A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Kol Erzsébet: Az Északi-(Öreg)Bakony területén végzett algológiai és hidrobiológiai kutatások rövid ismertetése

Gerence (Bakonybél) Jásd, forrás csermely Hódosér a kőbánya előtt Hódosér, vadászháznál Hódosér a torkolat közelében Hódosér, Porvánál Köves-patak (Farkasgyepű) Prikli-patak (Csehbánya) Séd (Nagyvarsány) Sombereki—Séd Gerence a Szömörke­völgyben Gerence, Kerteskő alatt Vörös János—Séd Patak, Fenyőfő fölött Szélesárok (Bakonybél) A III. táblázatban különböző biotópokban végzett mérések eredményét tüntetem fel. Az Északi-Ba­kony állóvizekben nagyon szegény. Sőt még az álló­víznek tekinthető vizek némelyike sem igazi álló­víz, mert pl. a Zirci Arborétum tavának vize is ál­landóan mozgásban van. pH- ÉS HÖMÉRSÉKLETMÉRÉSEK. III. Különböző biotópok 1967. VI. 7.2 15 1967. IX. 7,— 12 1965. VII. 7.6 16 1967. X 7.5 13 1967. X. 7,3 14 1968. IX. 8 — 12 1966. IX. 7,5 12 1967. VI. 7,— í! 1970. VII. 7,— 10 1967. IX. 7,5-8 14 1968. IX. 7.5 10 1963. VI. 7,5 11 1963. X. 7—7,6 10 1964. VI. 7,— 8 1964. IX. 7.2 15 1967. X. 7,— 10 1968. IX. 7,— 10 Egyéb biotópok Víztartály a bakony­szentlászlói fenyves Tócsa vízvirágzással B.-szentlászló, Ady u. 4. Tócsa vízvirágzással Hódoséri vadászháznál, a faiskolánál Tócsa vízvirágzással (Fenyőfő) Dagonya, a Pápalátókő alatt 1965. VII. 1967. X. 1967. VII. 1965. VII. 1968. VI. 1967. VII. 7.5 15 7,3 10 7,2 9 8,— 10 7,3 14 7,— 12 Az állóvizek és egyéb kisebb biotópok vizének i hőmérséklete egészen a levegő hőmérsékletének a függvénye. Természetesen néhány fok különbséget mindig találunk, a víz hőmérséklete minden eset­ben néhány fokkal alacsonyabb. A kisebb állóvizek, tócsák vizének pH-értéke legtöbb esetben 7 fölött van. Kivételt képeznek a Fenyőfő közelében levő tavak, ezek pH-értéke 7, valamint a Zirci Arboré­tum tava és a Pápalátókövek alatti dagonya vizé­nek pH-értéke. (I. III. táblázat.) A többi állóvizek, amelyek pH-értékét mértem, mind emberlakta te­rület közelében vannak és kisebb-nagyobb szennye­ződésnek vannak kitéve úgy. hogy a vizük pH-ér­téke 7—8 között mozog. Biotóp Állóvizek Bakonybél, sportpálya tava Feketepusztai tavak (Ácsteszér) Németbánya, Vadászház tava Csehbánya felett lápos tó Nagyszépalma-puszta Tapolcafő Fenyőfői tavak (Pápateszér felé) Űrkúti töbrök Úrkúti víztároló 1963. VI. Zirc, arborétum tava -си Щ te-l и 1963. VI. > а к* so -CD 7,5 20 1968. VII. 7,8 17 1967. VI. 7,5 14 1970. VII. 7.6 16 1970. VII. 7.5 15 1964. IX. 7,2 16 1967. VII. 7,2 18 1968. IX. 7.3 18 1969. VI. 7,— 13 1964. IX. 7,— 13 1964. IX. 7,— 20 1968. VI. 7,— 20 ALGAVEGETÁCIÓ Az Északi-Bakony algavegetációját a következő­képpen csoportosíthatjuk: 1. a vízi biotópok algái, 2. a levegőben élő algák, 3. talajalgák. Mind a há­rom csoportban egymástól eltérő, a biotópra jel­lemző, különleges algatársaságot találunk. I. A vizek algái Források, kutak Az előbbiekben már említettem, hogy a forráso­kat algavegetációjuk alapján 5 különböző csoportba soroltam (KOL 1968). A Chlorophyta típus, zöldal­gás források jellemző növénye a Chaetophora ele­gáns (ROTH.) AG., főként a tiszta és hideg vizű for­5. Gaja, a Római-fürdő fölött 5. Gaja, über dem Römischen Bad 5. Gaja. above Római-fürdő G. Cuha-patak, az Ördög-rét közelében K. Cuha-Bach, in der Nähe der Ördög-Wiese 6. Cuha-patak, near Ördög-rét 7. Gella-patak 7. Gella-patak 7. Gella-Bach 8. Cladophora tömeg (1965. okt. elején) a Cuha patakban Kőpince- forrás közelében 8. Cladophora-Menge (von Anfang Oktober 1965.) im Cuha-Bacb in der Nähe der Köpince-Quelle 8. A mass of Cladophora (beginning of Oct., 1965.) near Kőpince spring in the Cuha-patak 156

Next

/
Thumbnails
Contents