A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

P. (Omaseus STEPH.) incommodus SCHAUM. — Közép-európai, montán, pszichrofil. Erdei kövek alatt Bf. — Tihany, 1934., 1939. IV. 15., Sz. P. (Omaseus STEPH.) melas CREUTZ. — Pontusi, umbrofil, termofil. Főleg tölgyes társulásokban, kövek! fadarabok alatt, talajcsapdával is gyűjthető. Bf, Kh, DB, ÉB, KB. — 1. Bakonynána: Alsó-pere, 1964.. VIII. 20—28., P. 2. Bakonysárkány, L. 3. Cuha-völgy, 1957. VI. 27., 4 db, P. 4. Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25— 31., P. 5. Hegyesd, 1962. VII. 18., 2 db, P. 6. Inota, 1965. VIII. 20., 2 db, SZŐKE. 7. Kab-hegy, 1965. VII 13., VII. 13.—

VII. 18., 14 db, VIII. 18., 3 db, VIII. 18 — IX. 26., 3 db, IX. 26., 2 db, TL. 8. Káptalanfüred, 1964. VII. 4., TL; 1965. VII. 18—20., VIII. 1—7., NERUZSIL' 1966. IV. 10., 2 db, TL; 1967. IX. 24., 3 db, NERUZSIL 9. Márkó: Som-hegy, 1964. VII. 18., P. 10. Sáska: Agártető, 1967. V. 12.—

VI. 13., 2 db, VIII. 22.—

IX. 23., 2 db, TL. 11. Sümeg: Sarvaly, 1968. VI. 4—6., 2 db, P 12.' Tés: Öreg Futóné, 1966. VII. 12., P. P. (Arachnoideus CHAND.) fasciatopunctatus CREUTZ. — Kelet-alpesi, pszichrofil, szkotofil (?). Zárt bükkös- vagy fenyvesállományokban, sötét, hideg patakmedrekben, források mellett, kövek alatt. ÉB. — Bakony, W. (feltehetően az Északi-Bakonyban). Ez az adat igen érdekes, de véleményem szerint újabb megerősítést igényelne. A Fauna Regni Hungáriáé és CSÍKI (1946) csak a Kőszegi-hegységből közli Kárpát-medencei előfordulását (Horvátország és Szlavónia a legközelebbi lelőhelyadataik). Magam a Soproni-hegységben (Várhely) (1963) 4 példányát gyűjtöttem. Az itteni élőhellyel megegyezőt az Északi-Bakonyban még nem találtam, de ennek ellenére a Wachsmann-féle adat helyességét nem vonom kétségbe. Olisthopus DEJ. O, sturmi DUFT. — Pontusi, termofil. Nyílt növénytársulásokban, erdőszegélyeken. Ritkasága folytán életmódjára, ökológiai igényeire alig találunk utalást az irodalomban, elterjedése sem látszik kellően tisztázottnak. ÉB. — 1. Bakony, W. 2. Pápa, (Cs) (feltehetően WACHSMANN adatát közölték.) Stomis CLAIRV. S. pumicatus PANZ. — Európai, umbrofil. Leginkább tölgyes társulásokban, nedves helyeken, kövek alatt. ÉB. — 1. Bakony, W. 2 .Hódos-ér-völgy, 1957. VIII. 30., 2 db, P. 3. Németbánya, 1963. VIII. 22—25., P. Platyderus STEPH. P. rufus DUFT. — Umbrofil. Főleg kevert állományú tölgyesekben és peremterületeiken, kövek, fadarabok alatt. Bf, DB, ÉB, KB. — 1. Bakonybél: Kőris-hegy, 1961. VI. 16, P. Som-hegy, 1958. IX. 5., 4 db, P. 2. Bakonynána: Alsó-pere, 1964. VIII. 26—28, P. 3. Bakonysárkány, L. 4. Bakonyszentlászló, 1957. VI. 14, P. 5. Fenyőfő, 1957. VIII. 7, P. 6. Hódos-ér-völgy, 1965. V. 17.. TL. 7. Kab-hegy, 1954. XI. 3, Ma. 8. Káptalanfüred^ 19. ábra. Calathus fuscipes Goeze 10—14 mm (Fotó: Halmágyi) 1964. IV. 4, TL. 9. Márkó, 1954. X. 28., Ma. 10. PorvaCsesznek, 1954. VI. 20, Ma. 11. Sáska: Agár-tető, 1967 III. 30.—

V. 12, 3 db, TL. Synuchus GYLL. S. nivalis PANZ. — Euroszibériai, hypothermofil, montán. Főleg bükkösökben, hideg helyeken, kövek alatt. ÉB, KB. — 1. Bakonysárkány, L. 2. Zirc, F. R. H. Calathus BON. C. fuscipes GOEZE. (19. ábra) — Nyugat-palearktikus, termofil, xeroterm. A hegy- és dombvidék xeroterm jellegű területein, kövek alatt, fűgyökerek között. Talajcsapdával gyűjthető. Bf, DB, ÉB, KB. — 1. Bakonybél, 1960. VII. 29, P. 2. Balatonkenese, 1963. IX. 4, P. 3. Fenyőfő, 1965. V. 25—31, 5 db, P. 4. Gyulafirátót, 1967. VI—VII, P. Miklád, 1967. VIII. 16, P. 5. Herend, 1967. IV. 13, P. 6. Iharkút: Laposok, 1966. VI. 27, 2 db, P. 7. Káptalanfüred, 1965. IV. 13, TL. 8. Kővágóörs: Kornyi-tó, 1962. VI. 16, P. 9. Monostorapáti: Doma-hegy, 1962. VII. 17, 6 db, P. 10. Porva: Csesznek, 1954. VI. 20, 2 db, Ma. 11. Ráskópuszta, 1955. VIII, Ma. 12. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11, P; V. 12.—

VI. 13, 4 db, TL. 13. Szent György-hegy, 1964. VIII. 13, 4 db, TL. 14. Szigliget, 1959. VIII. 10, TL; 1955. VIII. 17, Ma. 15. Szentgál: Üsti-hegy, 1962. VIII. 23., P. 16. Tapolcafő, 1962. IX. 25, P. 17. Tihany, 1934. V. 4—18, Sz; 1935. IX, Si; 1937. III. 12, Cs; 1939. VI. 21, В; 1939. IV. 15, 1940. IX. 15, Sz. 18. Veszprém, 1954. IX, 1955. V. 15 VI. 17, Ma; 1962. IV. 10, P; 1962. VIII. 7, 2 db^ DIETZEL. 19. Veszprémfajsz, 1961. IV. 4, 3 db, NERUZSIL. 20. Vörösberény: Malom-völgy, 1962. V. 6, P. var. latus SÉRV. — Mediterrán. Badacsony, F. R. H. C. erratus C. R. SAHLBG. — Euroszibériai, termofil. Dombok, hegyoldalak xerotherm jellegű rétjein, kövek alatt. Bf, DB. ÉB. — 1. Bakonyszentlászló, 1965. VIII. 15, TL. 2. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11, P; VIII. 22 — IX. 23, TL. 3. Szigliget, 1955. VIII. 7, Ma. 4. Tapolcafő, 1962. IX. 25, P. 5. Veszprém, 1955. X, Ma; 1962. IV. 30, Járai. С ambiguus PAYK. — Palearktikus, termofil, xerofil. Nyílt növénytársulásokban, kövek alatt, fűgyökerek között. Bf, Kh, DB ÉB. — 1. Bánd: Miklós Pál-hegy 1963. IV. 7, P. 2. Gyulafirátót: Miklád, 1967. VIII 16 235