A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

5/1. Magaspart (Pl—

H) Gr. A balatonfőkajári Szabadság Mg. Tsz. ez ideig egyetlen működő bányája pannóniai homokot tár fel. A homok világosszürke, dúsan muszkovitos, finomszemcsés. Szívesen használt vakolóhomok. A homokbánya 6—10 m magas falban tárja elénk az alsó részén különösen szembetűnő ferde és hullámosan ferderétegzett homokösszletet. A homokot robbantással omlasztják, a szállítást gépi rakodás gyorsítja. A bánya átlagos forgalma 10 ezer m

:i év. A jelenlegi termelés mellett a leművelhető készlet 10 évre elegendő. A bánya terjeszkedése korlátozott, a terület beépítettsége miatt. A keresztrétegzett szürke homok alsó szakaszában gyakori az Unió wetzleri kagylóhéj (8. sz. ábra). 5/2. Késelő (Pl—H) A dűlőben húzódó akácfákkal szegélyezett földúl Ny-i oldalán akácbokrokkal benőtt homokbánya található. A felhagyott homokbánya anyaga az 5 l-es fejtő felső szintjében mutatkozó homokkal mutat azonosságot. A finomszemcsés homok között itt lencsés megjelenésre utaló kiékelődő agyagréteg iktatódik közbe. 5.3. Somlyó hegy (Op—M) A középkortól szőlőhegyként ismert Somlyó hegy Ny-i. a község felé eső oldalán preszilur kori (valószínűleg ordovicium) metamorf kőzeteket tár fel egy felhagyott kőfejtő. Az erősen préselt, gyakran kaotikusan gyűrt kvarcfillitet a Balatonfőkajár— Füle közötti út építésekor tárták fel. A kőzet palássága ellenére a magas kvarc-kvarcit tartalma miatt útalapozáshoz megfelelő anyagot nyújt. Nagyobb 102 darabjait a közeli szőlősgazdák pincéjük építésére is felhasználták. Ma a bányahely földtani jelentőségét emelhetjük ki, mivel a Közép-Dunántúl legidősebb kőzetkifejlődését tárja elénk (9. sz. ábra). 6. BALATONFÜRED A Balaton harmadik városa a tó É-i partjának kiemelkedően szép területén fekszik. A város közigazgatási területe mélyen benyúlik a Balaton-felvidék dombokkal tagolt erdős területére. A Balaton menti lankás területeket többnyire felső-perm kori kőzet alkotja, mely csak helyenként olyan konzisztenciájú, hogy korábban építőkőfejtésre is alkalmasnak mutatkozott. Jelenleg ezek a területek teljesen beépültek. A magasabban fekvő területeken tektonikailag tagolt, gyakran rögökre darabolt helyzetben, csaknem a teljes triász rétegsor kifejlődését találjuk. A város közigazgatási területén számos felhagyott bányahely tárja fel a triász különböző emeleteit. Jelenleg három jelentősebb kőbánya működik, amelyek a balatonfüredi Kisfaludy Mg. Tsz. kezelésében állnak. 6/1. Szaka-hegy (T—MKÖ) Kr. A Bocsár-i szőlőoldal É-i folytatásában és a Száka-hegy D—Ny-i lábánál fekvő, most már kiterebélyesedett kőbánya megnyitása távoli múltra tekint vissza. A bánya a századforduló elején más területeken is megtalálható, helyi igényeket kielégítő, időszakosan művelt kőfejtő, fokozatos kiterjesztéssel nőtt naggyá. A bányászott mészkő középső-triász kori, vékonypados és lemezes elválású, vékony agyagcsíkokkal elválasztott rétegei könnyen jöveszthetők. A kőzet tömör szövetű finomszemcsés, elszórtan kisebb tűzkőlencsék tarkítják. Jó faraghatósága miatt nagyon kedvelt építőkőzet. Erre utal egyébként az is, hogy a bánya évi 10 000 m

:!-es termelése sem tudja kielégíteni a beérkező megrendeléseket. A 8—12 m magas falban bányászott mészkő a bánya D-i, Ny-i irányú kiterjesztésével kb. 50 évre elegendő készlettel szolgálhatja az építőipart, (10. sz. ábra). '•). Metamorf kőzet (kvarcfillit) az 5 3-as kőfejtőből (Fotó: Bubics, 1970.) 9. Metamorphes Gestein (Quarzphyllit) aus dem Steinbruch 5 3 (Photo: I. Bubics, 1970.) 9. Metamorphic rock (quarz finite) from the 5/3 quarrying place (Photograph by I. Bubics, 1970.)