A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

falu a középkorban egytelkes hely volt.

3 Véglegesen 1566 után pusztult el, plébániáját azonban 1550-ben már betöltetlennek írták össze.

4 'MRT. 1., 19/4. « Holub III. 390. 3 Uo. és Csánki III. 70. 4 Egyháztört. Emi. V. 454—462. L X 64. KESZI. Devecseri járás. Elpusztult falu Gyepükaján határában, attól délkeletre. A XIII. század elejétől ismert Kesző vagy Keszi részben nemesek, részben zalai várnépek földje volt.

1 A nemesi részt a XIV. század elején élt birtokosról Ábrámkeszinek, malmairól Matoláskeszinek nevezték.

2 Ez volt a már a XIII. században kettévált település nyugati része. Keleti része volt a jobbágytelepülés, a XV. századi Szentkirálykeszi, a Csábiak birtoka.

3 1548-ban mindkét Keszit feldúlták és elpusztították a törökök.

4 A két Keszi mindegyikének volt temploma. A jobbágy falunak templomtitulusa adta XV—

XVI. századi Szentkirály jelzőjét: a szent király, I. István tiszteletére emelték. Okleveles említését nem ismerjünk. Ezzel a Szt.István templommal azonosítjuk a ma is meglevő romot, amely egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati tornyos épület maradványa.

5 A nemesi Keszi, a XV—

XVI. századi Ábrámkeszi Szt. Péter egyházát 1346-ban említi először oklevél,

6 papját azonban már 1254-ben

7

. A templom helye a terepen ma is felismerhető.

8 1 1230.: ÁUO. VI. 493.; 1254.: HO. I. 29.; 1268.: ÁUO. VIII. 208. 2

1346.: HO. I. 188.; 1348.: Kezű... et alia Kezű: HO. I. 203. 1534—49.: OL. Dicalisok, Cott. Zalad. 3 Holub III. 395. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalad. 5 Békefi 149.; Koppány 93. alaprajzzal. MRT. 3., 18/5. "НОЛ. 188.; Békefi 149. ' HO. I. 29. 8 MRT- 3., 18/9. X X L 65. KESZTHELY. A XIII. század közepétől ismert okleveles adatok szerint már akkor két településrészből állott, valószínűleg különböző birtokosai miatt. A mai kastély körüli település lehetett nagyobb, ott állott a plébániatemplom. A mai r.k. templom helyén álló kápolna körül volt a másik településrész. Az első lehetett a királyi falu a XIV. század közepén említett hospesekkel, a második pedig talán az a Keszthely, amely a XIII. században a Péc nemzetségé volt, s amelyért a nemzetségből származó Marcaliak még a XV. században is pereskedtek.

1 A XIV. század közepétől királyi adományként magán- és zálogbirtokosok kezében volt,

2 a XV. századtól mezőváros.

3 1427-től az újkorig a Gersei Pethő családé volt.

4 A XVI. században végvárrá építették át XIV. század végi ferences kolostorát.

5 A vár védelmében a város nem pusztult el a török időkben sem.

6 A XIII. század közepén, 1247-ben említett és Szt. Márton tiszteletére emelt plébániatemplom és az ugyanakkor már állott Szt. Lőrinc kápolna volt az Árpád-kori Keszthely két egyházi építménye.

7 A Szt. Lőrinc kápolnát az 1386 körül emelt ferences templom építésekor bonthatták le, róla későbbi adatokat nem ismerünk. A XV. század közepétől azonban a Szt. Márton egyház és a ferencesek Boldogságos Szűz temploma mellett a mai temető helyén települt új városrészben tűnik fel a Szt. Miklós egyház,

8 1513-ban

9 és 1520-ban

10 kápolna. Az anyaegyház, a Szt. Márton templom 1816-ig állt.

11 Barokk óratornyát 1860-ban bontották le és a templom dombját is elhordták.

12 1461-es évszámú keresztelőmedencéje 1861-Ьгп még a kastély kapualjában állt,

13 jelenleg a Balatoni Múzeumban látható. A Szt. Miklós kápolna körüli településrészt a törökök elpusztították. Az épület fennmaradt falait a XVIII. században temetőkápolnának állították helyre, a XIX. század végén pedig romantikus kápolnát építettek helyébe.

