A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből
24. Ekevas. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Ltsz. 1461/III. 6. 24. Pflugschar. Komitat Somogy. Rippl-Rónai-Museum, Kaposvár, Inventarnummer 1461 /III. 6. 24. Fer de charrue. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, No 1461 /III. 6. 24. Лемех. Комитат Шомодь, музей им. Рипшт-Ронаи. Капошвар. Инв. н. 1461/Ш. 6. Sajnálatos módon éppen ezekről az észak-itáliai ekevasakról viszonylag keveset tudunk. Kétségtelen azonban, hogy Aquileja nemcsak mint kereskedelmi központ jelentős e korban, hanem minden valószínűség szerint az új mezőgazdasági technikák elterjesztésében is szerepe lehetett. 56 Erre utalnak azok a gazdag ekevasleletek is, amelyek erről a vidékről kerültek felszínre. 57 Úgy látszik, hogy ez az ekevasforma már Dél-Itáliában is korán elterjedhetett, amit egy pompeji példány bizonyít, melynek utolsó használatát is pontosan meg lehet állapítani (i. sz. 79). 58 Észak-Itália és a Balaton környékének összefüggéséről azok az ekevasak is tanúskodnak, amelyeket a mai Szlovénia területén tártak fel. így megemlíthetjük Idria kod Bacá két ekevasát, 59 az Unec pri Rakek-ből származót, amelyet biztosan i. e. 1—i. sz. 1. közötti időszakra lehet tenni. 60 Ide sorakoznak azok a fogadalmi ekevas modellek, amelyek Dunaj pri Jereka-ban kerültek elő és ugyancsak ide lehet számítani a Dornovo25. Ekevas. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum. Kaposvár. Ltsz. 4918. 25. Pflugschar. Komitat Somogy. Rippl-Rónai-Museum, Kaposvár, Inventarnummer 4918. 25. Fer de charrue. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, No 4918 25. Лемех, Комитат Шомодь, музей им. Ршшл-Ронаи. Капошвар. Инв. н. 4918. 26. Római ekevas alkatrészek (ekevas, csoroszlya.ekehúzólánc). Keszthely Helikon Könyvtár. 26. Bestandteile einer römischen Pf lugschar (Pflugschar, Sech Pflugkette, Keszthely, Helikon Bibliothek 26. Pièces de charrue romaines (fer, enrayage, coutre) Keszthely, Bibliothèque Helikon 26.Части римского плуга (лемех, чересло, тяговая цепь плуга). Кестхей. Библиотека Геликон. ban, Vrhnika-ban, Smarje pri Jelseben feltárt ekevasakat is. Gabrovec, S. jelentős munkájában e terület és Fenékpuszta, általában a Balaton környéke, kapcsolatára rá is mutat. 61 Ezek és az itt fel nem sorolt adatok azt bizonyítják, hogy a szimmetrikus lapátalakú ekevasak Európa számos részében nagyjából az időszámításunk körüli időben jelentek meg. Ezek legfejlettebb formái a Balaton környékéről származtak, melynek ebben a vonatkozásban is meglehettek a kapcsolatai Észak-Itáliával. Az ekevasak fejlődéséről és használatáról az alábbiakat lehet feltételesen megállapítani. Azért csak feltételesen, hiszen a legtöbbjük használatának pontos idejét, még csak századra sem tudjuk megmondani. A különböző formák feltételezhetően egymás mellett éltek és ez még csak nehezíti a történeti vizsgálódást és bizonyos sorrend kialakítását. Az egész pannóniai anyag átnézése alapján kiindulhatunk abból, hogy lapátalakú ekevasak a váll nélküli formákból az erőteljesebb vállas típusok irányába fejlődtek és a penge szélessége fokozódott, 367