A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

8. BALATONKENESE A település a Balaton ÉK-i szélén nagy kiterjedésben húzódik. A tóparti lankás térszínt a 60—80 m magasságú pleisztocén és pliocén rétegekből álló magaspart szegélyezi. A közigazgatási területen belül jelenleg működő bánya nincs. A jelentéktelen bányagödrök mellett két fontosabb bányahely említhető. 8/1. Partfő (TI—

H és A) A település Ny-i végén, a magaspart eróziós völgye mentén fekvő bányahelyen homokot és agyagot fejtettek. A felső szint finomszemű, szürke pliocén homok, habarcs készítésére alkalmas. A homok alatt 2—3 m vastagságban képlékeny anyag települ, melyben gyakori a jó magatartású Unió sp., Viviparus sp. Mülluszka-hé}. A bánya további növelését a vastagodó pleisztocén fedőtakaró nehezíti. 8/2. Öreghegy (Pl—H) Az Öreghegy D-i lejtőjén ugyancsak pliocén homokbányát találunk. A bánya a balatonkenesei Tsz. kezelésében állt, művelését 1969-ben szüntették meg. Jelenleg az élelmes nyaralóépítők hordják a homokot. 9. BALATONSZÖLÖS A Pécselyi-medence K-i részén fekvő kis falu területén működő bánya nincs. Méreteiben jelentősebb barátszőlői bányában triász kori mészkövet fejtettek. 10. BALATONUDVARI A település viszonylag szűk határát D-ről a Balaton, K-ről Örvényes, Ny-ról Balatonakaii és Dörgicse határai fogják közre. A területen egyetlen bánya működik, mely a tsz helyi kezelésében áll. 10/1. Bányai-dűlő (T—D) Gr. A bánya a településtől É-ra fekszik, ahol középsőtriász, ún. megyehegyi dolomitot, illetve dolomitos mészkövet fejtenek. A feltárás 6—8 m-es fejtési falban tárja fel az anyagot, melyből jelenleg 4000 m

:!-t adnak el. Az anyag szinte a felszínen van, letakarítandó fedő csupán 50—60 cm. A dolomitos mészkő természetes szemcsézettsége 0,5—50 mm között változik. A bánya horizontális és vertikális növelésével a készlet 50 évre is elegendő lehet. A dolomitos mészkő kémiai összetétele két minta szerint az alábbi: 104 1. minta 2. minta Si0

2 — 7,79% 3,90% CaO — 34,50% 44,30% MgO — 12,53%, 17,82% íz. veszt. — 46,12% 46,22% 11. BALATON VILÁGOS (Balatonaliga -f- Balatonvilágos) A Balaton K-i sarkában fekvő település működő bányával nem rendelkezik. A helyenként felfedezhető bányagödrök is csupán az útépítéssel összefüggő töltőanyagként való hasznosításról tanúskodnak. A területen egyébként felső-pannóniai homok és agyag található. 12. BARNAG A község és határa a nagyvázsonyi-medence DK-i peremén terül el. Földtanilag változatos felépítésű, alsó-triász, középső-triász mészkő, dolomit és márga található kisebb-nagyobb foltokban. Jelentősebb kőbányászat nem volt és jelenleg sem folyik. 13. BÁND A 8-as műúttól DK-re húzódó község Ny-i határában az 1950-es években kezdődő betonitbányászattal egy időben a peremterületek dolomitját is fejtették és helyi építőanyagként hasznosították. 14. BERHIDA Berhida Várpalotától D-re elterülő, az utóbbi években hozzácsatolt településekkel kiterjedt határa viszonylag sík területen terül el. Földtanilag is eléggé egyveretű, túlnyomóan pleisztocén és pliocén képződmények adják a térszínt. A bányászat alakulása is ennek megfelelően homokra és kavicsra korlátozódik. Jelenleg két bánya működik, mely a helyi tsz kezelésében áll. 14/1. Öreghegy (Pl— H) Kr. A fejtett homok felső-pannon, világosszürke, alul ferderétegzett, enyhén meszes összetételű. A fejtési fal 8—10 m magas, jövesztése kézi erővel történik. A bánya készlethelyzetére nem történt felmérés, földtani megítélés szerint különösen a jelenlegi termelés mellett évtizedekig művelhető. A bánya évi (1971) átlagos termelése 3392 m

:!

.