A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Gallé László: A Balaton menti dolomitvonulat zúzmócönózisai

Termőhely A mérés időpontja Hőmérséklet (napi max.) Fényerősség (lux. ért.) Elpárologtatás 24 óra alatt Keszthely : Csókakő 1956. VI. 31. 26 C° 9 000 lux 22,8 cm

1 Gyenesdiás : Petőhegy 1956. VII. 6. 28 " 16 500 " 24,2 " Vonyarcvashegy : Sándortető 1956. VII. 7. 27 "• 16 500 "' 23,8 " Balatonfüred : Lóczy-barlang 1969. VII. 1. 42 " 25 000 "' 28,0 " Balatonfüred: Koloska sziklák 1969. VII. 3. 39 "' 25 000 " 27,5 " radás menetének változásával együtt párhuzamosan változik, sőt meg is szakadhat. Л dolomitfelület mállása, pusztulása elsősorban a kéregtelepű, endolithikus és exolithikus típusú zuzmók oldó-, kisebb mértékben mechanikai hatásának a következménye. A kőzetfelületbe maródott számos endolithikus faj telepe más kéregtelepű zuzmók thallusához hasonló felépítésű, a kéregréteg azonban rendesen hiányzik. A telep tehát finom, többé-kevésbé lazán futó gombafonalakból és a felső részen gonidiumokból (lichenizált moszatsejtekből) épül fel. A dolomitfeloldás a zuzmótelepben élő Mycobionták hyphafonalai révén történik, amelyek a gonidiumokkal szimbiózisban zuzmósavakat választanak ki. FRY szerint azonban (Ann. Bot., 36, 1922) a mállasztásban vízben oldott respirációs termékként szénsav (H/iCO.í) is részt vehet. A Verrucariaceák és más endolithikus zuzmófajok telepében olajtartalmú hyphák is vannak. Ez az olaj a zuzmók elpusztulása után még sokáig kimutatható a kőzet felületén, s minthogy a zsírok és olajok egyik bomlásterméke szintén karbonsav, az olajtermelés közvetve szintén elősegítheti a kőzetfelület mállását. Az endolithikus telep kívülről egyáltalán nem, vagy csak kevéssé látható s ebben az esetben a kőzet színétől kissé eltérő színű foltokat képez. A termőtestek csak részben exponáltak, a zuzmó által kimart apró üregecskékben találhatók. Egyes fajoknál az érett termőtestek is az üregbe süllyednek s így az egész zuzmótelep a kőzetbe záródik. A Verrucaria-típusú endolithikus zuzmókban a termőtestek nagy számban fordulnak elő, sűrűn állók s szabad szemmel csak apró pontocskáknak látszanak, gyakran csak néhány tized milliméter átmérőjűek, fiatalon az üregecskéket teljesen kitöltik. Ha a termőtestek elpusztulnak, összezsugorodnak, az üregecskék üressé válnak, de a telep újabb termőtesteket képez, ezek újabb üregecskéket alakítanak ki, ami a kőzetfelület további pusztulásához vezet. A területen eddig megfigyelt zuzmótársulások cönológiai beosztása a következő: Osztály (Classis): Epipetreíea lichenosa KLEM. 1950. Sorozat (Ordo): Xeroverrucarietalia HADAC 1944. Csoport (Foederatio): Caloplacion pyraceae KLEM. 1955. 1. Ass.: ASPICILIETUM CONTORTAE (KAISER 1926) KLEM. 1955. 2. Ass.: ASPICILIETUM CALCAREAE TYPICUM (DU RIETZ 1925) KLEM. 1955. Subass. : SQUAMARIETOSUM VERSICOLORS ASPICILIETUM CALCAREAE nov. subass. 3. Ass.: CALOPLACETUM VARIABILIS (KAISER 1926) KLEM. 1955. 4. Ass.: ACAROSPORETUM GLAUCOCARPAE KLEM. 1955. Csoport (Foederatio) : Caloplacion decipientis KLEM. 1955. 5. Ass.: CALOPLACETUM MURORUM (DU RIETZ 1925). KAISER 1926. 6. Ass.: XANTHORIETUM AUREOLAE BESCHEL 1951. Osztály (Classis) : Epigaeetea lichenosa KLEM. 1955. Sorozat (Ordo): Epigaeetalia KLEM. 1955. Csoport (Foederatio) : Toninion coeruleonigricantis HADAC 1948. 7. Coen.: FULGENSIA FULGENS SZINUZIUM. A felsorolt 8 zuzmócönózis közül tehát 7 sziklalakó és 1 talajlakó. Dolgozatom következő részé184