A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Blázy Árpád: A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig
A gyógyszer-alapanyagok és szakeszközök beszerzése Bécsben a Kunz & Pfanzert nagykereskedőnél történt. A hazai gyógynövények egy részét helybeli gyűjtők gyűjtötték. Az ezekért kifizetett összegek nyugtáiból tudjuk, hogy Peschekné, Domunkus, Pitterman fazekastól vásárolt gyógynövényeket a gyógyszertár. Egyes anyagokat, disznózsírt, faggyút, tűzifát az uradalom, Nagy Sándor bábosmester viaszt szállított. A gyógyszertár új berendezési tárgyait, egyszerűbb eszközeit, különböző javíttatásokat helybeli mestereknél szerezte be, illetve végeztette. Helyi jellegű beszerzésekről és javíttatásokról idézek három nyugtát : „A Patica részére adott 1280 darab Kenyőcse köpöczéért" 1831-ben 11,— Ft-ot fizetett ki a gyógyszertár Pittermann Károly helybeli fazekasmesternek. „Horváth István szöllősi lakos hogy a Patica számára négy és fél icze Pioczát szedett alku szerént egy iczét egy Ft. és hat kr. Levélben ezennel bizonyéttom". ,,A Keszthelyi Uradalmi Gyógyszertárban felállítandó főző géphez egy uj katlant vasplébüly készítettem. Ezüstben 15 Ft 40 kr. Csák László lakatos mester". 35 A gyógyszertár forgalmát a hatalmas Festetics-uradalom, valamint Keszthely és környékének lakói biztosították. A legközelebb működő gyógyszertárak a sümegi, balatonfüredi, zalaegerszegi, zalaszentgróti, nagykanizsai, majd 1831-től, a tapolcai gyógyszertárak voltak (1. : 1. kép). Míg az idézett R. Bright 1815-ben 4000-re teszi a város lakóinak számát, Smalkovits M. idézett jelentésében a város népességét 1845-ben 10 000ben adja meg. Bár az utóbbi adat túlzottnak tűnik, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy 1845-ben 8200 körül volt Keszthely lakóinak száma, mégis a lakosság jelentős gyarapodását állapíthatjuk meg. 36 Ezért vetődik már fel ebben az évben egy másik gyógyszertár felállításának lehetősége is. Némethy Pál balatonfüredi gyógyszertár-tulajdonos ez irányú kérvényét a vármegye főorvosának és a megyegyűlés határozatának ajánlása ellenére a Helytartótanács elutasította. 37 A Festeticseknek volt-e szerepe ebben, nem tudhatni. Annyit azonban elért a főorvosi jelentés, hogy a gyógyszertárat ez időtől „Két Oroszlán"-nak nevezték, ezért nyilvánossága ellen már nem lehetett kifogás. A vármegye főorvosának jelentése és ajánlása, amelyből már korábban is idéztem, gyógyszerészettörténeti szempontból jelentős dokumentum, amely e kor egészségügyi irányítási szemléletére számos adalékkal szolgálhat. (A jelentés idevonatkozó részletét lásd : Függelék 2.) A keszthelyi uradalmi gyógyszertárt ebben a korszakban két gyógyszerész kezelte. Irsabek Ferenc 1820—1848 Pfiszterer Károly 1848—1864-ig. Irsabek (Irzsabek) Ferenc Keszthelyen született 1794-ben. Apja valószínűleg az az Irsabek Vencel asztalos volt, akit számos külföldi : német, morva mesteremberrel együtt telepített Festetics Kristóf és Pál a XVIII. század második felében Keszthelyre. Testvérei lehettek a Keszthelyen, a XIX. század első felében működő Irsabek István asztalos és Irsabek Sándor, aki 1849-ben esett el a magyar szabadságért. Ez a kézműves morva család Keszthelyen biztos anyagi bázisra talált, s mint társaik is, ők is később teljesen elmagyarosodtak. 38 Ez tette lehetővé, hogy az egyik fiukat, a kezdődő kapitalista társadalmi átalakulás szellemében értelmiségi pályára adták. 39 Irsabek F. 1820-ban lett a gyógyszertár provizora. Házasságot kötött, felesége nemesi származású volt. Ez újabb társadalmi előrelépést jelentett a családnak. Mint az a fentiekből kitűnik, jövedelme 8—900.—Ftra tehető. (Összehasonlításul; a vármegye főorvosának évi fizetése 600,— Ft, ezenkívül szolgálati lakás, és szabad orvosi gyakorlatból adódó jövedelem.) 40 A gyógyszertár kezelésében példás rendet tartott. Elszámoltatását az uradalom mindenkori exactora végezte. A gyógyszerbeszerzési és egyéb bizonylatokat és számlákat az uradalom orvosa látta el kézjegyével. „Egyébberánt a Provisor (Irsabek F.) a Patika számadását tisztán és pontossan végezvén dicséretet érdemel", állapította meg több alkalommal az exactoratus. Az idők folyamán, az anyagi előbbrejutása következtében, ingatlant bérelt (1,25 hold szántó, 1 kaszás rét, 5 kapás szőlő), majd vásárolt. 41 Az 1835-ös „Nemesi Javak Összeírása" mint „Soronkívül lévő Nemesek és más Tisztes helyheztetésü személyek" között említi nevét. Az 1837/8 Rovatos Adóösszeírások-ban mint Agilis és mint Bérlő is adózik. 42 1848-ban honvédnak jelentkezett. A gyógyszertárat Pfiszterer K.-nak adta át. Világos után Keszthelyen, apja házában, a Hosszú (mai Deák F.) utca és Kovács utca sarkán álló házban (Keszthely 525. sz. 43 (1. : 2. kép) élt feleségével és egy szolgálóval visszahúzódva, paszszív rezisztenciában, mint „magánzó", örökölt és öszszegyűjtött vagyonának eladogatásából. 44 Irsabek Ferenc visszavonulását indokolja, hogy a mintegy 30 évi szolgálat alatt összegyűjtött vagyona olyan társadalmi státust biztosított számára, hogy „nyugdíj"-ba vonulva (55 évesen!), hivatását ne folytassa. E jelenségre másutt is találunk példát. Zalaegerszegen Reisinger József 1847-ben eladta gyógyszertárát s ez időtől aktív részt vállalt a város közéletében, mint a képviselőtestület tagja, a „jobboldalias" párt vezére. 44 * Irsabek Ferenc 1868-ban halt meg. A keszthelyi temetőben ma is áll műemléki értékű romantikus síremléke (3. kép), amelyen még olvasható az alábbi felirat: „Itt nyugszik Te/kin/t/e/ tes Irzsabek Ferenc gyógyszerész meghalt 1868 február 14-én élte 74-ik évében. Béke hamvaira" Pfiszterer Károly gyógyszerészről keveset tudunk. Ő is, mint elődje, a Festeticsek 3 szobás „szolgálati" lakásában lakott a „Tiszti Lak"-ban a gyógyszertár mellett. 45 Jövedelmét, bár akkor már Festetics Tasziló volt az uradalom háztartásának vezetője, változatlan elvek szerint kapta. Vele kapcsolatos két levéltári adat tovább bővítheti kialakuló képünket, a keszthelyi uradalmi gyógyszertárról. 441
