A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Poór Ferenc: A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század végén és a XIX. század elején

sebb körben való elterjedéséért munkálkodjanak és ehhez kérik a megye egyetértő támogatását is. Szabolcs megye külön kéri, hogy a követek a nyelv ügyében politikusán cselekedjenek, miként a magukét is így utasították.

67 Míg a megyék egymással való levelezése — az iratok alapján — a zalai „csendes" időszakban szünetelt, most a nyelvért való küzdelem egy újabb szakaszának nyitányaként ismét fellendült. A bírósági ügyekben 1802-től kezdődően egyre több magyar nyelvű anyagot találunk. A helyszíni szemlék, szolgabírói és községi iratok már mind magyar nyelvűek. 1802. május 10ről keltezett, Szabó Istók szökött katona kihallgatásáról készült jegyzőkönyv is már magyar nyelvű. Ezt követően több kihallgatás anyagát is magyarul rögzítették, azonban a per során készített egyéb írásbeliség még latin nyelvű. 1805-ben készítettek először egész bírósági eljárásra kiterjedően magyar nyelvű anyagot.

68 A megyei felülvizsgálati perek során keletkezett iratok áttekintése arról tanúskodik, hogy a XVIII. század kilencvenes éveiben készített írásbeliség szinte teljesen latin, alig néhány készül magyar nyelven.

69 Az 1803. évi egyik köteg teljes anyaga magyar nyelvű,

70 de másik azonos évből származó anyagnál már a vegyes nyelvhasználat dominál, vagyis a formaságok, szakkifejezések latinul, az érdemi szöveg magyarul került lejegyzésre.

71 Ugyanezen iratanyagban az 1805. évi vegyes nyelvhasználatú írások közt azonban egy teljesen latin nyelvűt is találunk.

72 A bíróságok nyelvhasználatáról összességében megállapíthatjuk, hogy a XIX. század első éveiben a magyar nyelv használata egyre jobban tért hódít. Érezhető, hogy a bírói eljárások során szükséges kifejezések magyar megfelelője hiányzik és ez a további terjedés, illetve teljessé válás egyik akadálya. A XIX. század elején újból felpezsdült a magyar nyelv haszhasználatának kiterjesztéséért folyó mozgalom. A megyék határozottan állást foglaltak a magyar nyelvű közigazgatás mellett, országgyűlési követeik utasításában ennek megfelelően hangot adnak, továbbá leveleikkel hívják fel a többi megyéket hasonló állásfoglalásra, a követek azonos értelmű utasítására. E munkálkodásban Pest és Szabolcs megye

73 mellett Zala megyét is ott találjuk, bár még nem oldódtak fel teljesen a megyei vezetés 1798. évi elcsapásának szorításából. Erre enged következtetni az is, hogy a jegyzőkönyveket, legtöbbnyire az egyéb közigazgatási írásbeliséget is latin nyelven készítik az 1805. év végéig, még a magyar nyelv használata ügyében való buzgólkodást segítőt, szorgalmazót is. Az év vége felé azonban már találkozunk a főispán, főbíró számára szóló, magyar nyelvű utasításával, valamint a megyékkel folyó magyar levelezéssel.

75 A magyar nyelv használatának kiszélesítéséért, közigazgatásban való térhódításáért folyó megyei munkálkodás és ennek országgyűlési kihatása meghozta az elfogadható eredményt az 1805. évi 4. törvénycikk megalkotásában, amelyet november 2-án fogadtak el és egyben ez volt az első magyar nyelvű felirat is.

76 A törvénycikk a következőképpen szól: „A hazai nyelv teljesebb kiművelésének előmozdítására, mely az 1792. évi 7. cikkely által is elrendeltetett, Ő királyi felsége jóváhagyásával határozták a karok és rendek : 1. §. Hogy már ezen országgyűlésen az Ő szent felsége elé kerülendő fölterjesztések, a szavak netán előforduló kétértelműségének kikerülése végett is, hasábosán latin és magyar nyelven szerkesztessenek. 2. §. Továbbá az ország törvényhatóságainak szabad legyen szintén a magyar királyi udvari kancelláriához küldendő fölterjesztéseket hasonlóképen latin s egyszersmind hazai nyelven kiállítaniuk. 3. §. Szabadságukban maradjon azonkívül azon törvényhatóságoknak, melyek azt tenni kívánják, a magyar királyi helytartó-tanáccsal való levelezéseiket hazai magyar nyelven írni s a törvényszékeken s perekben is a magyar nyelvet használniuk. 4. §. A hazai nyelvet használó ezen törvényhatóságoknak ezután a magyar királyi helytartó-tanács ugyanezen nyelven válaszoljon; de a királyi Curia a magyar nyelven befejezett s hozzá föllebbezett perekben most még ne legyen köteles ugyanazon nyelven határozni,"

