A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

tik des Bakony-Gebirges. — Annales Mus. Nat. Hung., 58. p. 197—205. FEKETE, G. (1958) : Budapest és környékének talajai. — Budapest természeti képe, p. 665—699. GOMBOCZ, E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibeli, Budapest. HAJÓSY, F. (1952) : Magyarország csapadékviszonyai 1901—1940-ig, Budapest. HORÁNSZKY, A. (1964): Die Wälder des Szentendre—Visegrader Gebirges, Budapest. HORVÁTH, A. O. (1957): Mecseki gyertyános-tölgyesek erdőtípusai. — Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, p. 137—154. HORVATIC, S. (1934): Flora i vegetacija otoka Paga. — Prir. Istr. Kralj. Jugosl., 19. HORVATIC, S. (1963): Vegetacijska karta otoka Paga s opcim pregledom vegetacijskih jedinica Hrvatsog Primorja. — Prir. Istr. Kralj. Jugosl., 33. JAKUCS, P. (1961) : Die Phytozonologischen Verhältnisse der Flaumeichen Buschwälder der Südostmitteleuropas, Budapest. JAKUCS, P. (1966) : Légifénykép alapján történő vegetáció-térképezés Magyarországon a Badacsony-hegy példáján. — Bot. Közi., 53. p. 43—47. JAKUCS, P. (1967): Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum in nordöstlichen Teil des Ungarischen Mittelgebirges. — Acta Bot. Hung., 13. JAKUCS, P.—

JURKÓ, A. (1967): Querco petraeaeCarpinetum waldsteinietosum, eine neue Subassotiation aus der slowakische und ungarische Karstgebiet. — Biológia Bratislava. LÓCZY, L. (1913): A Balaton körnvékének geológiája és morfológiája. — A Balaton Tud. Tanúim. Eredm.. 1. LÓCZY, L. И921): A Balaton környékének geológiai kéoződményei. — A Balaton Tud. Tanúim. Eredm.. Budapest. Ifj. LÓCZY. L. (1917): A Balatonvidék hegvszerkezeti képe Balatonfüred környékén. — Földtani Int. Évi Jelentése 1916-ról 1. D. 353—358. MAGYAR. P. (1933): Erdőtípus vizsgálatok a Börzsöny és a Bükk-hegységben — Erdészeti Kísérletek, 35.. D. 396—439. PAPP, F.: A Balaton körnvékének földtani felépítéséről. — Magyar Biol. Kut. Int. Munkái. 13. D. 187—196. PÓCS. T. (1966): Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására. — Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 398. p. 441—454. SADLER, J. (1842) : Plantae circum Füred observatae. SOÓ, R. (1928): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez I. — A Magvar Biol. Kut. Int. I. osztálvának munkái., p. 132—136. SOÓ. R. (1931): Adatok a Balaton-felvidék vegetációjának ismeretéhez III. — A Magyar Biol. Kut. Tnt. Munkái, 4. p. 293—319. Die Studie befasst sich mit der Vegetation einer Berggruppe im Kalk- und Dolomiten-Gebiet des Balaton-Oberlandes. Die Vegetation dieser Berggruppe ist eine derjenigen, die am schönsten erhalten geblieben sind. Mit Hilfe literarischer Materials werden die geologischen, klimatologischen und bodenkundlichen VerSOÓ, R. (1961) : Die regionale Fagion-Verbände und Gesellschaften Südosteuropas. — Studia Biologica Hung. I., Budapest. SOÓ, R. (1964) : A magyar flóra és vegetáció rendszertani növényföldrajzi kézikönyve L, Budapest. SOÓ, R. (1941) : A magyar (pannóniai) flóratartomány növényszövetkezeteinek áttekintése. — A Magyar Biol. Kut. Int. munkái, 13. p. 498—511. SOÓ, R. (1930) : A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. — A Magyar Biol. Kut. Int. I. Osztályának munkái, 3. p. 1—51. SOÓ, R. (1932) : Erklärung zur geobotanischen Karte der Halbinsel Tihany. — A Magyar Biol. Kut. Int. Munkái, 5. p. 122—130. SOÓ, R. (1941) : Növényszövetkezetek Sopron környékéről. — Acta Geob. Hung., 4. p. 3—34. SOÓ, R. (1950) : A korszerű nö vény földrajz kialakulása és mai helyzete Magyarországon. — Annales Biol. Univ. Debreceniensis, 1. p. 4—35. SOÓ, R. (1933): összehasonlító növényszociológiai tanulmányok I. — Bot. Közi., 30. p. 58—69. SOÓ, R. (1940) : Vergangenheit und Gegenwart des pannonischen Flora und Vegetation. — Nova Acta Leopoldina, 9. p. 1—149. SOÓ, R.—ZÓLYOMI, В. (1951): Növényföldrajzi térképezési tanfolyam jegyzete, Vácrátót. STEFANOVITS, P. (1963): Magyarország talajai, pp. 442. ZÓLYOMI, B. (1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. — Bot. Közi., 39. p. 209—231. ZÓLYOMI, B. (1936) : A pannóniai flóratartomány és az északnyugatnak határos területek sziklanövényzetének áttekintése. — Annales Mus. Nat. Hung., 30. p. 136—174. ZÓLYOMI, В. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. — Budapest természeti képe. p. 511—642. ZÓLYOMI, B. (1950): Fitocönozü i leszomelioracii obnazsenij gor Budü. — Acta Biol. Hung., 1. p. 7—-67. ZÓLYOMI, В. (1964) : Methode zur ökologischen Charakterisierung der Vegetationseinheiten und zum Vergleich der Standorte. — Acta Bot. Hung., 3—4. p. 377—416. ZÓLYOMI, В. (1966) : A pannóniai flóratartomány és a környező területek sziklagyepjeinek új osztályozása (Neue Klassification der Felsen-Vegetacion im pannonischen Raum und der angrenzenden Gebiete) — Bot. Közi., 53. 1. p. 49—54. WALTER, H. (1951): Grundlagen der Pflanzenverbreitung I. Standortslehre. — Einführung in die Phytologie, Ш/1. Stuttgart. WAGNER, H. (1941): Die Trockenrasengesellschaften am Alpenostrand. — Denkschriften, 104. p. 1-—81. hältnisse besprochen. Zur eingebenden Kennstnis der letzteren wurden bezüglich der Vegetation auch selbständige Untersuchungen durchgeführt. Die Vegetation wird auf einem verhältnismässig kleinen Gebiet mit Hilfe von mehreren hundert Aufnahmen nach Sukzessionen untersucht, es wird die eingehende verCOENOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DES PETER-BERGES UND SEINER UMGEBUNG IM BALATON-OBERLAND 217