A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

39. Aszimmetrikus ekevas. Csabrendek. KBM. Ltsz. 64.959.1. 39. Asymmetrische Pflugschar. Csabrendek, Balaton-Museum, Keszthely, Inventarnummer 64.959.1. 39. Fer de charrue asymétrique. Csabrendek, KBM, No 64.959.1 39. Ассиметричный лемех. Чабрендек. КБМ. Инв. н. 64.959.1. ágyeke előfutárja, amelynek vidékünkön is a legjellemzőbb sajátossága az asszimmetrikus ekevas. A legutóbbi időkig az eke korai történetének kutatói közül sokan kételkedtek abban, hogy az aszimmetrikus ágyeke már i. sz. első évszázadaiban megjelent Európában. Számunkra az egyik legdöntőbb bizonyíték az a lelet, amit 1953-ban a jugoszláviai Lisicica mellett egy római kori telepen ástak ki. Itt a villa egyik gazda40. Aszimmetrikus ekevas. Fenékpuszta KBM. Ltsz. 58.722.2 40. Asymmetrische Pflugschar. Fenékpuszta (?), Balaton-Museum, Keszthely, Inventarnummer 58.722.2. 40. Fer de charrue asymétrique. Fenékpuszta KBM, 58.722.2 40. Ассиметричный лемех. Фенекпуста. КБМ. Инв. номер 58.722.2 41. Aszimmetrikus ekevas Fenékpuszta (?). KBM. Ltsz. nélkül. 41. Asymmetrische Pflugschar, Fenékpuszta (?), Balaton-Museum Keszthely, ohne Inventarnummer 41. Fer de charrue asymétrique. Fenékpuszta (?), KBM, sans cote 41. Ассиметричный лемех. Фенекпус! a (?) КБМ. Инв. номер отсутствует. sági épületében egy határozottan aszimmetrikus ekevasat tártak fel a hozzátartozó csoroszlyával együtt. Az ásató publikációjában 3. századinak mondja, de mivel a villa egészen a 6. század elejéig fennállott, ezért az ekevas is lehet valamivel későbbi. Teljes hossza : 22,0 cm, szélessége: 9,5 cm. Vastagsága 2—2,8 cm között váltakozik.A felezővonaltól számítva a bal oldala 2,3 cm-rel szélesebb, mint a jobb és ez már csaknem teljesen kifejlett aszimmetriát jelent.

108 A lelet jelentősége rendkívül nagy, többek között azért is, mert az eddig bizonytalannak tartott és csak rómainak jelölt és máshonnan származó szimmetrikus vagy aszimmetriára hajló ekevasakat, segítségével valószínűsíteni lehet.

109 A jugoszláviai lelet nem egyedülálló, mert Angliából három aszimmetrikus példányt ismerünk ebből a korból. Ezek formája azt mutatja, hogy a keskeny kelta ekevasból fejlődtek ki.

110 De nemcsak erről a területről, hanem a lengyelországi Nowa Hutából is ismerünk aszimmetrikus ekevasakat hozzávetőlegesen a 4. századból.

111 Nagyjából ebből az időből származik a zagajkani (Moldován SZSZK) jobbra enyhén aszimmetrikus ekevas,

112 ilyen továbbá a Cymljansko várkastély területén feltárt példány is.

113 Ezek után aligha lehet kétséges, hogy ha Európa különböző részeiben az aszimmetrikus ekevasat már használták a római korban, akkor Pannoniában is meglehetett, elsősorban éppen a Balaton környékén. Sajnos az aszimmetrikus példányok nem rendszeres és újabb ásatásokból kerültek elő. Az azonban mégis kétségtelen, már csak leletkörülményeiket tekintve is, hogy a római korszakból származnak. Aszimmetrikus ekevasak : Ekevas. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 58.722.1. (37. kép). Jobbfelé egy kicsit aszimmetriára hajló, ezen az oldalon a válla is nyújtottabb. Közepes megtartású. Hossza: 20,7 cm, szélessége: 12,7 cm. A múzeum háború előtti ásatásaiból származik. Feltehetően a 4. században használták. Ekevas. Szentgyörgyvár. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.928.1. (38. kép). Határozottan aszim374