A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

7. Bőrbe tömött mókusok a múzeum gerinces gyűjteményében 7. Ausgestopfte Eichhörnchen in der Wirbeltiersammlung des Museums 7. Skin stuffed squirrels in the Museum's vertebrate collection désügyi Minisztérium Főosztálya — támaszkodva a Természettudományi Múzeum, mint országos szakfelügyeleti szerv véleményére, javasolta a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, támogassa a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak azt a törekvését, hogy a helyhiánnyal küzdő veszprémi Bakonyi Múzeum természettudományi osztályának kihelyezésével és fejlesztésével a zirci volt apátsági épületben Bakonyi Természettudományi Múzeumot létesítsen. Mivel az illetékes megyei szervek elvben már korábban elfogadták a múzeum létesítésének gondolatát, így a múzeumi igazgatóság 1970 végén elérkezettnek látta az időt a szervezés gyakorlati kivitelezésére. Azonban az óvoda kiköltözése belátható időn belül nem volt várható, ezért a helyszínen kerestük a lehetőséget arra, hogy a múzeum szervezése a volt apáti lakosztály felszabadulása előtt megindulhasson. A múzeum szervezése szempontjából döntő év 1971 volt, amikor rendkívüli erőfeszítések árán, a helyi és a megyei tanácsi és párt szervek támogatásával sikerült több részletben helyiségeket szerezni a volt cisztercita apátság épületében. így megkezdődhetett a munkahelyek és és irodahelyiségek kialakítása, valamint a természettudományi gyűjteményeknek a veszprémi Bakonyi Múzeumból, a Tihanyi Múzeumzból és a keszthelyi Balatoni Múzeumból Zircre szállítása. Itt említem meg, hogy a Bakonyi Természettudományi Múzeum magja lényegében már a korábbi években is megvolt Zircen. Ugyanis helyi kezdeményezésre létesült 1956-ban a volt apátsági épületben „Reguly Antal Múzeum" néven egy kiállítóhely, mely a bakonyi táj, elsősorban Zirc környékének helytörténeti vonatkozásait mutatta be, viszonylag nagy teret szentelve REGULY ANTAL életének és munkásságának prezentálására. A kiállítás anyagának összegyűjtésében nagy érdeme volt BÉKEFI ANTAL zirci pedagógusnak, aki éveken át lelkesedéssel végezte ezt a munkát, tanulók bevonásával. A Reguly Antal Múzeum eleinte a helyi, majd később a járási tanács kezelésében volt addig, míg létre nem jött a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, mely egységes keretbe foglalta a megyében található múzeumok többségét. Ekkor került a megyei múzeumi szervezetbe a Reguly Antal Múzeum is. Ez az addigi kiállítás profiljának részleges megváltozásával járt, mert nagyobb teret kaptak a természettudományi anyagok. A veszprémi Bakonyi Múzeumból az évek során fokozatosan egyre több anyag került Zircre, így a kiállítás az utóbbi években már hozzávetőleg fele-fele arányban tartalmazott helytörténeti és természetrajzi gyűjteményeket. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a Reguly Antal Múzeum csak kiállítóhely volt, nem rendelkezett tudományos gyűjteményekkel és muzeológusokkal. A természettudományi múzeum szervezésekor automatikusan beleolvadt a múzeum szervezetébe, és jelenleg a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása. A hivatalosan 1972. május 17-én megnyílt zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Veszprém megye negyedik önálló múzeuma. Bár vidéki viszonylatban számos hasonló nagyságrendű önálló múzeum van, a zirci múzeum azért figyelemre méltó, mert megalakulásával létrejött az ország első vidéki természettudományi múzeuma, a budapesti Természettudományi Múzeum mellett Magyarország második önálló természettudományi szakmúzeuma. Nagyságrendben ugyan össze sem hasonlítható a két intézmény, mégis nagy jelentőségűnek tartjuk a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, mert létrehozatalával olyan folyamat indult meg, mely számottevően hozzájárulhat vidéki viszonylatban a természettudományi muzeológia létjogosultságának elismeréséhez, megbecsüléséhez. Jelentős mérföldkő azon a viszontagságos úton, melyet a természettudományi muzeológia megtett a vidéki múzeumokban azért, hogy kivívja magának az őt megillető helyet a hagyományos múzeumi területek (régészet, néprajz stb.) mellett. A múzeum el nevezése kifejezi, hogy az intézmény a Bakonnyal foglalkozik, azt kutatja és ismerteti, mégpedig természettudományi szempontból. A természetföldrajzi, ún. tág értelemben vett Bakony hegység alatt a következő tájakból alkotott területet értjük: Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Keleti-Bakony és Bakonyalja. Vita tárgyát képezi, hogy ide soroljuk-e a Pannonhalmi-dombvidéket. A Balatonnak csak a tóparti vidékét tekintjük gyűjtőterületünknek, mivel magával a Balatonnal a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet foglalkozik. A fentiekben körvonalazott, mintegy 4000 négyzetkilométer nagyságú terület nagyjából megfelel Veszprém megyének, azonban néhány ponton, főleg az északkeleti részeken, túl is lépi a megye határait. A magyar múzeumok általában tudományos és közművelődésügyi intézmények. Ez az alapelv a zirci múzeumra is vonatkozik. így a múzeum a megyében folyó természettudományi muzeológia kutató és népművelő tevékenység összefogója, szervezője és irányítója. Szervezi „A Bakony természeti képe" című tudományos programot. Geológiai, őslénytani, botanikai és zoológiai gyűjtéseket végez, gondoskodik a begyűjtött anyag feldolgozásáról, közzétételéről és megőrzéséről. Reprezen19