A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Kol Erzsébet: Az Északi-(Öreg)Bakony területén végzett algológiai és hidrobiológiai kutatások rövid ismertetése

rásokra jellemző (pl. Borostyán-kút, Bakonybél). Gyakori a tiszta vizű forrásokban, kutakban a Mic­rothamnion kützingianum NÄG. (10. kép) és a Sti­geoclonium tenue KG. (.9. kép). A Rhodophyta tí­pusú vörösalgás források jellemző növénye a Baí­rachospermum monüiforme ROTH. (14. kép) és a Chantransia violacea KG. Ilyen forrás az Ödön-kút a Máne-hegyen és a Sándor-forrás, a Fekete-Séd völgyében. Cyanophy­ta típusú, kékalgás forrásokban különböző Oscüla­toria fajok és különböző, a Chroococcales csoportba tartozó egysejtű kékalgafajok élnek. A vegyes for­rás típushoz tartozó forrásokban sok a fonalas zöld­alga, Ulothrix, Triboneme, Oedogonium és Spiro­gyra fajok. A vasbaktériumos forrásokat Leptoth­rix ochracea KG. és a Siderocapsa major MOL. le­pik el. Az említett algafajokon kívül a forrásokban még számos különböző alga él, kisebb-nagyobb mennyiségben, ezek részletezésére azonban itt nem térek rá. Általában a vörösalgás források algavege­tációja fajokban szegény, azonban az egyes alga­fajok óriási tömegben jelennek meg. pl. az Odön­kútnál a Batrachospermum tömeg. A források mikrovegetáeiójának minőségi és mennyiségi összetételét egyéb ökológiai tényezőkön kívül a forrás morfológiai alakulása is befolyásolja (4. kép). A források algavegetációja éppen úgy változik az évszakok szerint, mint más vízi biotópok algavege­tációja. Azonkívül a forrás életében fellépő külön­böző változások, katasztrófák szintén erősen befo­lyásolják a forrás algavegetációjának úgy minőségi, mint mennyiségi összetételét. Pl. Farkasgyepű kö­zelében, a Köves-patak völgyében levő Csurgó-kút (2. kép) algavegetációja rendkívül gazdag és válto­zatos. A forrás hatalmas mésztufasziklákat rakott le. A vízcsurgás alatti hatalmas mésztufa vizes fe­lületét bőrszerű kékalga-vegetáció borítja, amely­nek egyik jellemző tagja a Plectonema tenue THUR. var. bakonyensis KOL. (KOL 1968). Az Északi-Ba­konyban ez az egyetlen mésztufát lerakó forrás. 9. Stigeoclonium tenue Kg. (250x) források és kutak, vedrek egyik jellemző növénye 9. Stigeoclonium tenue Kg. (250x) eine Charakteristische Pflanze der Quellen, Brunnen und Eimer 9. Stigeoclonium tenue Kg. (x250), one of the characteristic plants of springs, wells and buckets 10. Microthamnion kützingianum Näg. (500x), tiszta ví/.ű for­rásokban és tiszta vizű kutak vedrén telepszik meg 10. Microthamnion kützingianum Näg (500x) lässt sich in Quellen mit sauberem Wasser und an Eimern von Brunnen mit sauberem Wasser nieder. 10. Microthamnion kützingianum Näg. (x500), usually settles on the buckets of clean-water springs and wells Az emberi települések szaporodá­sával és a kultúra terjedésével, sok esetben a bakonyi források is, lé­nyeges változásnak vannak kitéve. Lezárják és elvezetik a forrás vizét. Természetesen a forrásnak egy ilyen átalakítása a mikroflóra tel­jes pusztulását vonja maga után. így pl. az Attya­forrás átalakítása következtében az ott élő, hazánk­ban ritka vörösalgafaj a Hüdenbrandia rivularis (LIEBEN) AG, teljesen kipusztult (KOL 1968). Át­alakították a Molnár-kutat is (1. kép), ennek vizét Gerence-pusztára vezették. Elvezették a tapolcafői források vizét is. Mindezek az átalakítások, nem is olyan régen, az utóbbi években játszódtak le. Л különböző kutak és gémeskutak algavegetá­ciója rendesen fajokban nagyon gazdag és külön­böző algatársaságból tevődik össze. Maga a kút, il­letőleg a forrás algavegetációja fajokban szegény, azonban rendesen a vizel elvezető csatorna, itató­kutaknál, a vályú flórája nagyon változatos és gaz­dag. Az itatóvályúkat rendesen bőrszerű kékalga­tömeg béleli és a vályú vizében különböző fonalas zöldalga vattaszerű telepe úszkál. A vályú külsejét pedig ismét az előbbiektől eltérő algatársaság lepi be. A gémeskutak esetében még a veder mikrofló­rája is igen változatos lehet, főként faveder esetén. Л kutak, illetőleg a vályúk és a kutak környéké­nek szennyezettségi foka szerint változik az egész kút és környékének mikroflórája is. Forráslápok, lápok A forráslápok algavegetációját két külön alga­társaság alkotja. Egyik a források algatársasága, a másik pedig a láp tócsáit benépesítő algatársaság. A láp tócsáiban különféle Spirogyra (13. kép), Zyg­ema fajok, Oedogonium fajok (18. kép), Micro­spora stagnorum (KG.) LAGERH. (15. kép), és eze­ken kívül számos fonalas alga él. Desmidiacea faj is található a tócsákban (16. kép). Az algákon kívül tömegesen lépnek fel vasbaktériumok. A tócsák vi­11. Euglena proxima Dang. (2000x), tócsákban tömegesen lép fel, a vízvirágzások egyik fö alkotó eleme 11. Euglena proxima Dang. (2000x) tritt in Pfützen massenhaft auf, ist eines der Hauptelemente des blühenden Wassers 11. Euglena proxima Dang. (x2000), generally occurs in puddles in great masses, one of the principal elements of water-blooms 12. Cladophora glomerata (L.) Kg. (200x), a patakok egyik jellemző növénye 12. Cladophora glomerata (L.) Kg. (200x) eine charakteristische Pflanze der Bäche 12. Cladophora glomerata (L.) Kg. (x200), a characteristic plant in brooks 158

Next

/
Thumbnails
Contents