A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Torma István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön

89 ToiSik, A.: Stratigraphie auf der befestigten Ansiedlung im Male Kosihy, Bez. Stúrovo. Kommission für das Äneolithikum. . . Bratislava 1961. 5. kép 3. — Vladár, J.: Zur Problematik.

.. 12. kép 2. "Vladár, J.: Uo. 14. kép 8. 01 Kalicz, N.: Uo. 166. Ugyanerre utal Vladár, J.: Uo. 285. is. 82 Kalicz, N. : Uo. XVI. t. 11, XXII. t. 26, CXXVII. t. 2a típus. 83 Uo. 166. 84 Uo. XCIII. t. 14, LXXXVII. t. 9—10, 12, LXXXVIII. t. 9, LVXX. t. 10. 95 Ehrich, R. W.—Plesková—Stiková, E.: Homolka an Eneolithic Site in Bohemia. Praha 1968. 13. kép 1, 8, 74. kép 17, 123. kép 1, XXXVII. t. 16, 18.stb. 98 Kalicz, N.: Uo. CXXXVI. t. 6a, 6b típus 97 Eri I.—Kelemen M.—Németh P.—Torma L: Uo. Tihany, 45/16. lelőhely, VI. t. 20. 88 Vladár, J.: Uo. 12. kép 7—8, 14. kép 4, 7, 9. 17. kép 2. 89 Tocik, A.: Uo. 6. kép 4. íoo YQ_ vladár, J.: Uo. 281. és Vladár, J.: К niektorym otázkam zaciatkov doby bronzovej na Juhozápadnom Slovensku. Slov. Arch. ХЩ1964) 2. 4. kép 3., illetve 3. kép 9. 101 Vladár, J.: Uo. 283. Megjegyzendő, hogy az általa megemlített kisapostagi lelőhelyű edényekből kettő a nagyrévi kultúrához tartozik, csak egyet fogadhatunk el a kisapostagi kultúra hagyatékának (Mozsolics A.: A kisapostagi. .. XII. t. 7, 10, illetve XII. t. 2.). 11,2 Kalicz, N.: Uo. XVI. t. 5—6. 103 Uo. 167. és CXXXVIII. t. 3a 9, illetve 3a 8. típus 11,1 Vladár, J.: К niektorym otázkam... 11. és 2. kép, A Kosihy—Caka, illetve makói csoport edénytípusai. 105 Tocik, A.: Uo. 6. kép 1. 106 Kalicz, N.: Uo. CXXVII. t. 6a típus 107 Uo. CXXVI. t. 4a típus, II. t. 1, 4: Makó-Vöröskereszt. 108 Esztergom, Balassi B. Múzeum. Ltsz: 55.110.3. közöletlen. — Csalog, J.: A Vucedol-Zóki... VI. t. 30. VI. t. 3. 11,9 Toöik, A.: Uo. 6. kép 16,19. 110 Vladár, J.: Zur Problematik. . . 15. kép 1—2. 111 Uo. 17. kép 1, illetve 27. kép 2. 1.2 Vladár, J.: Uo. 275. — Schreiber, R.: Neuere Forschungsergebnisse über die frühe Bronzezeit in der Umgebung von Budapest. A Szegedi Móra F. Múzeum Évkönyve 1966/67/2. 70. 1.3 Tallgren, A. M.: Etudes sur le Caucase du Nord. Eurasia Septentrionalis Antiqua 4 (1929) 30. kép (Donyec-medence). — Gimbutas, M.: The Prehistory of Easthern Europe. Part I. Cambridge, Mass. 1956. 18. t. felső sor 2. és alsó sor 1. kép (Donyec-medence). Шапаношникова, О.Г.:О памятниках времени катакомбной культуры в степном Приднепровье. Археолопя XXI (1968). 1. kép 2, 5, 5. kép 9. 1,1 Березанська, С. С: Деякт путаня iciopi середнього Поднипровя в епоху раннш бронзи. Археолопя XX (1966) 2. kép 1—2, 4. (Iszkovscsina), Артеменко И. И.: Племена Верхнего и среднего Поднепровья в епоху бронзы. МИА 148. Moszkva 1967. 13. kép 12 (Sztrelica)] 115 Смирнов. К. Ф.: Работа первого нижне ольжекого отряда сталинградской экспедиции. Краткие Сообщения 55 [(1954) 20. kép 1—4. 1,0 Ambrojevici, С: L'époque néolithique de la Bessarabie du NordQuest. Dacia 3—3 (1927—1932) 6. kép 3—4. — Vulpe, R.: Les fouilles de de Calu. Dacia 7—8 (1937—1940) 27. kép 1,7. 117 Збенович: Керамика усапвского типу. Археолопя XXI (1968) I—III 9. kép 5., 3. kép 1.5. 1,8 Morintz, S.

