A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

a) b) 3. Kelta ekevasak, a) Szálacska, b) Kaposmérö. Mindkettő Darnay K.: i. m. nyomán. 3. Keltische Pflugscharen, a) Szálacska, b) Kaposmérö, beide nach der angeführten Arbeit von K. Darnay. 3. Fers de charrue celtiques, a) Szálacska — b) Kaposmérö (D'après l'ouvre citée de K. Darnay) 3. Келъсткие лемеха, a. Салачка. в. Капошмерё. Оба по сведениям К. Дарнаи. itt Darnay két lapátalakú ekevasat is. Ezeket ugyan római korinak tartja, de ezt nem indokolja, közelebbi lelőhelyét sem mondja meg a csabrendeki határon belül.

21 A csabrendeki lelőhelyekről kiváló keltakori tárgyakat ismerünk, így itt is megkockáztathatjuk e lapátalakú ekevasak római kor előtti származtatását, elsősorban formai kritériumok alapján. 4. Ekevas. Szálacska. KBM. Ltsz. 64.930.1. 4. Pflugschar. Szálacska. Balaton-Museum, Keszthely, Inventarnummer 64.930.1. 4. Fer de charrue. Szálacska. KBM, No 64.930.1 4. Лемех. Салачка. КЕМ. Инв. н. 64. 930. I. Ekevas. Csabrendek. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.960.1. (5. kép). Szimmetrikus kissé vállas ekevas, melynek köpűje kifelé szélesedik. Pengéje nádolt. Erősen korrodált. Hossza: 21,4 cm, a penge szélessége: 16,0 cm, a köpű hossza: 7,8 cm. Ekevas. Csabrendek. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.958.1. (6. kép). A nagyjából szimmetrikus ekevas bal válla egyenes, a jobb pedig csapott. Széles köpűjének egyik fala letört. Hossza: 17,1 cm, a penge szélessége: 11,9 cm, a köpű hossza :5,3 cm. Mindezekből aligha lehet kétséges, hogy a Balaton környékén az időszámításunk előtti évszázadokban már ekevassal ellátott különböző típusú ekékkel művelték a földet. 3. A RÓMAI KORSZAK A római befolyás már az i. e. 1. évszázadban erősödött a Dunántúlon. Amikor i. sz. 12-ben megtörtént Pannónia elfoglalása, a lakosság rendkívül színes etnikai öszszetételű volt. Bojok, szkordiszkuszok, eraviszkusok és illír népcsoportok települtek a különböző vidékeken.

25 A rómaiak a törzsi arisztokrácia kezén hagyták a birtokok jelentős részét, sőt a helyi közigazgatást is. A leszerelt katonák betelepülése nagyon hamar megkezdődött, így Keszthely környékén már az 1. században voltak telepeik. Általában 1 km

2-nyi területet kaptak, amit csak külső erők segítségével tudtak megművelni. A 2. században a Balaton környékén megindult a nagybirtokok kialakulása, ami kétségtelenül elősegítette az agrotechnika és ezen belül az eke fejlődését. A 3—4. században még csak tovább folyt a nagybirtokok terjeszkedése és már a Balatontól messzebb eső területeken is sok kisparaszti birtokot számoltak fel. Pannnoia, de különösen a Balaton környékének életében a gabonatermelés jelentős szerepet játszott. Ez az ásatások eredményeiből is kiderül, mert nemcsak vasszerszámok és szerszámalkatrészek kerültek elő, hanem nagy mennyiségben különböző gabonamagvak is.

26 A kelta oppidumok és az önállóan vagy ezekből kifejlődő római kori városok hatalmas gabonaszükséglete egyre újabb földterületek bekapcsolását kívánta meg. A gabonatermelés érdekében a nagybirtokokon már a föld pihentetésének is valamilyen, ha nem is egységes rendszere alakult ki. Megindult a földek termőerejének trágyázással való visszaadása és fokozása.

27 A gyepes földek feltörését egyre jobb és nagyobb teljesítményű ekékkel végezhették, mert a gabonatermelést csak így növelhették. Ennek pedig nemcsak általános, hanem politikai jelentősége is volt. Ha a gabonatermelés csökkent, akkor csökkent a természetben beszolgáltatott adó, a birodalmat az éhínség fenyegette, ami a lakosság lázadásához, felkeléséhez vezetett. Ezért vált társadalmi szükségletté a földművelés hozamának emelése. Ennek feltételei a Balaton környékén e korban különösen kedvezőek (nagykiterjedésű föld, emberi és állati munkaerő, megfelelő éghajlat stb.), így természetesnek kell tekintenünk, hogy az egész római birodalomban, belül Pannónia, de különösen a Balaton környéke az i. sz. 1— 4. században az egyik legfejlettebb földműveléssel ren360