A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység lágytestűbogár- (Col. Malacodermata-)faunájának alapvetése

A BAKONY HEGYSÉG LÄGYTESTÜ BOGÁR (COL. MALACODERMATA) FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE Az utóbbi években örvendetesen fellendült Bakony-kutatás időszerűvé tette, hogy a Bakony hegység állatvilágának kisebb vagy nagyobb rendszertani kategóriáit ismertessük, ezáltal mintegy számot adva és lezárva az elmúlt évszázad eddig elért eredményeit. Ez annál is fontosabb, mert ily módon kívánunk alapot teremteni a további korszerű zoológiai kutatások megindulásához, illetve folytatásához. Ez a munka ebben az értelemben összefoglalásnak tekinthető. Alapját képezi a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum és saját gyűjteményem idevonatkozó anyaga, amelyet magam határoztam meg, az eddig megjelent irodalmi adatok: KUTHY (1896), WACHSMANN (1907), LICHTNECKERT, SZÉKESSY (1936, 1943), KASZAB (1955), PAPP (1968), TÓTH (1968), végül a Természettudományi Múzeum teljes gyűjteményének adatai HORVATOVICH (1969) ismertetése alapján. A meghatározás és rendszerezés alapját KASZAB (1955) rendkívül alapos és a magyar faunakutatás fontos mérföldkövét jelentő munkája képezi. Ehhez csak igen csekély mértékben eszközöltem kiegészítést, figyelembe véve az azóta eltelt 15 esztendő alatt bekövetkezett változásokat. Míg a századforduló idején a tág értelemben vett Bakony hegység közel 4000 km--es területéről csak gyér számú, inkább szórványadat volt ismeretes, addig e tanulmány 10 családból 41 genust ölel fel, 106 faj 2 változat (varietas) 32 eltérés (aberratio) adatait ismerteti, több ezer példány alapján. Két fajt csak feltételesen vettem jegyzékbe, ezek előfordulása újabb megerősítést igényel. A fajszám meglehetősen magas, több mint egyharmada a Kárpát-medence egész területéről eddhj kimutatottaknak. A felsorolásnál, bár helykímélési szempontokat figyelembe vettem, mégsem szorítkoztam kizárólag a faunisztikai adatok puszta közlésére, hanem megadtam a fenológiai adatokat is (ha ez rendelkezésre állt!), ezenkívül egy mondatban kitértem az adott 1. Tóth László gyűjtés közben Fenyőfőnél. 1. L. Tóth während des Einsammelns bei Fenyőfő. 1. L. Tóth collecting at Fenyőfő faj bakonyi gyűjtési körülményeire, sőt módjaira, amely egyúttal futólagos autökológiai ismertetést is jelent. Helyesnek tartottam a fényre repülő (fotoaktív) fajokat kiemelten közölni, mert a szóban forgó családok ilyen jellegű ismertetése nem mDndható kielégítőnek. Az erre vonatkozó adatokat RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ lepidopterológus lelkes munkájának köszönhetjük. Végezetül 5 fajról rövid ismertetést adtam, mert megítélésem szerint állatföldrajzi, erdővédelmi szempontból kiemelkedő fontosságúak. Eltekintettem azonban állatföldrajzi vagy faunagenetikai értékeléstől, mert ezt nem tartom időszerűnek. Ugyanis a nagyszámú adat ellenére éppen a kutatott terület és a feltételezett résztájak határán még sok a fehér volt, a további gyűjtések tehát elengedhetetlenek. A rövidítéseket lehetőleg kerültem. A faunisztikai adatok után a gyűjtők nevét azonban következetesen rövidítettem, ezek a következők: (B) = Bíró; (Bal) = Balogh M., (Bi) = Biczók; (Во) = Bokor; (D) = Dudich; (Cs) = Csiki; (Csel) = Cselényi; (E) = Ehmann; (Er) = Erdős; (EY) = Endrődy—Younga; (F. R. H.) = Fauna Regni Hungáriáé; (Gy) = Győrffy; (Had) = Hadnagy; (Но) = Horváth; (Hal) = Haller; (J) = Jaczó; (Jár) = Járai; (K) = Kaszab; (L) = Lichtneckert; (Le) = Lenczy; (Ma) = Magyar; (Mi) = Mihályi; (Ml) = = Móczár L; (Mih) = Mihók; (Ner) = Neruzsil; (Nov) = Nóvák; (P) = Papp; (Pal) = Pallágyi; (Rb) = Rézbányai; (Rem) = Reményi; (Ru) = 353