A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

24. Ekevas. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Ltsz. 1461/III. 6. 24. Pflugschar. Komitat Somogy. Rippl-Rónai-Museum, Kaposvár, Inventarnummer 1461 /III. 6. 24. Fer de charrue. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, No 1461 /III. 6. 24. Лемех. Комитат Шомодь, музей им. Рипшт-Ронаи. Капошвар. Инв. н. 1461/Ш. 6. Sajnálatos módon éppen ezekről az észak-itáliai eke­vasakról viszonylag keveset tudunk. Kétségtelen azon­ban, hogy Aquileja nemcsak mint kereskedelmi központ jelentős e korban, hanem minden valószínűség szerint az új mezőgazdasági technikák elterjesztésében is sze­repe lehetett. 56 Erre utalnak azok a gazdag ekevas­leletek is, amelyek erről a vidékről kerültek felszínre. 57 Úgy látszik, hogy ez az ekevasforma már Dél-Itáliában is korán elterjedhetett, amit egy pompeji példány bizo­nyít, melynek utolsó használatát is pontosan meg lehet állapítani (i. sz. 79). 58 Észak-Itália és a Balaton környékének összefüggé­séről azok az ekevasak is tanúskodnak, amelyeket a mai Szlovénia területén tártak fel. így megemlíthetjük Idria kod Bacá két ekevasát, 59 az Unec pri Rakek-ből szár­mazót, amelyet biztosan i. e. 1—i. sz. 1. közötti idő­szakra lehet tenni. 60 Ide sorakoznak azok a fogadalmi ekevas modellek, amelyek Dunaj pri Jereka-ban ke­rültek elő és ugyancsak ide lehet számítani a Dornovo­25. Ekevas. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum. Kaposvár. Ltsz. 4918. 25. Pflugschar. Komitat Somogy. Rippl-Rónai-Museum, Kaposvár, Inventarnummer 4918. 25. Fer de charrue. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, No 4918 25. Лемех, Комитат Шомодь, музей им. Ршшл-Ронаи. Капошвар. Инв. н. 4918. 26. Római ekevas alkatrészek (ekevas, csoroszlya.ekehúzólánc). Keszthely Helikon Könyvtár. 26. Bestandteile einer römischen Pf lugschar (Pflugschar, Sech Pflugkette, Keszthely, Helikon Bibliothek 26. Pièces de charrue romaines (fer, enrayage, coutre) Keszthely, Biblio­thèque Helikon 26.Части римского плуга (лемех, чересло, тяговая цепь плуга). Кест­хей. Библиотека Геликон. ban, Vrhnika-ban, Smarje pri Jelseben feltárt ekevasa­kat is. Gabrovec, S. jelentős munkájában e terület és Fenékpuszta, általában a Balaton környéke, kapcsola­tára rá is mutat. 61 Ezek és az itt fel nem sorolt adatok azt bizonyítják, hogy a szimmetrikus lapátalakú ekevasak Európa szá­mos részében nagyjából az időszámításunk körüli idő­ben jelentek meg. Ezek legfejlettebb formái a Balaton környékéről származtak, melynek ebben a vonatkozás­ban is meglehettek a kapcsolatai Észak-Itáliával. Az ekevasak fejlődéséről és használatáról az alábbia­kat lehet feltételesen megállapítani. Azért csak feltéte­lesen, hiszen a legtöbbjük használatának pontos idejét, még csak századra sem tudjuk megmondani. A külön­böző formák feltételezhetően egymás mellett éltek és ez még csak nehezíti a történeti vizsgálódást és bizonyos sorrend kialakítását. Az egész pannóniai anyag átnézése alapján kiindulhatunk abból, hogy lapátalakú ekevasak a váll nélküli formákból az erőteljesebb vállas típusok irányába fejlődtek és a penge szélessége fokozódott, 367

Next

/
Thumbnails
Contents