A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Nagybákay Péter: Újabban előkerült Veszprém megyei tárgyi céhemlékek

behívótáblát tartották számon és jelenleg a nagyvázsonyi szabadtéri néprajzi múzeum „céhszobájában" állandó kiállítási tárgy. Az egyszerű, szív alakú, sima tábla alsó hegye kis körben végződik. Valamikor festve lehetett, de ma már a festés nyomai sem látszanak rajta. Minden valószínűség szerint a nagyvázsonyi takácscéh táblája volt, esetleg az ahhoz tartozó pulai filiáé. Felső oldalának közepe bizonyára letörött, karikája sincs meg, de mérete és alakja kétségtelenné teszi, hogy céhbehívótáblának használták (11. kép). A szív alakú behívótáblák elterjedtségét az alábbi példák is igazolják. Hasonló szív alakú fatáblája volt a sümegi takácscéhnek, amelyre 1828-ban Szent Veronika alakját festették Krisztus arcot mutató ún. Veronikakendővel.

10 A veszprémi szűcslegények 1854-ben készült domború, vörösréz táblája is szív alakú,

11 de mérete — mivel fémből való —• természetesen jóval kisebb. Ezen kívül szív alakot mutat a pápai fazekas céh 1714-ből való cserép behívótáblája is.

12 13. A pápai molnár (kovács?) céhkanna ónjegye és évszáma. 13. Das Zinnzeichen und die Jahreszahl der Zunftkanne der Müller (Schmiede?) von Pápa. 13. Marque et millésime du pot d'étain de la corporation des meuniers (forgerons?) de Pápa. 13. Проба и дата с оловянного кувшина папайского цеха мельников (кузнецов?). 12. A pápai molnár (kovács?) céh ónkannája. 1657. 12. Zinnkanne der Müllerzunft (Schmiedezunft?) von Pápa. 1657. 12. Le pot d'étain de la corporation des meuniers (forgerons?) de Pápa. 1657. 12. Оловянный кувшин папайского цеха мельников (кузнецов?). 1657. III. CÉHEDÉNYEK Az időközben előkerült, illetve az irodalomban felbukkant és még nem ismertetett céhedények közül kettő ónból készült, egy ezüstből, egy ónmázas habán, egy pedig zöld ólommázas céhkorsó. 1. A legrégebbi 1657-es évszámot visel és így egyúttal a legrégibb általunk ismert, évszámmal ellátott Veszprém megyei céhedény. A pápai Helytörténeti Múzeum őrzi, és ott mint a pápai molnárcéh „korsóját" vették nyilvántartásba. A Kapossy Lucián által szerkesztett Pápa város egyetemes leírásában Kis Ernő a fegyveres polgárság és a céhek ismertetésével foglalkozó fejezetben ugyanezt az edényt a pápai kovácsok „áldomás kancsójának" tartja.

13 A hatalmas, csuklós fedelű, füles ónkupa, helyesebben céhkanna három szárnyas angyalkafejjel díszített golyólábon áll. Alul ívelten kiszélesedő, hengerded testének közepe táján kidomborodó gyűrűs tagozat fut körbe. Fölötte és alatta vésett övszalagok. Fedele lapos, profilált. A céhkanna fedelét semmi sem díszíti, a szokásos céhcímerpajzsot tartó figura, oroszlán, vagy 406