A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata
A Bromo-Festucion és a Br ото -Festucetalia-îa jok közül konstansak, illetve szubkonstansak a Chrysopogon gryllus, Fumana vulgaris, Globularia aphyllanthes, Hippocrepis comosa és a Thymus praecox. Megjegyzem, hogy a sziklagyep elemek e szubasszociációban általában konstansan, de az előzőnél kisebb borítási értékkel vesznek részt. A Festucetalia és a Festuco-Brometea-íajok. közül az Anthyllis macrocephala, Botriochloa ischaemum, Calamintha acinos, Festuca rupicola, Potentilla arenaria, Pulsatilla nigricans és a Stipa capillata fordul elő a felvételek több mint 50%-ában. Mint differenciális faj kiemelhető a névadó Botriochloa ischaemum, mert magas konstanciáján kívül frekvencia értékeivel is feltűnő különbséget ad az előző szubasszociációval szemben. A zárt gyepek mohaszintje az előzőnél szegényesebb. Konstans fajnak bizonyult a Ditrichum flexicaule (V +2 ), Pleurochaete squarossa (V 12 ), Weisiatortilis (V+2 ), szubkonstanasak a Tortella inclinata, Bryurn bicolor és a Encalypta vulgaris. Bár a szubasszociáció areatípus megoszlása közel áll az előzőhöz, mégis lemérhető különbséget jelent a szubmediterrán fajok 4%-os csökkenése, és az eurázsiai fajok emelkedése. Az életforma szerinti megoszlásban az évelők és a geophytonok jelentősebb szerephez jutnak (62%, ill. 12%), viszont csökken a félcserjék százalékos aránya (9%). c) Chysopogono-Caricetum humilis brometosum A legélesebben ez a típus válik el a xerotherm gyepek között. A különbség legfőbb oka az, hogy kizárólag a hegyek mészkő alapkőzetű tetőrészein, és az előzőktől eltérően enyhén észak, északnyugatias expozícióban fejlődtek ki. Jellemzőjük a zárt. tömött gyeptakaró (borítás 95—100%), amit csak a kiálló karrosodott mészkősziklák szakítanak meg. (6*. ábra.) A területen készült felvételeimet első feltételezéseim alapján összehasonlítottam a Diplachno-Festucetum sulcatae tabellájával, mert a társulás megjelenése arra következtetett, hogy ez a mészkő alapkőzeten kialakult együttes a pusztafüves lejtősztyepekhez áll közel. Az összehasonlítás során azonban kiderült, hogy a Diplachno-Festucetum sulcatae eltérő cönológiai összetétele és karakterfajainak teljes hiánya miatt (kivéve a Sternbergia-t) társulásom nem azonosítható a pusztafüves lejtősztyeppekkel. Több közös vonás miatt végül ezt a társulást is mint a Chrysopogono-Caricetum humilis szubasszociációját értékeltem. A Bromo-Festucion-fajok (10%) a Bromo-Festucetalia-fajokkal együtt 25%-ot tesznek ki. (VI. táblázat, 11. ábra.) (Ez a magas érték az egyik legfontosabb megkülönböztető tény a Diplachno-Festucetum sulcaíae-val szemben!) Kétségtelen viszont, hogy a Festucetalia és a Festuco-Brometea-íajok itt találhatók meg a legdöntőbb súllyal (53%). Megnő ezenkívül az egyéb fajok kategóriájába sorolt elemek százalékos aránya is (22%). Ezek részben pedig a xerotherm tölgyesekés xerotherm gyepek közös fajaiból kerülnek ki. A tölgyesekkel közös fajok magasabb aránya világosan magyarázható az észak-nyugatias expozíció mikro- és mezoklimatikus viszonyaival, amely lehetővé teszi, hogy azok a gyepekben is megtalálják létfeltételeiket. A Bromo-Festucion és Bromo-Fesiwcetaïia-fajok közül magas konstanciát az alábbi fajok érnek el: Artemisia alba ssp. saxatilis, Bromus reptans, Dorycnium germanicum, Sanguisorba minor ssp. muricata, Plantago argentea, Sedum album. Feltűnő a Chrysopogon gryllus konstanciájának lecsökkenese (I). Szeretném még kihangsúlyozni, hogy a társulás regionális karakterfaja, a Sternbergia colchiciflora e szubasszociációban fordul elő. A Festucetalia és a Festuco-Brometea elemek közül konstansak az Allium flavum, Anthyllis macrocephala, a Dianthus pontederae, Festuca rupicola, Hélianthemum nummularium ssp. oi'atum, Poa compressa és a Potentilla arenaria. Az egyéb fajok egyben differenciát is jelentő xerotherm tölgyes elemei közül megemlíthető az Arabis hirsuta (IV), Teucrium chamaedrys (IV), Bupleurum falcatum (III), Erysimum pannonicum (III), stb. A mohaszintben az előző szubasszociációhoz hasonló xerotherm. együttesek eltűnnek. A zárt gyepek mohaszintjében a Hypnum cupressiforme (IV 11 '), Camptothecium sericeum (III 1-2 ), és a Thuidium abíetinum (III 12 ) lép fel a legdöntőbb súllyal. A mérsékeltebb ökológiai viszonyok következtében két felvételben már a mezofilabb Rhodobryum roseum is megtalálható. A Balaton-felvidék és a Budai-hegység sziklajüves lejtősztyepp-társulásainak összehasonlítása ZÓLYOMI 1958-ban megjelent, 10 felvételt tartalmazó sziklafüves lejtősztyepp tabelláját (Caricetum humilis balatonicum), illetve a teljes felvételeket tartalmazó még kéziratban levő tabelláját 7. Cotino-Quercelum bokorerdő folt a Péter-hegy délkeleti dolomítlejtőjén a jellegzetes Cotinus gyűrűvel 7. Cotino-Quercetum Buschwald-Fleck an Se-lichen Dolomitenabhang mit charakteristischem Cotinus-Ring 7. A mall scrub-forest of Cotino-Quercetum on the souhtestern dolomite slope of the Péter-hegy with the characteristic Cotinus ring 197
