A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Krizsán Pál: A nemsgulácsi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye
átmérőjű, kissé koptatott bazaltkavicsok kerültek elő (4. ábra). A hegyperemekhez simulva a pleisztocén lösz nagy területen és nagy vastagságban nyomozható. A holocént fehéresszürke homokos iszap, tőzeg és mocsárföld alkotja. 4. Alig koptatott bazalt-kavicsok levantei törmelékes rétegében. Kicsinyítés 4-szeres 4. Kaum abgenutzer Basaltkies in der levantinischen Gebröckelschicht. 4malige Verkleinerung 4. Slightly worn basaltic pebbles in a debris layer of Levantine origin. A four-times reduction II. A víz kémiai vizsgálata Az ásványőrlő üzem területén levő ún. Il-es számú szénsavas vizet termelő kút vízmintavételét és elemzését, a Veszprém Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás végezte. A vizsgálatok eredményeit az 1. sz. táblázatban közöljük. Az l-es sz. szénsavas, ún. községi kút vizsgálati eredménye irodalmi adat alapján ismeretes (1). A vizsgálati eredményekből kitűnik, hogy mind a két kútban a víz szabad szénsav tartalma igen nagy. Ezért az oldott ionok figyelembe vételével szénsavas ásvány- és gyógyvíznek kell te5. Nemesgulácsi Il-es sz. savanyúvizet termelő kút kőzettípusainak szemcseeloszlási görbéi 5. Die Kornverteilungskurven der Gesteinstypen der Sauerwasser produzierenden Brunnen No II. von Nemesgulács 5. The grain distribution curves of the rock types of the No. 2 mineral water producing well of Nemesgulács 119