A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

bigyfaluja, ahol azonban egytelkes nemesek is éltek.

2 1542 után pusztult el.

3 Egyházas hely volt, bár templomáról okleveles adatot nem ismerünk. A Káli-medence közepén, a Sóstó nevű határrészben ma is áll a templomrom, amely alaprajzi formája és részletei alapján XIII. századi.

4 1 1283.: Szentpétery Krit. jegyz. II. 3244. 1296.: HO. V. 79. Itt jegyezzük meg, hogy a MRT. I. 25/4. alatt jelzett Sásdi, Sásdikál nem lehet külön hely, Sóstókállal azonosnak kell lennie. Az 1341-ben említett Alsókál sem lehet azonos vele. Az idézett 1832-es térkép romjelölése alapján a falu feltételezhető helye inkább a Sásdi domb,a sóstói romterületet más középkori településsel kellene azonosítani. 2

Holub III. 337., 340—342.; Csánki III. 66.; Zs. O. I. 1006., II/1. 496., 1590.; HO. IV. 393. 3

MRT. 1., 25/1. 4 Römer: AK. X. 48.; Békefi 147.; Koppány 97., alaprajzzal. X 106. SÜMEG. Tapolcai járás. Az 1301-től ismert Sümeg

1 a veszprémi egyház ősi birtokai közé tartozott. Azon a területen települt, amelyet I. István király a XI. század elején Marcalfő néven adományozott a püspökségnek.

2 Települési ideje ismeretlen, nem tudjuk, vajon a már élő falu fölé építették-e a veszprémi püspökök a XIII. század második felében a sümegi várat, vagy a vár építésének köszönhető-e az alatta lévő falu kialakulása. A XIV. század elején még a püspökség és a káptalan közös birtoka volt,

3 a XV. századtól azonban a püspökség sümegi vártartományának mezővárosa

4

, egyházi nemes lakosokkal.

5 A vár védelmében a török pusztításait többszöri kisebb dúlás ellenére átélte, bár 1555-től a fehérvári bégnek is adózott.

6 Templomáról okleveles adatot nem ismerünk, papjait azonban a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékekből a XVI. század közepéig említik okleveleink.

7 A középkor végén esperesi kerület középpontja volt.

8 Az ismeretlen titulusú középkori templom a mai r. k. plébániatemplom helyén állott, 1756-ban lebontották.

9 Ezt a templomot Bíró Márton püspök 1746-os visitációs jegyzőkönyve háromhajósnak, félköríves apszisúnak írja le. Ezért megalapozatlannak tartjuk a régészeti topográfia megállapítását a mai ferences templom helyére feltételezett középkori Szt. Péter egyházról, amelyre Holub adatából következtet.

10 1 Veszpr. reg. 1. 2 Szt. István Emlékkönyv I. 344.; Holub I. 26. 3 1301.: Veszpr. reg. 1. 4 1436.: Békefi 290.; Holub III. 924. 1498. Békefi 175. 5 Holub: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. Pécs, 1943. 6 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. ' 1333—1335.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1421.: Uo. IV. 389., 410., 413. 1428.: Holub III. 117. 1487—1488.: Festetics-cs. lt. jelzetlen. Néhai dr. Iványi Béla szíves 1550.: Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 1550.: 1. 7. jegyzet. 9 Pehm: Padányi Bíró Márton. Zalaegerszeg, 1934., 126., 384. 10 MRT. 3., 54/3—4.; Holub III. 725. X 107. SÜMEGCSEHI. Keszthelyi járás. A veszprémi püspökség sümegi vártartományának faluja, okleveles adatokból a XIV. század közepétől ismerjük.

1 A főleg egyházi nemesek által lakott középkori Csehit 1548-ban elpusztították a törökök. Később újratelepült és 1555-től kétfelé adózva vészelte át a török időket.

2 Egyházas hely volt, valószínűleg azonos a pápai tizedjegyzékekben 1333 és 1335 között Ykchech néven feltüntetett faluval.

3 Plébánosáról 1450-ből,

4 1487-ből

5 és 1550-ből ismerünk említést.

6 4 357.: ZO. I. 576. 1370.: Veszpr. reg. 662. 1433.: OL. Batthyány-cs. lt. Heiniana 429. Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. 1524.: Holub III. 145. 2 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 3 Mon. Vespr. II. 74. 4 OL. Dl. 93.176. BMHA — Oszvald. 5 OL. Festetics-cs. lt. Jelzetlen. Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. A Békefi által említett 1360-as adat a Galambok melletti Csehire vonatkozik. ZO. I. 618. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 108. SZENTANTALFA. Tapolcai járás. A középkori Nivegy-völgy hét XIII. századi falujának egyike.