14 1 A kettős településre: 1247.: HO. VI. 47.; 1368. : Mon. Vespr. II. 199. Megjegyezzük, hogy a MRT. 1., 21/44—46. szerint a mai temető helyén levő, Szt. Miklós templom körüli település is Árpád-kori lehetett. A város történetére : Csánki III. 21.; Holub III. 405—410.; Bontz József: Keszthely monográfiája. Keszthely, 1896.; Koppány—Péczely—Sági: Keszthely, Bp. 1963., 20—27. 2 L. 1. jegyzet második része. 3 1421.: OL. Dl. 92.575. BHA — Oszvald. 4 L. 1. jegyzet. 5 Csemegi József: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. Dunántúli Szle. 1941. * OL. Dicalisok, Cott. Zalad.; Koppány—Péczely—Sági.: i. m. 29—34 7 HO. VI. 47. 8 1440 к.: OL. DI. 94.032. 9 OL. Dl. 93.768. OMF — Kenéz. 10 OL. Dl. 94.024. BMHA — Oszvald. 11 1333.: Mon. Vespr. II. 66. 1357.: Uo. IV. 346.; ZO. I. 580. 1368.: Uo. II. 199. 1418—19.: Uo. III. 13—22.; ZO. II. 418. 1421.: Uo. IV. 410., 413. 1443.: OL. Dl. 94.032. BMHA — Oszvald. 1445.: OL. Dl. 92.996. BMHA — Oszvald. 1474—75.: Holub III. 410.; Békefi 149. 1550. : Egyháztört. Emi. V. 454—462. 1816.: L. 1. jegyzet második része és MRT. 1., 21/54. 12 I860.: Uo. 13 Ipolyi A.: Régi magyar keresztkutak. AK. II. 180.; Békefi 149. 14 L. 1. jegyzet második része és MRT. 1., 21/44. • 66. KISAPÁTI. Tapolcai járás. A mai Szentgyörgyhegy, középkori nevén Hegymagas hegy és környéke királyi udvarnokok és zalai várszolgák földje volt.

1 Keleti oldala már 1182—84 között a pannonhalmi apátságé, a nyugati a veszprémi egyház birtoka lett.

2 Az apátság faluja 1237-ben szerepel először Apáti,

3 a püspök és káptalanja faluja pedig 1245-ben Hegymagas néven.

4 Kisapáti XIII. századi temploma a falu felett ma is áll. A templomról okleveles adatot nem ismerünk.

5 Bogyay Tamás 1943-ban megjelent tanulmányában az 1720 körül újjáépített és Szt. Kereszt tiszteletére újraszentelt templomot tévesen azonosította az 1245-ben épített Szt. Kereszt egyházzal.

6 Az idézett oklevelekből és a megyei topográfia terepbejárásának eredményeiből megállapíthatóan az a mai Hegymagastól délre, a Sürüdomb lejtőjén állt,

7 1414-ben is fából volt,

8 1422-ben pedig már csak a helyét említik.

9 A középkori Apáti is plébániás hely volt a pannonhalmi apátság kegyurasága alatt, titulusát azonban nem ismerjük.

10 Az 1772 előtt barokk részletekkel átépített templomot az OMF 1958—59-ben állíttatta helyre.

11 I Holub III. 285—290. 2

Uo. 3 PRT. I. 799. 4 Mon. Vespr. I. 123. 6 1423.: Mon. Vespr. III. 32. 6 Bogyay Tamás: Á Szent György-hegyi Szent Kereszt kápolna. Technika, 1943., 4., 1—2. ' MRT. 1., 16/7. 8 Holub i. h. »Uo. 10 L. 5. jegyzet. II A helyreállítás tervezője Sedlmayr János építész volt. X 67. KISGÖRBŐ. Keszthelyi járás. Az először 1255-ben említett közékori Körbő

1 zalai várföld, majd a XIII. századtól részben a Csábiak, részben az Enyereiek birtoka volt. A birtokosok szerint kettéváló területen két falu települt : a Csábiak Nagykörbője

2 és az Enyereiek, később Körbőiek Kis- vagy Princskörbő faluja.

3 Az 1555 óta kétfelé adózó falu nem pusztult el, bár többször feldúlták a törökök.

4 Kisgörbő Szt. Jakab parochiális egyházát 1429-ből ismerjük.

5 1550-ben plébániája már betöltetlen volt.

6 A ma álló, XVII. század végén épített r.k. templom feltehetően a középkori helyén és falain áll. 1 Festetics-cs. lt. Divers. Comit. Veszprém No 9. — néha dr. Iványi Béla szíves közlése. 2 Nagygörbő címszónál ! 3 Holub III. 385—386. 1372.: ZO. II. 54.; 1394.: TT. 1908., 555.; 1400.: Zs. O. II. 540.; 1430.: ZO. II. 467.; 15* 227