—Roman, P.: Aspekte des Ausganges des Aneolithikums und der Übergangsstufe zur Bronzezeit im Raum der Nieder-Donau. Dacia XII (1968) 8. kép 1—8. (Chirnogi), 11. kép 3—4, 12. kép 1, 4. (Ulmeni

—Täusanca) stb. 119 Uo. 120. A Cernavoda I. előrenyomulása Ny felé a Duna völgyében hozzájárult a Salcuta elemek elterjedéséhez Közép-Európában. 120 Kalicz, N.: Über die chronologische Stellung der Balaton-Gruppe in Ungarn. Nitral969, — Kutzián, L: Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. Studijné ZVesti 17 (1969) 55. 121 Berciu, D.: Quelques données préliminaires concernant la civilisation de Cernavoda. Slov. Arch. XII (1964) 269 — Morintz, S.—Roman, P. : Aspekte.

.. 125. 122 Morintz, S.

—Roman, P.: Aspekte. .. 117, 127. Leahu, V.: Säpäturile archeologice de la Cätelu Nou. Cercetari Bucuresti 11. 1965. 11—14. 123 Götze, A. :Neolitische Studien. Zeitschrift für Ethnologie. XXXII (1900) 162. (Kossebaude) 121 Kalicz, N.: Die Frühbronzezeit. . . 57. 325 Banner, J.: Die Péceler Kultur. Arch. Hung. XXXV. Bp. 1956. LXVII. 1.

16. —Kalicz,

N.: U. 42.1.

1. 14. 120 Kalicz, N.: Uo. I. t. 11. (zóki telep területéről) 127 Hájek, L.: Zur relativen Chronologie des Aneolithikums und der Bronzezeit in der Ostslowakei. Kommission. . . 1958. Bratislava 6. kép. 128 Nemejcová—Pavúková, V.: Äneolithische Siedlung und Stratigraphie in Iza. Slov. Arch. XVI (1968) 2. 28. kép 7, 8. 22. kép (talpcsöves tál). 129 Vladár, J.: Uo. 33. kép 7. 1:10 Régészeti Intézet raktárában, leltározatlan, Torma I. terepbejárása. 131 Kalicz, N: Uo 81. 132 A különböző lelőhelyekről ismert egész edények: bögrék, füles fazekak nyilván sírokból származnak. Az előkerülésükről szóló, többnyire szűk, szavú hiányos feljegyzések nem tesznek említést csontvázakról, csontokról. 133 Bandi G.—Kiss A.: A majsi bronzkori temető. J. Pannonius Múzeum Évkönyve 1967. 35—37. '" Bóna, I. Geschichte. ..11. 135 A makói csoport településeire 1. — Kalicz, N.: Uo. 81. 138 A lelőhelyek adatait 1. Éri I.—Kelemen M. —Németh P.—Torma 1.: Uo. illetve Torma 1.: A Kapós- és Koppányvölgy őskori települései. 1964. Egyetemi szakdolgozat, kézirat, megfelelő helyein. 137 A rendelkezésünkre álló adatok nem támasztják alá Bandi G. megállapításait (A déldunántúli. . . 27.), aki a zóki kultúra és az általa a dunántúli mészbetétes edények kultúrája korai szakaszának nevezett kisapostagi kultúra telepei között nagy különbségeket mutat ki. A két kultúra telepeinek részletesebb elemzését 1. Torma I.: A Kapós-.. . .,és Torma L: A veszprémi járás őskori lelőhelyei, Bölcsész-doktori értekezés, 1966. Kézirat. 138 Vladár, J.: Zu einigen Fragen über die Anfänge der Bronzezeit in der Südwestslowakei. Slov. Arch. XII (1964) 2. 389—390. — Budinsky— Kriöka, V.: Gräberfeld der späten schnurkeramischen Kultur in Veséié XIII (1965) 1.88. 139 Kalicz, N.: Uo. 158. XXV. t. 3. (Tiszaluc, 11. ásónyom), LXXXVII. t. 4—7 (Tarnazsadány). 110 Ennek elemzését 1. Torma I.: A balatonakaii. .. с. dolgozatban. Eine Siedlung der Kisapostag-Kultur in Balatongyörök Das Fundmaterial wird durch das Bruchstück einer Seihe einen Keramiklöffel, Spindelknöpfe, eine Steinaxt, Kno, chengeräte, sowie durch Gegenstände aus Hirschgeweih ergänzt. Die Verzierung der Gefäße: 1. Eingetiefte Verzierungen : a) Wickelschnur-Ornamentik : Sie kommt am Hals und Henkel von Urnen, Näpfen und Henkeltöpfen vor. 3—5, seltener 6 Striche ordnen sich zu am Halse des Gefäßes 12. a-gödör, —1, 6—7, 9— II. I. szelvény, — 2, 3—5,8: III. szelvény. — 1,10: 10. ásónyom, — 2: 5. ásónyom, — 3—5,8: 7. ásónyom, 6—7, 9, 11: 9. ásónyom. 12. Grube a, — 1, 6—7, 9—

II. Schnitt I, — 2, 3,-5, 8: Schnitt III. 1, 10: 10. Spatenstich, — 2: 5. Spatenstich, — 3—5, 8: 7. Spatenstich, — 6—7, 9, 11:9. Spatenstich. 12. La fosse et, —• 1, 6—7, 9— II. segment I, — 2, 3—5, 8: segment III — 1, 10: 10

e coup de bêche, — 2: 5

e coup de bêche, — 3—5, 8: 7, coup de bêche, — 6—7, 9, 11: 9

e coup de bêche. 12. Яма a.—1. 6—7, 9—

II: I профиль, — 2, 3—5, 8: III профиль. —1, 10: 10. штык, — 2: 5. штык, — 3—5, 8: 7. штык, — 6—7, 9, 11. 9. штык. 34 Auf der im Jahre 1963 im Laufe der Geländebegehung entdeckten friihbronzezeitlichen Siedlung von BalatongyörökBecemajor wurde der größere Teil einer umfangreichen Grube 1964 von N. Kalicz und 1966 von István Torma erschlossen. Die Füllerde der 230 Zentimeter tiefen Grube bestand aus zwei Schichten, unter dem Humus lag in einer Tiefe von 80—125 Zentimeter (bis zum 4.—5. Spatenstich) dunkelgraue Erde, während sich darunter eine gelbe Kulturlage befand (Abb. 1—3). Beide Schichten enthielten sehr viele Tierknochen und Keramiken. Die Keramik verteilt sich auf folgende Typen : A ( Urnen) Tafel 11, 1 —2, 4. В (Töpfe) Typ 1 (Tafel 11, 6; Tafel 12, 1—6, 9.) Typ 2 (Tafel 12, 8, 10; Tafel 4, 6.) Typ 3 (Tafel 12, 7, 11; Tafel 4, 6.) С (Henkeltöpfe, Krüge) Tafel 11, 3; Tafel 13, 15, 18; Tafel 9, 10, 12, 22; Tafel 7, 11.) D (Näpfe Typ 1 (Tafel 12, 1—4, 5—6, 8, 12; Tafel 13, 9—11). Typ 2 (durch nur ein Bruchstück vertreten, Tafel 6, 29.) E (Becher) Tafel 13, 13, 17; Tafel 9, 14.) ¥ (Schüsseln) kommen sehr selten vor (Tafel 11,5; Tafel 7, 13.)