A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Kol Erzsébet: Az Északi-(Öreg)Bakony területén végzett algológiai és hidrobiológiai kutatások rövid ismertetése

AZ ÉSZAKI (ÖREG) -BAKONY TERÜLETÉN VÉGZETT ALGOLÓGIAI ÉS HIDROBIOLÓGIÁI KUTATÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE A veszprémi Bakonyi Múzeum megbízásából 1963-ban kezdtem el a Bakony algavegetációjának a kutatását. Dolgozatomban az azóta végzett vizsgálatok rövid ismertetését szeretném vázolni. Az Északi-Bakony algaflórájának részletes leírását majd egy nagyobb összefoglaló munkában fogom ismertetni. A Bakony növényvilágának is egyik jelentékeny csoportját képezik a moszatok, ezek népesítik be a különböző vizeket. De nemcsak vízben élő algafajok találhatók a Bakonyban, hanem a levegőben élő algafajok száma is tekintélyes. Ellepik a fák kérgét, köveket, kő- és faépítményeket, sőt a talajon és a talajban is számos algafajt találunk. A Bakony területéről 1965-ig megjelent algológiai kutatások eredményeit egy 1966-ban megjelent dolgozatomban foglaltam össze (KOL 1966). Azóta, a Szigligeti Arborétumból közöltem vízben és különböző fák kérgén élő algafajokat (KOL 1968 a). Az Északi-Bakony algavegetációja nem nagyon ismert. Algaflórájáról eddig csak egy dolgozat jelent meg. Ebben az Északi-Bakony 13 érdekesebb forrásának algavegetációját és limnológiai viszonyait ismertetem. A forrásokat a bennük élő algavegetáció alapján csoportosítom. A következő forrástípusokat különböztetem meg: 1. Chlorophyta forrás-típus (zöldalgás források), 2. Cyanophyta forrás-típus (kékalgás források), 3. Rhodophyta forrás-típus (vörösalgás források), 4. Vegyes forrás típus és 5. Vasbaktériumos források (KOL 1968). Ügy válogattam össze a vizsgálandó vizeket és egyéb biotópokat, hogy az Északi-Bakony területén található, különböző biotópok mikroszervezetei kerüljenek majd a mikroszkóp lencséje elé. HIDROGÉNION-KONCENTRÁCIÓ ÉS HŐMÉRSÉKLETMÉRÉSEK Az Északi-Bakonyban különböző vízi biotópok vannak: források, kutak, forráslápok és egyéb lápok, folyóvizek, patakok, csermelyek, kisebb állóvizek, tavak, dagonyák, töbrök, tócsák és egyéb vízi biotópok. A hidrogénionkoncentráció-méréseket a helyszínen HELLIGE-komparátorral végeztem. A különböző vizekben végzett pH- és hőmérsékletmérések adatait három táblázatban tüntetem fel. Az I. táblázat a források, kút- és forráslápok adaPH- ÉS HÖMÉRSÉKLETMÉRÉSEK '.: I. források, kutak, forrás-lápok Biotop t/3 £-1 -l^> >0) Ф N >ф Ш «SM > S3 > Q X и Források Bakonybél környéke: Alsóréti forrásláp 1963. VI. 7,— 10 forrása 1966. IX. 7,2 10 Borostyán-kút 1963. VI. 7,— 10 1964. IV. 6,8 8 1965. VII. 6,8 8 1966. IX. 6,8 9 1967. IX. 7 — 9 Bödön-kút 1963. VI. 7,— 11 1963. X. 7,— 10 1966. IX. 6,8 11 Cuha egyik forrása 1965. VII. 7,5 10 Gyökér-kút (Gát-hegy alatt) 1963. X. 7,— 10 Judit-forrás (Kerteskő) 1963. VI. 7,— 9 Molnár-kút 1963. VI. 7,— У 1964. IV 7,— 8 Pap-kút 1966. VII. 7,— 10 Prücsök-forrás 1963. X. 7,— 10 Sátor-forrás 1964. IV. 7,— 8 Som-hegy alatti forrás 1963. VI. 7,— 10 Szömörke-völgyi forrás 1963. VI. 7,2 10 Tisztavíz 1966. VIII. 6,9 10 Forrás az üdülő közelében 1963. VI. X. 710 Különböző helyekről: Csurgó-kút (Farkasgyepű) 1965. VII. 7,— 9 1966. IX. 7—7,2 10 Hármas-forrás (Farkasgyepű) 1967. VI. 7 — 10 ödön-kút (Mánc-hegy) 1966. IX. 7,— 9 Fehérkő alatti forrás 1964. IV. 6,H 7 Kőpince (Vinyesándormajor) 1965. VII. 7 — 10 1967. X. 7,— 10 1968. VI. 7,— 10 Kőpince feletti kis forrás 1965. VII. 7; 10 Kab-hegyi források 1964. IX. 6—6,5 10 Attya-forrás 1966. IX. 7,— 15 Csatkai forrás 1968. VII. 7,— 10 Jásdi-kút 1967. IX. 7,— 9 Kisforrás a Gaja mellett (Jásd) 1967. IX. 6,5 10 Hárskút 1969. IX. 7,— 10 Iharkút 1969. IX. 7 — 10 153