A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Blázy Árpád: A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig

Néhány adat a gyógyszertár jövedelméről: 1804. november 15—1805. december 31-ig Manovits L. gyógyszertári provizornak a „Patika jövedelméről és költségeiről bé adott számadása" szerint : „a Patika kasszájában készpénzben maradott 1112 Ft. 46 kr. gyarapéttásra fenn hagyatik 112 Ft. 46 kr. szétosztásra maradott 900 Ft. Mtságos Uraságnak 1/2 részben esendő 450 Ft. Manovits Leopoldnak 1/3 részben 300 Ft. Oeffner doktor urnák a patika superinspiciensének 1/6 részben 150 Ft. Az 1816-os számadások említést tesznek „Joseph laborant"-ról, akinek havi fizetése 2 Ft. volt.

23 A napóleoni háborúk idején Keszthelyen állomásozó katonák részére is szolgáltatott ki gyógyszereket a gyógyszertár. Ezen gyógyszerek árát a Helytartótanács jóváhagyása után a vármegye fizette ki a gyógyszertárnak.

24 A Festetics család történetében új fejezet kezdődött 1819-ben. Meghalt Festetics György és az uradalom irányítását fia, Festetics László vette át. Hasonlóan új fejezet kezdődött a gyógyszertár történetében is, amikor a keszthelyi származású Irsabek Ferenc gyógyszerész vette át a gyógyszertár vezetését. AZ URADALMI GYÓGYSZERTÁR 1820—1864-IG 1820 jelentős dátum a keszthelyi gyógyszertár történetében azért is, mert erre az évre datálja alapítási évét az egyetlen fellelhető hivatalos okmány. Ez az okmány a „Gyógyszerészek és Gyógyszertárak Törzskönyve", amely a Zala megyei Tanács Egészségügyi Osztályán van, s melyet az 1920-as években vettek fel a megye gyógyszertárairól és gyógyszerészeiről. Ezen alapítási év kritikájához tudni kell azt, hogy a bécsi Cs. Kir. Kereskedelmi Miniszter 1853-as 2590. számú rendelete tisztázta a magyarországi gyógyszertárak jogrendjét. A soproni Cs. Kir. Helytartótanácsi Osztály 1860. febr. 16./1777 sz. rendelete a keszthelyi gyógyszertárat reál jogúnak nyilvánította. Mivel a gyógyszertár akkori tulajdonosa, Festetics László 1820-ban vette át a családi birtok vezetését, ez az időpont kerülhetett a gyógyszertár alapítási évéül is. A gyógyszertár későbbi eladása, majd öröklései folyamán ez az adat rögződött.

25 A gyógyszertár elhelyezésének és helyének megállapítása, mint arra már korábban céloztam, különös gondot okozott. A korábbi időszakból nincs hitelt érdemlő adatunk arról, hogy hol állt a gyógyszertár. S maikovi t s Mihály megyei főorvos egy jelentésében, amely 1846-ból való, a következőket olvashatjuk: „...már a múlt században keletkezett, s a század közepén bizonyosan létezett nyilvános gyógyszertár, mely akkoron a sz. Ferencz szerzet béli Atyák tulajdona volt... Mi történt későbben ezen gyógyszertárral, hová lettek a Ferencziek... nyilvános oklevelek hiánya miatt nem tudhatom, annyi bizonyos, hogy helyette N. M. Gróf Festetics György Eő Exellentiaja, mint igen jó számittó, saját költségén s curiális épületében Uradalmi gyógyszertárt nyitott.. ."

26 Az a körülmény, hogy a rendi gyógyszertár hogyan került a Festeticsek birtokába, a korábbiakból kiviláglik. Arra is utaltam, hogy a gyógyszertár elhelyezése a rend feloszlatása után, az 1790—1820-ig terjedő időmegváltozott. Alátámasztja ezt az, hogy a volt rendházban működő gimnáziumot 1801-ben a premontreiek vették át, és ők költöztek az épületbe. Ebben az időben tehát nem valószínű, hogy a gyógyszertár is itt nyert volna elhelyezést. Melyik épülete volt hát a városnak a fenti idézetben szereplő „curiális épület" ? Keszthely régi levéltára, ahonnan ezt hitelt érdemlően megtudhatnánk szinte teljesen elpusztult. A gyógyszertár 1864-ig a Festeticsek birtokában volt, így bizonyosnak látszik, hogy időközben nem helyezték át, amit az 1820—1864-ig felvett leltárak és a gyógyszertár számadáskönyvei sem említenek. Az 1821-ben Festetics László által készíttetett keszthelyi térkép megnevezéseket nem tartalmaz.

27 Mégis e térkép segítségével és az 1850-es évektől kezdődően „Keszthely Város Levéltárában" talált „Városi ház és lakrészek rovatos összeírásai" alapján, sikerült meghatározni a gyógyszertár elhelyezésére szolgáló épületet.

28 Ezek az összeírások minden esetben a Festetics kastéllyal kezdődnek. A kastélytól délre fekvő Fő utca (mai Szabadság u.) mindkét oldalán álló épületek egészen a Georgikon utcáig, a Festeticsek tulajdonában voltak.

29 Kézenfekvő, hogy az összeírást itt folytatták. Az összeírás szerint a 3. sz. épület, a „Festetics tiszti lak", másutt „uradalmi ház" elnevezéssel került a nyilvántartásba, amelyben 11—19 szoba, kamrák, konyhák, pincék, istállók találhatók. Ezekben az összeírásokban a lakók között mindig szerepel az uradalmi gyógyszerész is. Azt pedig a gyógyszertár leltáraiból tudjuk, hogy a gyógyszerész a gyógyszertár épületében lakott. Ez a nagy épület csak a mai Szabadság u. 5. sz. lehet. És a műemlék jellegűvé nyilvánított tizenegy ablakos egyszerű barokk bolthajtásos szobákkal, udvarán árkádos folyosóval ellátott épület adott helyet a gyógyszertárnak.

30 (2. kép 2.) Adataink szerint itt működött a gyógyszertár 1864-ig. Mint azt később látni fogjuk, ebben az évben a Festetics család eladta a gyógyszertárat, és a gyógyszertár új épületbe került. Smalkovits Mihály megyei főorvos fent már idézett jelentéséből kitűnik, hogy a gyógyszertár „a mint ez ma is létezik, nem egészen nyilvános, hanem csak privátházi gyógyszertár alakban, azért még ma sints (1845) az útszára ajtaja, hanem tsak az udvarra, ugy hogy senki idegen, arra kérdezősködés nélkül nem akadhat, czimere is egészen hiányzik, s az egy, évenkénti, meg visgáláson s némely években a megye rovatára ki adott gyógyszeres jegyzékeken kivül annak nyilvánossága mellett semmi nem szól". 438