77 A közigazgatás nyelvre vonatkozó része a törvénycikknek ezzel zár és 5. §-ában a magyar nyelv oktatásával kapcsolatban intézkedik. A törvénycikk a megelőző kettőhöz képest a közigazgatásban a magyar nyelv elterjedésének nagy lehetőségét nyitotta meg. Jelentős eredménynek tekinthető a király és kormányszékek elé terjesztendő írásbeliség két hasábosán való elkészítésének lehetősége, továbbá az, hogy a törvényhatóságok szabad kezet kaptak a magyar nyelv használatára. A megyék nem késlekednek élni a lehetőséggel. Zala megye bár az 1805. évben még latin nyelven készítette a közigazgatási irományokat, sietett érvényt szerezni az 1805. június 18-i közgyűlésen hozott határozatának,

78 amelyben elrendelte a tiszti jelentések magyar nyelvűségét, valamint a bírói eljárásban a felek kívánságának megfelelően a magyar, vagy a latin nyelv használatát. Zala megye ebben is az elsők között volt közgyűlési határozatával, hiszen a minden téren kezdeményező Pest megye is később, 1805. november 22-i határozatával intézkedett a magyar nyelv használatáról.

79 A már korábbról ismert megyék közti levelezés újra megélénkült és sorra érkeztek a megyék értesítései, amelyekben a magyar nyelv bevezetéséről adnak számot. A levelekből messzemenően az a szándék világlik ki, hogy országosan egységesíteni szeretnék a magyar nyelv közigazgatásban való használatának területeit, hogy az esetleges kormányszéki ellenlépésekre megfelelő erővel tudjanak választ adni.

80 A közigazgatás magyarnyelvűsége azonban komoly probléma elé állította a törvényhatóságokat, mivel a bevett latin kifejezések lehetőséget teremtettek az egységes értelmezésre a közigazgatás minden területén, míg ezeknek magyar megfelelője hiányzott. A korábbi időszakban keletkezett közigazgatási iratok esetében is gyakran találkozunk vegyes nyelvhasználattal, amikor is a hivatalos formaságokat, szakkifejezéseket kénytelenek magyar megfelelő hiányában latinul írni.

81 A hosszú évek küzdelme nyomán elért eredmény kötelezően parancsolta, hogy hozzák létre a magyar közigazgatási nyelvet, biztosítsák az eljárások során keletkezett iratokban az egységes értelmezés lehetőségét. A központi kormányzati szervek felfogása értelmében az 1805. évi 4. törvénycikk csak megengedi a magyar nyelv használatát, úgy vélik, óvakodniuk kell attól, hogy nagyobb körű elterjedését elősegítsék. Központi támogatást nem remélhettek tehát a megyék a közigazgatás nyelvének egységesítésében. Olyan törekvés indult meg, hogy megyénként készítsék el a közigazgatási kifejezéseket tartalmazó szótárakat, majd annak egyeztetése után országosan egységes közigazgatásinyelv-használatot vezessenek be. A szótárak elkészítésében a legfőbb kezdeményező Pest megye volt, de közvetlenül mögötte zárkózott fel Zala megye is. Pest megye tiszti szótára már 1806 első felében elkészült és megküldte a megyéknek, hogy ezzel is ösztönözzön és segítsen, miként Pest megye esetében már korábban is tapasztalhattuk. Zala megye szótárkészítési munkája tulajdonképpen a szótár megérkeztével, annak ösztönző hatására indult meg. Az 1806. június 9-i közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság vezetésével Nagy József szombathelyi prépostot bízták meg, tagjaiként pedig báró Gilányi Jánost, Forintos Gábort, Tuboly Lászlót, Kisfaludy Sándort, Takáts Józsefet és Csutor Jánost választották meg. A bizottság rendelkezésére bocsátották a Pest megyétől kapott szótárt azzal a feladattal, hogy azt „bővebb figyelem alá vévén, amit annak vagy javétására, vagy gyarapétására alkalmatosnak ítélne eránta vélekedését bemutassa."

83 Nagy József e nemes feladat birtokában Kazinczy Ferencnek a következőket írta : „Az egek látszanak kedvezni nyelvünknek. Megbocsáthatatlanul vétkeznénk, ha az alkalmatosságot elaludnánk, unokáink átkoznák hamvainkat."

83 Más alkalommal azt is kifejtette, hogy igénye a „Pesti Szó-tár" bővítése, javítása.

84 Közben más megyékben is folyt a tevékenység és az egységesítésre való törekvéstől vezérelve küldik meg anyagaikat. Győr vármegye a következőkkel küldi szótárát. „Cházár András Tábla Biró Urunk a Magyar Nyelvnek tökéletesettetése eránt tett vélekedéseit közölvén kéri..." „hogy a 425