A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Kovács Béla: Magyar várak XVII. századi ábrázolásai (Rajzok a Rein bei Graz-i ciszterci kolostor Nr. 200 kódexéből)
zottabban rajzolja meg az ó-olasz típusú bástyát, mint az az eredetin látszik. A képmező jobb oldalán fekvő város bal felső sarkában ábrázolt Vízikapu tornya sokkal erősebb és határozottabban uralja a sarokpontot, mint a metszeten. 4 Tokaj (21. 1.) Ezen a rajzon sem szerepel az erődítés neve, de az említett krónikákban megjelent, Tokaj 1565. évi ostromát ábrázoló metszetekkel a hasonlóság megállapítható. (2. kép) Jellegzetes azonosságai az eredetivel: a kép jobb oldalán levő öt olaszbástyával körülvett henger alakú torony, a kép előterében, valamint a várat és a várost összekötő híd pillérei. A várat magasabb perspektívából ábrázolja, mint az eredeti, feltehetően azért, hogy az olasz rendszerű bástyák szerkezete jobban kitűnjék. Lehagyja viszont a metszeteken szereplő két kis henger alakú tornyot, amelyek a vár jobb oldalán levő olaszbástyán állnak. 5 Szigetvár (23. 1.) A rajzon nem szerepel a vár neve és első pillantásra úgy tűnik, hogy az Ortelius-krónika metszetének átrajzolását látjuk. (3. kép.) Néhány jellegzetes eltérés azonban arra mutat, hogy 9. Hatvan 9. Хатван. rajzunk készítője ezen a metszeten kívül Szigetvárnak még más ábrázolásait is ismerhette, esetleg más volt az előképe, vagy pontatlanul másolt. Az erődítésrendszer négyes tagolódása jobban szembetűnő, mint Orteliusnál, vagy Dilichnél. Jobbról bal felé haladva a belső vár, a külső vár, az Óváros és az Újváros határozottan elkülönül egymástól. A belső és a külső vár közötti L alakú árokban a tó vize folyik és a két várrészt híd köti össze. A külső várat és az Óvárost összekötő híd a városnál egy kaputornyon halad keresztül, amely a metszeteken hiányzik. Az Újváros előterében a fal közepén emelkedő torony előtt határozottan rajzolt olaszbástya emelkedik. A kép előterében a folyón vert hidat és a hajóhidat szerzőnk is feltünteti, de egymáshoz aránytalanabbul közelebb, mint az a metszeteken látszik. Ügy tűnik, hogy az Ortelius és a Dilich krónika ábrázolásai közelebb állnak egymáshoz, mint rajzunk viszonyul akármelyikhez. Ami mégis inkább a Sibmacher-féle rézkarcról történő másolást bizonyítja, az a hajóhíd ábrázolása, amely Dilichnél nem szerepel. Az Óváros kaputornyát szerzőnk már egy 1578-ban megjelent G. S. jelzésű fametszeten láthatta, de megfigyelhető a torony Mathias Zündt 1566 után kiadott metszetén is. A Dilich után készült képeken ez a torony nem látszik, de jelzi De Rossi 1687-ben és egy ismeretlen francia mester 1696-ban készült rajza is. De Rossi rajzán a belső és a külső vár közötti árkon az átvezető híd is jól megfigyelhető. Szerzőnk feltehetően a Sibmacher-féle metszetet alapul véve egészítette ki rajzát más képeken megismert részletekkel. 6 Gyula (27. 1.) A kép felirata GVYLA, és a vár 1566-os ostromát ábrázoló, a Dilich-krónikában is megjelent metszetről készülhetett. (4. kép.) Nagyobb mérvű torzított elrajzolás csak a belső város bal alsó sarkán ábrázolt falrésznél van, ahol szerzőnk elhagy egy kaput, amely az eredetin jól látszik, illetve túlzottan rövidre rajzolja a falszakaszokat. Az előváros területét torz foltban ábrázolja, de feltünteti a rajz bal alsó sarkában a Fehér-Körösön átvezető hidat és az azt védő kaputornyot. 7 Várpalota (31. 1.) A képen nem szerepel felírás, de az Ortelius-krónika metszetével való kétségtelen hasonlóság bizonyossá teszi az azonosítást. (5. kép.) Rajzolónk magasabb nézőpontból ábrázolja az erődítést és feltételezhetően más metszeteket is ismerhetett, mint az említett. Ez elsősorban a belső vár négyszöge támpilléres falainak ábrázolásában tűnik fel, amelyek rajza az átrajzolásra használt metszeteken nem ennyire egyértelmű. A torz formában rajzolt települést olasz bástyákkal megerősített falakkal övezi, amely a vár 1593-as ostromát ábrázoló metszeteken hiányzik. Az ábrázolás helyességét részben igazolják az elmúlt esztendőkben folyt várásatás eredményei is. Az ún. Újlakyféle négysaroktornyos belső várban rajzolónk is ott ábrázol épületeket, mint ahol azoknak helyét a feltárás a XVI. századra megállapította. Felismerhető a belső várba vezető, jelenleg barokk formájában ránk maradt bejárati szárny épülete. A belső vár tömbjét pártázatos lőréses fal övezi a déli és a nyugati oldalon, ehhez csatlakozó kaputoronnyal, illetve az északnyugati sarkon csatlakozó ötszög alaprajzú bástyával. A legkülső védőmű palánk, amelynek kapuján keresztül híd vezet a vizesárkon keresztül a falakkal védett városrészbe. A palánkon belül a vár bejárati részét még két rondellaszerű erődítés is védi. Ez a szerkezet Giulio Turco 1572-ben felvett alaprajzán is jól megfigyelhető. Rajzolónk tehát a Sibmacherféle ábrázolásokat vette alapul vázlatának elkészítésekor, de kiegészítette az erődítés rajzát a rendelkezésére álló más források alapján is. 8 Győr (33. 1.) A kép felirata RAB és a Sibmacher-féle, a város 1594-es ostromát ábrázoló metszettel való hasonlósága is bizonyossá teszi az ábrázolás azonosítását. (6. kép.) Az eredetiről csak az erődített város rajzát másolja le, a kép jobb oldalán csak foltban jelöli az előváros és a Téglaégető sziget területét, de a Dunán és a Rábán átvezető hidakat felrajzolja, a Szigetközbe átvezető hajóhíddal együtt. 9 Komárom (35. 1.) Rajzunk feltünteti az erődítés nevét COMORRA alakban és bizonyosan a Sibmacher-féle, a vár 1594-es ostromát ábrázoló metszetről készült úgy, hogy csak az erődítést másolták ki erről a képről, illetve a városba átvezető hidat az ezt védő toronnyal. (7. kép.) A várfalak síkjának bizonyos eltérése az erődítés jobb oldalán megfigyelhető ugyan, de ez nem zárja ki eredeti használatát. 10 Temesvár (41. 1.) A rajz felirata TEMESWAR és a Dilich-, illetve Sibmacherféle, a város 1596-os ostromát ábrázoló metszetről készült. (8. kép) Csak az erődítményt tünteti fel, illetve a Temes folyó partján álló kétkerekes vízimalmot és melléképületeit, valamint a Temesen átvezető híd maradványait. A vár udvari része nagyobbnak tűnik, mint az eredetin, de ez csak a kissé magasabb távlatból rajzolás eredménye. 11 334
