A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat

A természetvédelmi követelések ezután állandósulnak és a legkülönbözőbb helyeken, de főleg a napilapokban jelennek meg. Nehéz lenne azokat itt felsorakoztatni, de megállapítható, hogy időnként e követelések hangja megerősödött. Ilyen erősebb publicitású időszak volt pl. az 1929. év, amikor a Budapesti Hírlapban és más újságokban feszegetik a „balatoni bazaltbányászat" megszüntetésének kérdéseit. Az 1935-ben megalkotott első természetvédelmi törvény, KAAN KÁROLY és harcos társainak küzdelme nyomán jött létre. A törvényhozás mindkét háza is foglalkozik a Balaton-parti bazaltbányászat kérdésével; sajnos ennek nyomán sem szűnt meg a kőbányák termelése. A felszabadulás után, az újjászervezett Országos Természetvédelmi Tanács lép akcióba és próbálja áttekinteti, egységesen megoldani az ország természetvédelmi kérdéseit. A Balaton-környék egységes rendezését és közöttük, a Badacsony- és Gulácshegy kőbányászatának nehéz kérdéseit boncolgatják. Ez a bazaltbányászat ezután az Országos Természetvédelmi Tanács súlyponti kérdése lesz. Megindulnak a helyszíni szemlék és a kőbányászat vezetőivel való tárgyalások sorozatai. Az első eredmény a Badacsonyon a kőbányászat terjeszkedésének elhatárolása volt. Ezt követte a legjelentékenyebb eredmény, a termelés teljes leállítása a „tornaji bányaüregben", illetve annak a tördemici-bányarészbe való áttelepítése, mely 1950—53. években befejeződött. Ezután, az egyesített tördemici-bányafeltárás elhatárolása következett, melynek egyik fejleménye, a „kőkapu" pompás feljárójának megmentése, a meddőhányó lerakása ellen. Ugyancsak a helyszíni szemlék és tárgyalások nyomán alakult ki a tomajibányaudvar fásításának elrendelése, majd a Gulácshegyi hányók befásításának vizsgálata. Az Országos Természetvédelmi Tanács és a kőbányászat vezetőinek megértő együttműködésével sikerült a Gulácson a kőbányászat menetének és kiterjedésének az elhatárolása is. Ez volt az első lépés az ottani kőbányászat megszüntetése irányában. A Gulács-hegyi bazaltbányászat megszüntetését előseAm NW-Ufer des Balaton-Sees erheben sich die Basaltkegel von Badacsony, Gulacs, Tóti und Hegyestő als Glieder der vulkanischen Gruppe des Tapolcaer Bekkens unmittelbar am Balaton-Ufer bzw. 2—4 km von diesem entfernt. Ein kleinerer, zeitweiliger Steinbruch fing auf diesen Bergen seit den 1900er Jahren an. Ein planmässiger und zum Teil motorisierter Basaltabbau fing im Jahre 1905 auf dem Badacsony-Berg an. Durch den Bau der Eisenbahnlinie Balaton-Tapolca im Jahre gítette az a kiterjedt bányacsúszás, mely 1958-ban e bazaltcsúcs nyugati bányaudvarain bekövetkezett. A termelés ezt követően már csak az északi bányaüregekben folytatódhatott ; az üzem termelése erősen csökkent, végül a kőbányászat vezetői nemes gesztussal 1961 végén a hegyen minden kőbányászati tevékenységet megszüntettek. Ezek után már csak a Badacsony-hegy tördemici oldalán működött a kőbányászat. Az Országos Természetvédelmi Tanács tovább küzdött annak megszüntetése érdekében. Mindig megértően követte, figyelte a Balaton-környéki bazaltbányászat sorsát és fejlesztésének kérdéseit. Tájvédelmi szempontból bírálta e bazalthegyek bányászatát, de szem előtt tartotta a bazaltbányászat, illetve az országos fontosságú útépítés kérdéseit is. A kőbányászat vezetőivel megértően együttműködtek, ami a gyakori helyszíni szemlék és tárgyalások sorozatában ismételten kifejezésre jutott. E megértő együttműködés eredményeként jelent meg az építésügyi miniszternek az a rendelkezése, melynek értelmében а В a dacsonyon 1964 végével, minden kőbányászati tevékenység megszűnik és az üzem végleges leszerelése 1965-ben befejezést nyer. Ezzel a balaton-parti bazaltbányászat к b. 60 éves üzemeltetés után megszűnt és a nemzet jogos természetvédelmi követelése teljesül. A Balaton partján emelkedő bazaltvulkánok alakja, a bányaüregek okozta sebek dacára is megmaradt, ezek a sebhelyek az erdősítés nyomán részben majd eltűnnek, de legalábbis terjedelemben csökkennek. A Balaton partján és a Tapolcai-medencében felsorakozó bazaltkúpok nagyszerű vulkáncsoportjának azonban két tagja: a Haláp és a diszeli Halyagos a kőbányászat áldozatai lesznek; ezek bazalttömegeit kitermelik ; még szerencse, hogy ezek a bazaltvulkánok a Balatontól már 10—15 km távolságban emelkednek, így a megcsonkításuk nem olyan feltűnő és kevésbé zavarják a balatoni tájkép összhangját. Jugovics Lajos 1909 entstanden auf diesen Basaltbergen hintereinander die kleineren-grösseren Steinbrüche. Unter den am Ufer des Balaton-Sees vorhandenen Basaltsteinbrüchen wird die Gruppe der Basaltsteinbrüche an den Basaltkegeln von Badacsony, Gulács, Tóti und Hegyestő neben Zánka unter dem Namen „Basaltabbau am Balaton-Ufer" zusammengefasst. Über ihre Entstehung, über das Funktionieren der Betriebe wird im folgenden ein Überlick gegeben. BASALTABBAU AM BALATON-UFER 133