A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához, III.

ADATOK A BAKONY GERINCES ÁLLATAINAK PARAZITA FÉREGFAUNÁJÁHOZ, III. „A Bakony természeti képe" tudományos kutatás keretén belül 1965—1969 közötti években a Bakony különböző részén végzett helminthológiai vizsgálatok során jelentős számban gyűjtöttünk galandférgeket. A jelen dolgozat a madarakban talált öszszes galandférget tartalmazza. A vizsgálatok eredményei nemcsak a Bakony faunájára vonatkozó ismereteinket bővítették, hanem az egyébként szegényesen kutatott hazai Cestoda faunánk megismeréséhez is újabb adatokat szolgáltattak. A megvizsgált gazdák számát, faji összetételét, a gyűjtés helyére és idejére vonatkozó adatokat az I. számú táblázat mutatja. Az előkerült galandjérgek ismertetése HYMENOLEPIDIDAE (ARIOLA. 1899) Aploparaksis furcigera (RUD., 1819) A lúdalkatúak (Anserij'ormes) rendjébe tartozó különböző fajok széles eltérjedésű (Európa, Ázsia, Észak-Amerika stb.) élősködője. Hazánkban a Kisalföldről (SEY, 1969) és a Tisza környékéről (SEY, 1968) került elő. A bakonyi gyűjtés során Iszkaszentgyörgyről (1967) származó tőkés réce tápcsatornájában találtunk 14 példányt. Dicranotaenia coronula (DUJARDIN, 1845) Ausztrália és Dél-Amerika kivételével kozmopolita eltérj edésű faj, amely a lúdalkatúak vékonybelében élősködik. Hazánkban is több helyről (Kisalföld, Tisza környéke; SEY, 1968, 1969) ismeretes. A Bakonyban Uzsáról (1966) és Iszkaszentgyörgyről (1967) származó tőkés récékből került elő összesen 12 egyed. Diorchis inflata (RUD., 1819) A Bakony területéről származó szárcsák (Uzsa, 1965, 1966; Iszkaszentgyörgy, 1967) mindegyikében előfordult, néha nagy számban, általában pedig 8— 19 példány. Hazánkban eddig a Tisza vidékéről, a Kisalföldről és a Dunántúlról (SEY, 1968, 1969) került elő. Európán kívül Ázsiában és Afrikában is megtalálható. Az Anseriformes és Ralliformes rendekbe tartozó fajok élősködője. Diorchis ransomi SCHULTZ, 1940 Az elterjedési területe, valamint a gazda spektruma közel azonos az előző fajéval. Eddig hazánkban a Kisalföldről (SEY, 1966) és a Tisza vidékéről (SEY, 1968) származó szárcsából ismeretes. A Bakonyban szintén a szárcsából került elő Uzsáról (1965) és Iszkaszentgyörgyről (1967). A fertőzöttség mértéke közepes volt, 4—12 példány gazdánként. Diploposthe laevis (BLOCH, 1782) Az Anatidae, Rallidae és Podicipitidae családok egyes fajainak széles elterjedésű élősködője. Nyu1. Diorchis inflata 241