1 Okleveles adataink szerint 1336-tól ismerjük, mint helyi nemesek és a veszprémi egyház birtokát.

2 Az 1548-as török hadjárat pusztította el.

3 A falu neve patrocinium név, Szt. Antal tiszteletére emelt egyházáról nevezték el. Ez a templom — véleményünk szerint — XIII. századi volt és a mai r. k. templom helyén állt.

4 Plébánosát 1471-ben

5 és 1523-ban említik, 1550-ben pedig betöltetlen plébániaként írták össze.

7 1 1268-ban név nélkül említik a hét települést: ZO. I. 53. 2 Holub III. 742—743.; Csánki III. 104. 3 Erre enged következtetni 1550-ben betöltetlen plébániája. 4 MRT. l.,42/3. 5 Békefi 178. e

Uo. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. L 109. SZENTBALÁZS. Tapolcai járás. Elpusztult középkori település Szentjakabfa határában. Helyét a régészeti topográfia terepbejárásai alkalmával sem sikerült megállapítani, okleveles adatokat nem ismerünk róla.

1 A szentbalázsi templomrom Tagyontól keletre, a szőlőhegy oldalában áll. Papját 1333 és 1335 között írták össze a pápai tizedszedők,

2 parochiális egyházáról 1408-ból

3 és 1512-ből tudunk.

4 1550-ben Zenth Balasagya néven még működő plébána volt.

5 A ma álló rom szentélye kisméretű román templom volt, feltehetően XII. századi eredetű.

6 A nyugat felől eléje épített, kegyúri karzatos és e felett tornyos templom XIII. századi, amelybe a XV. században helyezték el a gazdag, pálcatagos bélletű, csúcsíves kaput. XV. század végi, későgótikus szentségtartó fülkéje a tihanyi múzeum kőtárában van.

7 A romot a Bakonyi Múzeum 1970—1971-ben feltárta, s tőle keletre a falu helyét is mígtalálták.

8 1 Sem Holub, sem Csánki nem említi. 2 Mon. Vespr. II. 65., 74., 80. 3

ZO. II. 354.; Békefi 178. 1 Veszprémi káptalan mit. Felső Örs 14. a. — BMHA, Oszvald. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. » MRT. l.,45/6. szerint is! 7 A szerző helyszíni kutatásai nyomán. A pastofóriumot 1965-ben vittük Tihanyba. 8 Éri István szíves szóbli közlése. A feltárást Dax Margit vezette. X 110. SZENTBÉKÁLLA. Tapolcai járás. A Káli-medence északi részén lakó királynéi vincellérek települése volt, amelyet a XIII. század vége felé kapott meg a veszprémi püspök és káptalanja.

1 Lakóinak egy része egytelkes nemessé lett.

2 A XVI. században háromszor is felégetik a törökök, de újratelepült.

3 Nevét templomáról nyerte, amelyet Szt. Benedek tiszteletére emeltek. A falut először 1273-ban említik, temploma tehát ekkor már állt.

4 Magáról az épületről külön adatot nem ismerünk, papjait azonban a XIV—

XVI. században sokszor feljegyezték a ránkmaradt oklevelek.

5 Az 1548-as török pusztítás után két évre plébániája is betöltetlen volt.

6 A középkori templom a XVIII. század végén emelt mai r. k. templom helyén állt.

7 1 Szentpétery Krit. jegyz. II. 2723. 2 Holub III. 337., 339., 341—343. 3

MRT. 1., 43/3. 4 Holub III. 337. 6 1333—35.

: ]yr

on

, Vespr. II. 66., 74., 83. 1357.: Mon. Vespr. IV. 346. 1382.: Békefi 147. 1523.: Uo. « Egyháztört. Emi. V. 454—462. MRT. 1., 43/3. 7 MRT 1. 43/3 L 111. SZENTBERECK. Tapolcai járás. Elpusztult falu a csicsói medence északnyugati szélén. Okleveleinkben a közvetlenül szomszédos Árokfővel együtt a XIV. század közepétől említik.

1 Mindkét település a veszprémi püspökség faluja volt. A megye régészeti topográfiája a kettőt azonos helységnek tartja, amelyet időnként kétféleképpen neveznek.

2 Lehetséges, hogy eredetileg két falu volt amely később összeépült. Mindkettőt az 1548-as török hadjárat pusztította el,

3 234