A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

III. táblázat A PÉTER- ÉS TAMÁS-HEGY BOKORERDÖINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉG HÁROM BOKORERDÖ-VARIÁNSÁVAL, HASONLÓSÁGI KOEFFICIENSEIK ALAPJÁN. Budai-hegység Keszthelyi-hegység Bakony—Balaton-felvidék Kx 1,15 1,52 2.81 Kr 53,50 60,42 73,78 Cönológiai csoportok szerint részletezve Lombszint Gyepszint Karakter és Cotinetalia Kx Orno- Quercetea fajok fajok Kr Kx Kr Querco-Fagetea fajok Kx Kr Karakter és Cotinetalia Kx ; Ornofajok Kr Budai-hegység Keszthelyi-hegység Bakony—Balaton-felvidék 1,28 4,83 3,33 56,20 3,61 82,80 2,87 81,22 4,08 78,30 74,18 80,32 1,38 2,86 2,53 57,90 74,10 71,64 1,20 1,92 4,59 54,50 65,80 82,14 Gyepszint -. , t . , Querco-Fagetea Quercetea-fajok faiok Kx Kr Kx Kr Festuco-Brometea fajok Kx Kr 0,68 40,50 1,00 50,01 2,25 69,25 Egyéb fajok Kx Kr Budai-hegység Keszthelyi-hegység Bakony—Balaton-felvidék 1,54 1,98 3,32 60,60 0,33 66,40 0,27 76,95 0,70 24,73 21,33 41,23 Festuco-Brometea fajok Kx Kr 0,68 40,50 1,00 50,01 2,25 69,25 1,12 0,70 2,26 52,27 49,03 69.31 záródással egyidőben a Festuco-Brometea elemek aránya csökken. Ez utóbbi fajok esetében a két társulás közötti különbségeket az is növeli, hogy a Budai-hegységben a bokorerdők más sziklagyeptársulásokkal érintkeznek, mint a Péter-hegy és környékén. így a Budai-hegység felvételezett területein a Cotino-Quercetum-o\t a Chrysopogono-Caricetum humilis zárt sziklafüves lejtősztyepjén kívül a Seseleo-Festucetum glancáé, Diplachno-Festucetum sulcatae és a Seslerietum sadlerianae nyílt, illetve zárt gyeptársulásokkal vannak szoros kapcsolatban. Ezekből olyan fajok juthatnak be a bokorerdőkbe, amelyek a Péter-hegyen és környékén teljesen hiányoznak (pl. : Biscutella laevigata, Bromus erectus ssp. pannonicus, Dr aba lasiocarpa, Phyteuma orbiculare, Seslería sadleriana — ez utóbbi ZÓLYOMI tabellájában 4—5 AD értékkel is! — és a Stipa pulcherrima). Ezzel szemben a Balaton-felvidék vizsgált állományai esetében az ottani sziklagyepek következő jellegzetes fajai kerültek a bokorerdőkbe: Aethionema saxatilis, Artemisia alba ssp. saxatilis, Convolvulus cantabricus, Plantago argentea, stb. A Keszthelyi-hegység bokorerdői a számítások alapján jellegükben közelebb állnak a Péter-hegy környéki Coíino-Quercetum-okhoz (hasonlósági koeff: 62%). Legfeltűnőbb a megegyezés a lombszint Orno-Cotinetalia fajcsoportján belül: 4,83=82,80°<>. (Ez az érték a Budai-hegység esetében csak 1,28 = 56% volt! Ott többek között a Cotinus elmaradása, illetve megritkulása is hozzá járul a különbséghez.) A Quercetea-fajok tekintetében szintén elég nagy a megegyezés. Nem mondhatjuk viszont ezt el a Festuco-Brometea-íaj ok esetében, ahol a hasonlóság épphogy csak a határértéken mozog (1,00 = 50,01%). Ez a már korábban említett körülményekre vezethető vissza. A Keszthelyi-hegység Seseleo-Festucetum glaucae nyílt sziklagyepeiből ugyanis számos differenciát adó gyepfaj kerülhet a bokorerdőkbe (így pl. : a Daphne cneorum, Draba lasiocarpa, Polygala amara, Seseli leucospermum, Thalictrum pseudominus, stb.). 203