A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata
A társulás értékelése a fajok TWR indikátor-számai alapján A vizsgált szubasszociáció TWR értékelését a Budai-hegységből közölt (ZÓLYOMI, 1964) Querco-Carpinetum pannonicum hasonló értékelésével párhuzamba állítva adom meg. Az összehasonlítás szemléletesen bizonyítja a balaton-felvidéki gyertyános-tölgyesek eltolódását a melegebb és szárazabb termőhelyek irányába. A T számok esetében a 6-os értékek százalékos emelkedése, s ezzel párhuzamosan az 5-ös értékek százalékos csökkenése adja a legfeltűnőbb különbséget. Ennek megfelelően a T középérték a Budaihegységi 5,09-ről a vizsgált szubasszociációban 5, lire emelkedik. A vízháztartási viszonyokat jellemző W számok görbéje is mutat eltérést. A lathyretosum ugyanis a szárazabb irányba tolódik el ismét utalva a már említett mező- és mikroklimatikus adottságokra. A W középérték a Budai-hegységi állományokban 4,68, a Balaton-felvidéken pedig 4,35. Az R indikátor-számok esetében is találunk eltolódást a két szubasszociáció viszonylatában, amenynyiben ezen indikátor-számok közepe a balatonfelvidéki állományokban 3,65-ről 3,51-re esik. Az eltolódást bázikus irányba a kimondottan meszes alapkőzet, esetleg a kisebb mértékű kilúgozódás okozhatja, amely lehetővé teszi, hogy az adott mezoklimatikus viszonyok mellett a tölgyesek mészkedvelő fajai lehúzódhassanak a gyertyános-tölgyesekbe. (A Querco-Carpinetum pannonicum lathyretosum TWR görbéit, a többi vizsgált társulás viszonylatában a 12. ábra szemlélteti). 6. A CSERES-TÖLGYES JELLEGŰ ÁLLOMÁNYOK A társulás általános jellemzése A Péter- és Tamás-hegy tipikus, jól elhatárolható asszociáción kívül vannak olyan állományok, amelyek elhelyezése a cönológiai rendszerben már nehézséget okoz. Ezek a kritikus állományok a zónális Orno-Quercetum-ok és a Querco-Carpinetum-ok közé esnek, mind cönológiai összetételükben, elhelyezkedésükben, mind ökológiai helyzetükben. Kétségtelen, hogy mindkét szomszédos társuláshoz közel állnak (7. ábra), de el is térnek azoktól annyira, hogy a különbség szembetűnő legyen. A tabelláris kiértékeléshez 8 felvételt fogtam össze. Ezek közül 4 a Péter-, 3 a Tamás-hegyen készült, egy pedig a Király-hegyen (FEKETE G.). A feldolgozás során a felvételeket az Orno-Cotinetalia sorozatnak megfelelően rendeztem. Feltételezésem ugyanis az volt, hogy e szubmediterrán és balkáni fajokban viszonylag gazdag mezofil tölgyeserdő a Tilio arg enteae-Quercetum petraeae-cerris asszociációhoz áll közel. Ebben az esetben a Tilio-Quercetum legészakibb tagjaként szerepelt volna, már Tilio argentea nélkül. Az összehasonlítások során anyagomat először BORHIDI, „Zselic erdői" című kandidátusi értekezésében megjelent ezüsthársas-cseres tabellájával vetettem össze. Az öszehasonlítás során kiderült, hogy a zselici Tüio-Quercetum-ok távol állnak asszociációimtól. (Hasonlósági koefficiens: 0,77 = 43,64 (l /„). Különösen nagy eltérés mutatkozott (a fajok azonos besorolása mellett) a Fagetalia fajcsoporton belül (0,13 = 12,04%). E fajcsoport elemei ugyanis háttérbe szorulnak a Balaton-felvidék szóban forgó állományaiban, míg a zselici ezüsthársas-cseresekben jelentős szerephez jutnak. Jól mutatja az ottani erdők hűvös jellegét néhány olyan bükkös faj, amely a Balaton-felvidéken még a gyertyános-tölgyesekben sem fordul elő, pl. a Carex silvatica (IV), Asperula odorata (III). Asarum europaeum (III), Carex pilosa (II). A legnagyobb megegyezés az összehasonlított állományok karakter és Orno-Cotinetalia valamint QuercoFagetea fajcsoportjain belül mutatkozott. A zselici ezüsthársas-cseresek 13 karakterfajából 5 a Péter-hegyen is megvan, s állandóságukat is figyelembe véve e fajcsoport hasonlónak (55%) bizonyult. A Querco-Fagetea csoport hasonlósága ugyan a kritikus tartományon belül maradt (52%), mégis figyelemre méltó az ilyen fokú megegyezés is, főleg ha figyelembe vesszük a zselici ezüsthársas-tölgyesek Querco-Fagetea elemekben való gazdagságát. Valószínű közelebb áll asszociációm a somogyi Tilio -Quercetum -okhoz. Teljes tabelláris anyag hiányában azonban nem hasonlíthattam össze azokkal. A továbbiakban állományaimat a Quercetum petraeae-cerris asszociáció szerint rendeztem. Már a rendezés során kitűnt, hogv semmiképp sem tartozik a V. táblázat A PÉTER-HEGYI QUERCO-CARPINETUM PANNONICUM ÉS A QUERCETUM PETRAEAECERRIS JELLEGŰ ÁLLOMÁNYOK HASONLÓSÁGAI KOEFFICIENSEI Kx Kr 1,17 63,91 Cönológiai csoportok szerint részletezve: 212
