A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat
8. Hegyestői bazaltbánya 8. Basalt quarry at Hegyestő 8. Basaltsteinbruch von Hegyestő A következőkben közölt két kémiai kőzetelemzés jól alátámasztja a mikroszkópos vizsgálatok megállapításait. Az elemzések a Magyar Állami Földtani Intézet kémiai laboratóriumában készültek. A Tóti-hegy bazaltkúpján kis kapacitású és csak kézi termelésű kőbányaüzem alakult ki, mely főleg kockakőtermelésre rendezkedett be. Fizikai és kőzettechnikai vizsgálatok eredményei erről a bazaltról nem ismeretesek. A hegyen a „bazaltkavics" termelését 1900-as években kezdték, de itt is a bazaltomlások anyagát hordták útépítésre. A balatoni vasút építkezésének megindulása után „Falk és Cziner, mórágyi (Tolna megye) gránitbánya" vállalat nyitott itt bazaltbányát. A bányafeltárást a főcsúcs Ny-i, Balaton felől nem látható oldalában, 294 m magasságban telepítették. Csak később termelés közben figyelték meg, hogy a bányaudvart túl magasan kezdték, mert mélyebb szintekben is bazalt települ; ezért először 8 m-rel, majd később ismét 6 m-rel lejjebb mélyítették a bányaudvar szintjét, ahol kézi termeléssel dolgoztak. Az első világháború alatti kőkonjunktúra hatására a vállalat az üzem gépesítésére gondolt és kőtörők, osztályozók beépítését, sőt drótkötélpálya megépítését határozták el, mert a bazaltot akkor a badacsonytomaji MÁV-állomásra kocsin szállították. De a világháború befejezése nyomán megszűnt a konjunktúra és így lassan leállt a kőbányászat, mely a hegy főcsúcsán végleg megszűnt. A Tóti-hegyen a bazaltbányászat a második világháború alatt újból megindult, de ekkor nem a 346,7 m-es főcsúcson, hanem a hegy DNy-i oldalán, már a homokalapzatra lecsúszott és 240 m magas kúpszerű bazaltomlás tömegét termelték. A háború befejezése után a termelés megszűnt és néhány éven át bazaltbányászat nem folyt. — De jelenleg a helyi Összefogás mezőgazdasági tsz termeltet, évi termelése 40—50 tonna. A hegy bazaltkúpján, a kőbányászat okozta feltárások aránylag kisméretűek voltak, így azok a hegy eredeti alakját nem rontották, a bányaüregek a Balaton felől nem láthatók, sőt ma még Káptalantóti község felől is nehezen figyelhetők meg. Hegyestő bazaltbányászata Hegyestő 337 m magas, formás vulkáni kúp, mely a Balaton partjától 4 km-re emelkedik Zánka község fölött, tehát ezt a bazaltcsúcsot csak az Akaii és Szepezd közötti balatoni szakaszon figyelhetjük meg. Hegyestő bazaltkúpja a Balaton felől nézve érintetlen, de ha az ellenkező, nyugati oldalát meglátjuk, akkor a csodálkozás és a megdöbbenés vegyes érzelmével szemléljük az elébünk táruló látványt, amelyet a 8. sz. ábra fényképe rögzít. A hegyestői bazaltcsúcs ugyanis egy félbevágott vulkáni kúp, melynek nyugati felét a kőbányászat már kitermelte és ott vertikális bányafala látható. Ezt a bányafalat orgonasípszerűen sorakozó bazaltoszlopok építik fel, melyek a csúcs felé futnak öszsze. A hegy bazaltkúpjának felépítése, szerkezete különbözik a Tapolcai-medence bazaltvulkánjainak szerkezetétől, amelyeknél az alapzat pannonkorú homok- és agyagrétegből áll. A hegyestői bazaltkúp tömegre sokkal kisebb, de nagy kiterjedésű alapzatát triászkorú képződmények, nevezetesen alsó-triászkori, campilli emeleti lemezes mészköve és erre 131
