A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

Ez az eketalyiga egyike a legrégibb típusoknak. Már aszimmetrikus ugyan, de kerekei egyforma nagyságúak, rendkívül hosszú tengelye pedig kétségtelenül amellett tanúskodik, hogy az egyik kerék a tarlón, a másik pedig szántáson szaladt.

191 A déli oldalról már csak az újabb formájú eketalyigákat ismerjük, ezek esetenként teljesen fából készültek: „Az eketaliga fából volt ; sín nem volt a keréken. A taliga többféle nagyságban készült, mert az eke is különböző nagyságú volt. A hajszáskerék, amelyik a barázdában járt, akkor is nagyobb volt, mint a csáskerék (bal)... A tengely a vánkos furatán ment keresztül... A vánkos jobb oldalából nyúlt előre a vezér fa (taligarúd)... Az a félkör alakú léc, amely a vezérfát a taligavánkossal összekötötte, a cságitú".

192 Ehhez hasonló eketalyiga az, amit a Néprajzi Múzeum a Somogy megyei Istvándiból őriz (ltsz: 54.92.3.) (76. kép). Ez ugyan még teljesen fából készült, de már a kerekek különbözősége és a tengely rövidebb volta kétségtelenül mutatja, hogy a menetiránynak számított jobb oldali nagyobb kerék már a barázdában futott. A fából készült gyeplőtartó és a rúdfej egyaránt azt tanúsítja, hogy az eketalyigát és a hozzátartozó ekét lovak húzták. Az eke és a talyiga összekapcsolása legrégebben növényi fonadékból készült gúzzsal történt. így Szentgálon gyertyánvesszőből vagy növendékfából a gazda vagy a béres tekerte a gúzst. Egyszerre többet is készítettek belőle, és a talyigarúdra akasztották, hogy mindig legyen kéznél belőle.

193 Somogyban ugyancsak gyertyánból vagy vadszőlő venyigéből sodorták. Egy-egy darabot egy évig is lehetett használni.

194 Az eketalyigának nemcsak abban volt nagy jelentősége, hogy az eke járását stabillá tette, hanem segítségével a szántás mélységét és szélességét egyaránt lehetett szabályozni. Ezzel a kérdéssel azonban itt most nem foglalkozom, hiszen az alapvető vonásaiban országszerte azonosan fejlődött.

195 Hasonlóképpen elegendőnek tartom, ha a fogatolással kapcsolatban a már eddig többször idézett munkákra utalok.

196 Nézzük meg közelebbről, hogy a vizsgált területen a faekéket hogyan szorították ki a félvas, majd egészen vas ekék. A jobb és korszerűbb talajmegmunkáló eszközök elterjesztésében kétségtelen nagy szerepe volt az 1797-ben alapított Keszthelyi Georgikonnak.

197 A meginduláskor még éppen olyan parasztekékkel dolgoztak, mint a majorsági földeken. Ezt egy 1799-ben felvett leltár adatai tanúsítják: Avult eke minden készülettel darab 8 Talyiga 8 Fakó Tesla 6 Vasas Tesla 2

198 Ezektől — amennyiben az emlékérmen ki lehet venni — nem sokban különöbzött az az eke sem, amellyel József nádor 1801. augusztus 23-án emlékezetes szántását végezte (77. kép). „Saját magas személyében megjelenvén a Georgikonban, a rómaiak viseletében fehér palástba öltözve megfogta az eke szarvát, egy dűlő hosszában néhány barázdát szántott, Szapáry gróf vitte 74. Nyugat-magyarországi tipusú eke. Veszprém m. VBM. Ltsz. nélkül. 74. Westungarischer Pflug Komitat Veszprém, Bakony-Museum Veszprém, ohne Inventarnummer 74. Type de charrue de Hongrie occidentale. Dép. de Veszprém. VBM, sans cote 74. Плуг западновенгерского образца. Комитат Веспрем. ВБМ. Инв. н. отсутстввет. utána az ostort, Festetics gróf pedig a fogatot vezette. Az ezen célra készült talyigás eke, melynek fája nemzeti színre volt festve, vas részei pedig utólag megezüstözvén illetőleg megaranyoztatván, a gróf családi levéltárába tétetett."

199 A Georgikon egyik nagytudományú vezetője, majd tiszttartója Pethe Ferenc különösen érdeklődött az új talajművelő szerszámok iránt és szoros kapcsolatot tartott fenn a bécsi ekegyártókkal, megindította a Georgikon modellgyűjtemény t is, amelybe pl. 1810-ben Sebastian Pobst Bécsből az alábbi modelleket küldte : 1. Zwey Stück 3 scharige Schaufelpflüge á 70 140 2. Zwey St. 5 scharige Schaufelpflüge á 170 340 3. Ein 11 schariger Schaufelpflug 230 4. Zwey St. Anhäufelpflüge á 90 180 5. Ein Budnviser Sämaschine 240 6. Ein Sommerviller Doppelpflug

200 Pethe Ferenc egy jobb magyar eke kialakításának kísérleteit már keszthelyi tartózkodása alatt elkezdhette. Eleinte csak az általánosan használt magyar ekékből indult 389