A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

bigyfaluja, ahol azonban egytelkes nemesek is éltek. 2 1542 után pusztult el. 3 Egyházas hely volt, bár templomáról okleveles adatot nem ismerünk. A Káli-medence közepén, a Sóstó nevű határ­részben ma is áll a templomrom, amely alaprajzi formája és részletei alapján XIII. századi. 4 1 1283.: Szentpétery Krit. jegyz. II. 3244. 1296.: HO. V. 79. Itt jegyezzük meg, hogy a MRT. I. 25/4. alatt jelzett Sásdi, Sásdikál nem lehet külön hely, Sóstókállal azonosnak kell lennie. Az 1341-ben említett Alsókál sem lehet azonos vele. Az idézett 1832-es térkép romjelölése alapján a falu feltételezhető helye inkább a Sásdi domb,a sóstói rom­területet más középkori településsel kellene azonosítani. 2 Holub III. 337., 340—342.; Csánki III. 66.; Zs. O. I. 1006., II/1. 496., 1590.; HO. IV. 393. 3 MRT. 1., 25/1. 4 Römer: AK. X. 48.; Békefi 147.; Koppány 97., alaprajzzal. X 106. SÜMEG. Tapolcai járás. Az 1301-től ismert Sümeg 1 a veszprémi egyház ősi birtokai közé tartozott. Azon a területen települt, amelyet I. István király a XI. század elején Marcalfő néven adományozott a püspökségnek. 2 Települési ideje ismeretlen, nem tudjuk, vajon a már élő falu fölé építették-e a veszprémi püspökök a XIII. század második felében a sümegi várat, vagy a vár építésének köszönhető-e az alatta lévő falu kialakulása. A XIV. század elején még a püspökség és a káptalan közös birtoka volt, 3 a XV. századtól azonban a püspökség sümegi vártartományának mezővárosa 4 , egyházi nemes lakosokkal. 5 A vár védelmében a török pusztításait többszöri kisebb dú­lás ellenére átélte, bár 1555-től a fehérvári bégnek is adózott. 6 Templomáról okleveles adatot nem ismerünk, papjait azonban a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékekből a XVI. század közepéig említik okleveleink. 7 A középkor végén es­peresi kerület középpontja volt. 8 Az ismeretlen titulusú középkori templom a mai r. k. plé­bániatemplom helyén állott, 1756-ban lebontották. 9 Ezt a templomot Bíró Márton püspök 1746-os visitációs jegyző­könyve háromhajósnak, félköríves apszisúnak írja le. Ezért megalapozatlannak tartjuk a régészeti topográfia megállapí­tását a mai ferences templom helyére feltételezett középkori Szt. Péter egyházról, amelyre Holub adatából következtet. 10 1 Veszpr. reg. 1. 2 Szt. István Emlékkönyv I. 344.; Holub I. 26. 3 1301.: Veszpr. reg. 1. 4 1436.: Békefi 290.; Holub III. 924. 1498. Békefi 175. 5 Holub: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. Pécs, 1943. 6 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. ' 1333—1335.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1421.: Uo. IV. 389., 410., 413. 1428.: Holub III. 117. 1487—1488.: Festetics-cs. lt. jelzetlen. Néhai dr. Iványi Béla szíves 1550.: Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 1550.: 1. 7. jegyzet. 9 Pehm: Padányi Bíró Márton. Zalaegerszeg, 1934., 126., 384. 10 MRT. 3., 54/3—4.; Holub III. 725. X 107. SÜMEGCSEHI. Keszthelyi járás. A veszprémi püspökség sümegi vártartományának faluja, okleveles adatokból a XIV. század közepétől ismerjük. 1 A főleg egyházi nemesek által lakott középkori Csehit 1548-ban elpusztították a törökök. Később újratelepült és 1555-től kétfelé adózva vészelte át a török időket. 2 Egyházas hely volt, valószínűleg azonos a pápai tizedjegy­zékekben 1333 és 1335 között Ykchech néven feltüntetett faluval. 3 Plébánosáról 1450-ből, 4 1487-ből 5 és 1550-ből isme­rünk említést. 6 4 357.: ZO. I. 576. 1370.: Veszpr. reg. 662. 1433.: OL. Batthyány-cs. lt. Heiniana 429. Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. 1524.: Holub III. 145. 2 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 3 Mon. Vespr. II. 74. 4 OL. Dl. 93.176. BMHA — Oszvald. 5 OL. Festetics-cs. lt. Jelzetlen. Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. A Békefi által említett 1360-as adat a Galambok melletti Csehire vonat­kozik. ZO. I. 618. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 108. SZENTANTALFA. Tapolcai járás. A középkori Nivegy-völgy hét XIII. századi falujának egyi­ke. 1 Okleveles adataink szerint 1336-tól ismerjük, mint helyi nemesek és a veszprémi egyház birtokát. 2 Az 1548-as török hadjárat pusztította el. 3 A falu neve patrocinium név, Szt. Antal tiszteletére emelt egyházáról nevezték el. Ez a templom — véleményünk sze­rint — XIII. századi volt és a mai r. k. templom helyén állt. 4 Plébánosát 1471-ben 5 és 1523-ban említik, 1550-ben pedig betöltetlen plébániaként írták össze. 7 1 1268-ban név nélkül említik a hét települést: ZO. I. 53. 2 Holub III. 742—743.; Csánki III. 104. 3 Erre enged következtetni 1550-ben betöltetlen plébániája. 4 MRT. l.,42/3. 5 Békefi 178. e Uo. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. L 109. SZENTBALÁZS. Tapolcai járás. Elpusztult középkori település Szentjakabfa határában. He­lyét a régészeti topográfia terepbejárásai alkalmával sem sikerült megállapítani, okleveles adatokat nem ismerünk róla. 1 A szentbalázsi templomrom Tagyontól keletre, a szőlő­hegy oldalában áll. Papját 1333 és 1335 között írták össze a pápai tizedszedők, 2 parochiális egyházáról 1408-ból 3 és 1512-ből tudunk. 4 1550-ben Zenth Balasagya néven még mű­ködő plébána volt. 5 A ma álló rom szentélye kisméretű román templom volt, feltehetően XII. századi eredetű. 6 A nyugat felől eléje épített, kegyúri karzatos és e felett tornyos templom XIII. századi, amelybe a XV. században helyezték el a gazdag, pálcatagos bélletű, csúcsíves kaput. XV. század végi, későgótikus szent­ségtartó fülkéje a tihanyi múzeum kőtárában van. 7 A romot a Bakonyi Múzeum 1970—1971-ben feltárta, s tőle keletre a falu helyét is mígtalálták. 8 1 Sem Holub, sem Csánki nem említi. 2 Mon. Vespr. II. 65., 74., 80. 3 ZO. II. 354.; Békefi 178. 1 Veszprémi káptalan mit. Felső Örs 14. a. — BMHA, Oszvald. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. » MRT. l.,45/6. szerint is! 7 A szerző helyszíni kutatásai nyomán. A pastofóriumot 1965-ben vittük Tihanyba. 8 Éri István szíves szóbli közlése. A feltárást Dax Margit vezette. X 110. SZENTBÉKÁLLA. Tapolcai járás. A Káli-medence északi részén lakó királynéi vincellérek te­lepülése volt, amelyet a XIII. század vége felé kapott meg a veszprémi püspök és káptalanja. 1 Lakóinak egy része egy­telkes nemessé lett. 2 A XVI. században háromszor is felége­tik a törökök, de újratelepült. 3 Nevét templomáról nyerte, amelyet Szt. Benedek tiszte­letére emeltek. A falut először 1273-ban említik, temploma tehát ekkor már állt. 4 Magáról az épületről külön adatot nem ismerünk, papjait azonban a XIV— XVI. században sokszor feljegyezték a ránkmaradt oklevelek. 5 Az 1548-as török pusztítás után két évre plébániája is betöltetlen volt. 6 A középkori templom a XVIII. század végén emelt mai r. k. templom helyén állt. 7 1 Szentpétery Krit. jegyz. II. 2723. 2 Holub III. 337., 339., 341—343. 3 MRT. 1., 43/3. 4 Holub III. 337. 6 1333—35. : ]yr on , Vespr. II. 66., 74., 83. 1357.: Mon. Vespr. IV. 346. 1382.: Békefi 147. 1523.: Uo. « Egyháztört. Emi. V. 454—462. MRT. 1., 43/3. 7 MRT 1. 43/3 L 111. SZENTBERECK. Tapolcai járás. Elpusztult falu a csicsói medence északnyugati szélén. Okleveleinkben a közvetlenül szomszédos Árokfővel együtt a XIV. század közepétől említik. 1 Mindkét település a veszp­rémi püspökség faluja volt. A megye régészeti topográfiája a kettőt azonos helységnek tartja, amelyet időnként kétféle­képpen neveznek. 2 Lehetséges, hogy eredetileg két falu volt amely később összeépült. Mindkettőt az 1548-as török had­járat pusztította el, 3 234

Next

/
Thumbnails
Contents