A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Bándi Gábor: A mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának kialakulása és elterjedése

A mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjának kialakulása és elterjedése A dunántúli mészbetétes edények népének történetét feldolgozó tanulmánysorozat eddig megjelent részei elsősorban a kultúra dél-dunántúli csoportjának kérdéseivel foglalkoztak.

1 Az eredet, a kialakulás és az egész kultúra belső időrendje, illetve ezen problémákon keresztül a Dunántúl középső bronzkorának története azonban, a mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjának minél alaposabb ismeretén nyugszik. Éppen ezért az e témát érintő kisebb cikkek után,

2 szükségesnek tartjuk a történeti összefoglaláshoz elengedhetetlen északdunántúli lelőhely-kataszter közreadását.

3 A lelőhelyek felgyűjtése és rendszerezése Győr-Sopron, Veszprém és Komárom megyék területét érintette. Vas megye területén mind ez ideig nem ismerjük a kultúra megtelepedésének régészeti nyomát. Hasonlóan a dél-dunántúli csoport elterjedésének készítéséhez, itt sem a földrajzi és közigazgatási keretek határozták meg elsősorban gyűjtőterületünk határait. A lelőhelykataszter összeállításával párhuzamosan kerestük az észak-dunántúli csoport elterjedésének legbiztosabb határait, tehát figyelembe vettük a kultúra önálló lelőhelyeit DNy-Szlovákiában és a Balaton déli partvidékén, Somogy megyében is. Az anyaggyűjtés kiterjedt a már közölt lelőhelyeken túl az érintett terület valamennyi gyűjteményére és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagára. Különösen a megbízhatóbb rendszerezést és feldolgozást segítette a most készülő országos régészeti topográfia Veszprém megyei anyagának beillesztése a kataszterbe.

4 Már a dél-dunántúli csoport elterjedésének feldolgozásakor lehetőség nyílt az egész kultúra eredetkérdésének és kialakulási körülményeinek főbb vázolására a kataszteri és az újabb telepásatási adatok, valamint a kutatástörténet elemzése révén.

5 E dél-dunántúli anyagra épülő eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. A lelőhelyek határozottan két, időrendileg is különválasztható csoportra oszthatók. Ezeknek megfelelően a mészbetétes edények népének kultúráját egy korai időszakra és az észak- és dél-dunántúli etnikai csoport periódusára tagolhatjuk a kérdéses területen.

6 2. A korai időszak települési képének és leletanyagának kapcsolatai ÉNy-Dunántúl felé mutatnak, vagyis úgy látszik, hogy a kultúra életén belül összdunántúli viszonylatban beszélhetünk erről a periódusról.

7 3. A korai időszak anyagának vizsgálatán keresztül a kultúra eredetét nagy biztonsággal összefüggésbe hozhatjuk a Burgenland felől érkező litzenkerámia népének ÉNy—DK irányú terjeszkedésével.

8 4. Az észak- és dél-dunántúli etnikai csoport kialakulása, és jellegzetessége a zóki őslakossággal való összeolvadás mértéke és intenzitása alapján magyarázható.

9 Ezek az eredmények lettek tehát az észak-dunántúli terület részletesebb kataszteri feldolgozásának, a leletanyag rendezésének és a kialakulási folyamat finomabb elemzésének kiindulási szempontjai. A KULTÚRA KORAI IDŐSZAKÁNAK ELTERJEDÉSE ÉS BELSŐ IDŐRENDI PROBLÉMÁI Már a dél-dunántúli területek korai mészbetétes kerámiáinak lelőhelyeinél, az eredet vizsgálatán keresztül világosan jelezni lehetett, hogy a kultúra kialakulási folyamata, a litzenkerámiás népcsoportok ÉNy—DK irányú benyomulásától, a két nagy etnikai csoport végső formában történő megjelenéséig terjedő időszakra korlátozható. Ennek a folyamatnak belső lefolyását azonban csak a teljes észak-dunántúli kataszter ismeretében közelíthetjük meg, a topográfiai adatok és a leletanyag együttes elemzésén keresztül. E terület korai időszakhoz tartozó lelőhelyeit tehát már ezen igény jegyében próbáltuk területileg is csoportosítani. Elsődleges szempontnak tekintettük a mészbetétes kerámia népének kialakításában elindítóként megjelenő litzenkerámiás népesség benyomuló csoportjainak határozott, régészetileg tiszta formában történő különválasztását, ezen népelemek mozgásának pontos rögzítését. Már a dél-dunántúli területek elterjedési problémáinál felvetődött ennek lehetősége. Több ponton előkerültek ugyanis eredeti litzenkerámiás leletek a jellegzetes mészberakásos, tekercselt pálcikás technikával díszített korai mészbetétes leletegyüttesekben, valamint szórványosan is.

10 A történeti értékű szétválasztásra az Észak-Dunántúlon előkerült 52 korai időszakhoz tartozó lelőhely hiteles bizonyítékokat szolgáltatott. A területen 20 olyan litzenkerámiás lelőhely adataival rendelkezünk, melyek egy része szórványos leletelőfordulást jelent. E lelőhelyek másik része viszont hiteles telepásatások alapján pontos stratigráfiáját adja a benyomuló litzenkerámiás népcsoportok, illetve a hódítók és az őslakosság meginduló összeolvadásával, összdunántúli viszonylatban kialakuló korai mészbetétes kerámiás nép különállásának és egymásutániságának egyaránt.

11 (1. térkép.) 41