helyen, így Kádártán, Csopakon, Jutáson, Pénzeskúton, Lesencetomajon stb. A kádár­tai református lelkész, SOLYMOSI JÓZSEF elbeszélései nyomán tudom, mint hordta kis ivadékos kannájában a Bükkből a kényes pisztráng ivadékot, s eresztette azo­kat szét a kádártai forrásvizekben. VÁSÁRHELYI em­líti a harcsa (Silurus glanis L.) hévízi előfordulását is. összefoglaló i с ht h у о 1ó giai leírás még nem jelent meg a Bakonyról, saz 1962-ben megindult Bakony-kutató program keretében sem foglalkoztak a halakkal. így min él előbb szükséges a patakok és kisebb tavak halait feldolgozni, még mielőtt a vízszennye­zésekkel teljesen ki nem irtják azokat. (Bár reméljük, ennek sikerül mielőbb gátat vetni.) Múzeumunk az el­múlt évben megkezdte a gyűjtéseket, s eddig a Cuhá­ból, a Gerencéből, a kardosréti tóból és az öcsi Nagy­tóból vannak adataink. Az anyag feldolgozására kb. 2 év múlva kerülhet sor. Kétéltűek, hüllők DR. MARIÁN MIKLÓS részletesen ismertette a Ba­kony herpetofaunáját, s annak kutatottságát, így e szakterülettel nem kívánok foglalkozni. Madarak Talán legtöbb kutatója az összes állatcsoport közül a madaraknak volt. Hosszadalmas lenne a Bakony-ku­tató program előtti eredményeket ismertetni, mert ha a tulajdonképpeni Bakony területére nem is sok, de az egész megye területéről a régebbi időkből is szép szám­mal vannak adatok. A kutatóprogram eddigi tíz évében Hornitológus kapcsolódott be hosszabb-rövidebb időre a munká­ba, s nagyjából az egész Bakony területe fel volt osztva köztük. Feldolgozásra eddig Keszthely környéke, a Ta­polcai-medence, a Balaton-felvidék és a Keleti-Bakony kerültek, KÉVE ANDRÁS, HORVÁTH LAJOS, TAP­FER DEZSŐ és SÁGI KÁROLY JENŐ munkássága ré­vén. Más területek kutatói idős koruk, vagy egyéb okok miatt abbahagyták a Bakony-kutatást. Megfigyelési adataik viszont hasznosak lennének számunkra ma is, ezért örömmel fogadnánk, ha a zirci Bakonyi Termé­szettudományi Múzeumnak megküldenek ezeket. BE­RETZK PÉTER már elküldte, KÉVE ANDRÁS rend­szeresen küldi a Déli- és az Északi-Bakony területén Végzett megfigyelési adatait. MARIÁN MIKLÓS is át­engedi ezeket. Magam egy éve az Északi- és a Déli­Bakony madárvilágával foglalkozom, mely területek madárvilágát „A Bakony természettudományi kutatá­sának eredményei" sorozat számára szeretném feldol­gozni. E nagy terület minden pontját nem lehet állan­dóan kutatni, ezért kisebb területeken (Kőrishegy, Zirci Arborétum, stb.) végzek rendszeres megfigyeléseket, s időnkénti nagy bejárások során jegzyem fel más terü­letek madárállományát. A múzeum számára a rendszeres madártani gyűjté­seket még nem kezdtük el, mivel csak most alakulnak ki ehhez az optimális feltételek. A közeljövőben ka­punk gyűjtő fegyvert, MÁJ FERENC preparátorjelöl­tünk most tanulja a szakszerű állattömést. Mivel a leg­több madár egy-egy természetvédelmi objektum, cé­lunk, hogy a begyűjtött egyedeket minél sokoldalúbban dolgozzuk fel. Gondolok itt a bőr preparálásán kívül a bromatológiai, parazitológiai, stb. feldolgozásra. Emlősök Az emlo'sfauna kutatottságának helyzete sem sokkal jobb, mint a halaké. Csupán az a különbség, hogy a vadászati célt szolgáló emlősökről bővebben találunk adatokat a vadászati szakirodalomban. A kisemlősök kutatása viszont annál elhanyagoltabb volt. Az utóbbi években azonban jelentős eredmények is születtek e téren. TOPÁL GYÖRGY gyűjtéseivel a ritka szőröskarú 36

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents