A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Kovács Béla: Magyar várak XVII. századi ábrázolásai (Rajzok a Rein bei Graz-i ciszterci kolostor Nr. 200 kódexéből)

Magyar várak XVII. századi ábrázolásai (Rajzok a Rein bei Graz-i ciszterci kolostor Nr. 200. kódexéből) A Rein bei Graz-i ciszterci kolostor könyvtárában őrzött Nr. 200. jelzetű kódexre először Pataki Vidor hívta fel a figyelmet. Az egri vár történeti anyagának kutatása során talált rá erre az érdekes kéziratos gyűjteményre és megállapította, hogy ez a külföldi várak ábrázolásai mellett több magyarországit is tartalmaz.

1 A kódex 361, mindkét oldalán számozott lapot tartalmaz, 722 rajzzal. Az egyes lapok mérete: 270X190 mm és a XVII. század végén kötötték be falapra feszített, nyomott díszítésű szattyánbőr kötésbe. A kötet három rajzgyűjteményt foglal magába. Az első (a 3—374 oldalig) várképek és erődítésrajzok gyűjteménye. A képeket eredetileg kartonra rajzolták különböző méretekben a XVII. század első felében. A felhasznált papír jó minőségű pergamen, vízjele egy stilizált horgony. A második rész (a 469—722. oldalig) hasonló jellegű: alap-, nézet- és táborerődítési rajzokat tartalmaz. Papírja ugyanolyan minőségű, mint az első részé, de a vízjele egy stilizált pajzsban levő szőlőfürt. Az ábrázozolások két-három-négyszínűek és a XVII. század második feléből származnak. A harmadik rész (a 375— 469. oldalig) a Walter von Waltersweil család címereskönyve. Kartonjai kisebb méretűek, mint a másik két részé. Szintén a XVII. század második felében készültek. A kódex mai formáját 1700 körül kapta, amikor a három rajzgyűjteményt egybe kötötték olyan módon, hogy az első és a második rész közé helyezték a harmadik rész rajzait, majd az első két rész nagyobb méretű lapjait levágták a harmadik rész lapjainak méretére, így tehát az első két rész valamennyi lapja csonka, de ez nem zavarja a tényleges ábrázolásokat. A könyvkötő meghagyta az első gyűjtemény eredeti puha fedőlapjait és ezeket a jelenlegi kötéstábla belső oldalaihoz ragasztotta, majd finomabb papírlappal bevonta. Ez alatt a lap alatt olyan felirat és címer került elő, amely a gyűjtemény szerzőjére, keletkezési idejére fényt derít. Az előkerült címerkép megegyezik Longinus Walter egyesített családi címerével, amely a kódex 454. oldalán található. A címer két oldalán az alábbi felirat áll: Dugent Rieht Antes Muerdo Was Unglück Bricht Mudado 1642 A címer alatt majuszkulákkal a következő felirat olvasható: „ERHARD WALTHER FREYHERR VON UND ZU WALTERSWEIL AUS DIERPACH MÜTTLFRON UND KOLBURGH

I. HOCHFÜRSTLICH, SALZBURGISCHER RATH UND С AMMERER HAT DIESES BUCH MIT AIGNER HAND UND NOCH ANNO 1628 ALS ER DIE SCHLOSHAUBTMANSCHAFT DER VÖSTUNG HOCHEN SALZBURGS JARLANG BEDIENT GERISSEN" A hátsó kötéstáblán majuszkulás írású aforizma található, de nem verses formában : „ERLICHES LEWEN BEFLEISSE DICH ODER ZU STERBEN IRITTERLICH TUGEND IS EIN EHR DER JUGEND UND EIN/ GLICKSELIGKA1T DES ALTERS ES IST KEIN SCHENERS KLEID ALS EHR UND REDLICHKAID JE LENGER MAN ES DREGD 1645 JE BÖSER AINEM ANTSTET" Az előzőhöz hasonló címerkép alatt ez a felirat áll: „ERHARD WALTHER FREIHER VON UND ZU WALTERSWEIL AUS DIERBACH MIDLERON KOLBURGH UND WALDERSHOFEN ROM. KAY. MAY. FERDINANDI III. RATHBESTELDER OBERTER AUCH HOCHFYRSTLICH. SALZBURGISCHER RESPECTIVE RATH UND KAMMERER HAD DIESES BUCH VOLIG NACH UND NADH RECREA TIONIS CA USAE IN OBGEMELDEN JAHR BESCHLOSSEN 1645" A 219. oldalon az 1694-es évszám, a 375. oldalon — tehát az eredeti címereskönyv első oldalán — az 1669-es évszám és „CHRISTOPH GOTLIB LEOPOLT WALTER FREYHER VON WALTERSWEIL" felirat olvasható. Mint a fent idézett feliratokból és évszámokból kitűnik, az első rész várábrázolásai minden bizonnyal 1628 és 1645 között készültek. Csak ritkán keveredik közé olyan lap, mint a 219. oldal, amelynek felirata 331