A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

A társulás értékelése a fajok TWR indikátor-számai alapján A vizsgált szubasszociáció TWR értékelését a Budai-hegységből közölt (ZÓLYOMI, 1964) Quer­co-Carpinetum pannonicum hasonló értékelésével párhuzamba állítva adom meg. Az összehasonlítás szemléletesen bizonyítja a balaton-felvidéki gyer­tyános-tölgyesek eltolódását a melegebb és szára­zabb termőhelyek irányába. A T számok esetében a 6-os értékek százalékos emelkedése, s ezzel párhuzamosan az 5-ös értékek százalékos csökkenése adja a legfeltűnőbb különb­séget. Ennek megfelelően a T középérték a Budai­hegységi 5,09-ről a vizsgált szubasszociációban 5, li­re emelkedik. A vízháztartási viszonyokat jellemző W számok görbéje is mutat eltérést. A lathyretosum ugyanis a szárazabb irányba tolódik el ismét utalva a már említett mező- és mikroklimatikus adottságokra. A W középérték a Budai-hegységi állományokban 4,68, a Balaton-felvidéken pedig 4,35. Az R indikátor-számok esetében is találunk elto­lódást a két szubasszociáció viszonylatában, ameny­nyiben ezen indikátor-számok közepe a balaton­felvidéki állományokban 3,65-ről 3,51-re esik. Az eltolódást bázikus irányba a kimondottan meszes alapkőzet, esetleg a kisebb mértékű kilúgozódás okozhatja, amely lehetővé teszi, hogy az adott me­zoklimatikus viszonyok mellett a tölgyesek mész­kedvelő fajai lehúzódhassanak a gyertyános-töl­gyesekbe. (A Querco-Carpinetum pannonicum lat­hyretosum TWR görbéit, a többi vizsgált társulás viszonylatában a 12. ábra szemlélteti). 6. A CSERES-TÖLGYES JELLEGŰ ÁLLOMÁNYOK A társulás általános jellemzése A Péter- és Tamás-hegy tipikus, jól elhatárolható asszociáción kívül vannak olyan állományok, ame­lyek elhelyezése a cönológiai rendszerben már ne­hézséget okoz. Ezek a kritikus állományok a zónális Orno-Quercetum-ok és a Querco-Carpinetum-ok közé esnek, mind cönológiai összetételükben, elhe­lyezkedésükben, mind ökológiai helyzetükben. Két­ségtelen, hogy mindkét szomszédos társuláshoz kö­zel állnak (7. ábra), de el is térnek azoktól annyira, hogy a különbség szembetűnő legyen. A tabelláris kiértékeléshez 8 felvételt fogtam össze. Ezek közül 4 a Péter-, 3 a Tamás-hegyen készült, egy pedig a Király-hegyen (FEKETE G.). A feldolgozás során a felvételeket az Orno-Cotine­talia sorozatnak megfelelően rendeztem. Feltételezé­sem ugyanis az volt, hogy e szubmediterrán és balká­ni fajokban viszonylag gazdag mezofil tölgyeserdő a Tilio arg enteae-Quercetum petraeae-cerris asszociáció­hoz áll közel. Ebben az esetben a Tilio-Quercetum leg­északibb tagjaként szerepelt volna, már Tilio argentea nélkül. Az összehasonlítások során anyagomat először BORHIDI, „Zselic erdői" című kandidátusi értekezé­sében megjelent ezüsthársas-cseres tabellájával vetet­tem össze. Az öszehasonlítás során kiderült, hogy a zselici Tüio-Quercetum-ok távol állnak asszociációim­tól. (Hasonlósági koefficiens: 0,77 = 43,64 (l /„). Különösen nagy eltérés mutatkozott (a fajok azonos besorolása mellett) a Fagetalia fajcsoporton belül (0,13 = 12,04%). E fajcsoport elemei ugyanis háttérbe szorulnak a Ba­laton-felvidék szóban forgó állományaiban, míg a zse­lici ezüsthársas-cseresekben jelentős szerephez jutnak. Jól mutatja az ottani erdők hűvös jellegét néhány olyan bükkös faj, amely a Balaton-felvidéken még a gyertyános-tölgyesekben sem fordul elő, pl. a Carex silvatica (IV), Asperula odorata (III). Asarum euro­paeum (III), Carex pilosa (II). A legnagyobb megegyezés az összehasonlított állo­mányok karakter és Orno-Cotinetalia valamint Querco­Fagetea fajcsoportjain belül mutatkozott. A zselici ezüsthársas-cseresek 13 karakterfajából 5 a Péter-he­gyen is megvan, s állandóságukat is figyelembe véve e fajcsoport hasonlónak (55%) bizonyult. A Querco-Fa­getea csoport hasonlósága ugyan a kritikus tartomá­nyon belül maradt (52%), mégis figyelemre méltó az ilyen fokú megegyezés is, főleg ha figyelembe vesszük a zselici ezüsthársas-tölgyesek Querco-Fagetea elemek­ben való gazdagságát. Valószínű közelebb áll asszociációm a somogyi Ti­lio -Quercetum -okhoz. Teljes tabelláris anyag hiányá­ban azonban nem hasonlíthattam össze azokkal. A továbbiakban állományaimat a Quercetum petrae­ae-cerris asszociáció szerint rendeztem. Már a ren­dezés során kitűnt, hogv semmiképp sem tartozik a V. táblázat A PÉTER-HEGYI QUERCO-CARPINETUM PANNONICUM ÉS A QUERCETUM PETRAEAE­CERRIS JELLEGŰ ÁLLOMÁNYOK HASONLÓSÁGAI KOEFFICIENSEI Kx Kr 1,17 63,91 Cönológiai csoportok szerint részletezve: 212

Next

/
Thumbnails
Contents