A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Torma István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön

di).

130 A díszítés a tölcséres nyakon négy sorban fut körbe. A felszíni gyűjtésből származó töredék sajnos jellegtelen cserepekkel együtt volt, pontos keltezése és kulturális besorolása ezért nem végezhető el. A tölcséres nyakkiképzés leginkább a kisapostagi kultúrára emlékeztet. A kisapostagi kultúra korai szakaszának temetkezési szokásait még nem ismerjük, ezért nem tudjuk, hogy a makói csoportra (Hódmezővásárhely—Gorzsa, Kiskánya, Bicske)

131 és a kisapostagi kultúra későbbi szakaszára egyaránt jellemző urnás temetkezés között milyen kapcsolat van. Valószínűnek tartjuk, hogy a korai szakaszt is az urnasírok jellemzik.

132 A majsi csontvázas síroknak a kisapostagi kultúrához fűződő viszonyát egyelőre nem látjuk világosan.

133 A korábbi kutatás különbözőképpen magyarázta a kisapostagi kultúra telepeinek hiányát. Bóna I. ezt a kultúra népének állattenyésztő életmódjával hozta összefüggésbe.

134 A balatongyöröki és a regölyi ásatás gazdag állatcsont leletanyagának vizsgálata előtt korai lenne állástfoglalni a kultúra életmódjának kérdésében. A két ásatás eredménye és a Dunántúl több területén terepbejárással felfedezett lelőhelyek azonban arról tanúskodnak, hogy a kisapostagi kultúra népe rendelkezett állandó telepekkel. A telepek általában kis méretűek, de ez nem jelenti azt, hogy ezeken egy-egy kisebb közösség ne élhetett volna hosszabb ideig. Ez a körülmény és a Balatongyörökön talált örlőkő töredék az állattenyésztés mellett a földművelés meglétére is enged következtetni. A kisapostagi kultúra és a makói csoport településeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy mindkét korszakra általában a kis méretű telepek jellemzőek.

13' A telephelyek kiválasztásánál nem törekedtek a természetes védettségre, a településeket egyaránt megtaláljuk magaslati helyeken (pl. makói csoport: Veszprém— Várhegy, Gyulaj—Banyahegy, Gyulaj—Pogányvár, kisapostagi kultúra: Veszprém—Várhegy, Szentkirályszabadja—Kőhegy stb.) és alacsony dombokon vagy domblábaknál (makói csoport : Örvényes-Kukoricaföld, Veszprémfajsz—Királyhegysarok, kisapostagi kultúra: Örvényes—Agyaggödör, Pari—Altacker stb.).

136 Nem tartoznak a ritkaságok közé a közös lelőhelyek sem. A két korszak települései tehát mind földrajzi elhelyezésüket, mind nagyságukat illetően közös vonásokat mutatnak fel.

137 A kisapostagi kultúra eredetkérdése ma még nem oldható meg maradéktalanul. Az edényformákban és részben díszítésben, települési sajátosságokban és talán temetkezési szokásokban is megmutatkozó hasonlóságok miatt úgy véljük, hogy a kisapostagi kultúra kialakításában legfontosabb szerepe a zóki kultúra makói csoportjának, ennek Dunántúlon élő lakosságának volt. Mindemellett a kisapostagi kultúra nem tekinthető a makói csoport egyszerű továbbfejlődésének. A kisapostagi kultúra kialakulásával nagyjából egyidőben a keleti elemek újabb jelentkezésével számolhatunk a Kárpát-medence több területén (Veséié típusú zsinórdíszes kerámia,

138 zsinórdíszes cserepek a hatvani kultúra kezdetén,

139 a tolnanémedi zsinórdíszes cserép [?].) A keleti elemek adták meg a lökést a Dunántúlon a kisapostagi kultúra kialakulásához. Szlovákiában, ahol a keleti elemek hatása jóval erősebb volt, a makói csoportot a nyitrai csoport váltotta fel. Magyarországon pedig a Duna mentén a harangalakú edények kultúrájának és délkeleti elemeknek a hatására a makói csoport talaján a nagyrévi kultúra fejlődött ki. A jövő kutatásának fontos feladata a keleti elemek Dunántúlra jutásának és a kisapostagi kultúra kialakításában játszott szerepének tisztázása. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A balatongyöröki telep egy kultúra két periódusának leletanyagát tartalmazza. 2. Mindkét periódus típusainak pontos párhuzamait megtaláljuk a Dunántúlon. Ezek jól elkülönülnek a Guntramsdorf—Drassburg csoporttól és a dunántúli mészbetétes edények művelődésének É-i és D-i csoportjától. 3. A dunántúli korabronzkor második felét kitöltő kultúra megjelölésére továbbra is a kisapostagi kultúra, a fejlődési szakaszok szétválasztására pedig a kisapostagi kultúra 1. periódusa, illetve 2. periódusa elnevezést javasoljuk (1. még az 5. pont alattiakat). 4. A kisapostagi kultúra kialakításában a harang alakú edények művelődésének, illetve a keleti elemek (Guntramsdorf—Drassburg csoport) szerepének elsődlegességét hangsúlyozó korábbi véleményekkel szemben nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a helyi előzményként szolgáló zóki kultúra makói csoportjának. Ugyanakkor elismerjük a keleti elemek szerepét is. 5. A kisapostagi kultúra volt a legfontosabb alapja a dunántúli mészbetétes edények művelődésének. Részt vett a vatyai kultúra kialakításában. A dunántúli mészbetétes edények művelődése felé mutató átmeneti szakaszt a kisapostagi kultúra 3. periódusa elnevezéssel illethetjük.

140 6. A kisapostagi kultúrára vonatkozó ismereteink még meglehetősen hiányosak. Elmélyült kutatást igényelnek a keleti elemek hatásával, a makói csoporttal összekötő szálakkal, a kultúra életmódjával, telep- és házformáival, temetkezési szokásaival kapcsolatos problémák. Ugyancsak részletesebben meg kell vizsgálni a kortárs kultúrákhoz és a dunántúli mészbetétes edények egyes csoportjaihoz való viszonyát is. Torma István —• 10. ct-gödör, — 1—3, 6—7, 9—11: III. szelvény, — 4—5,8: II. szelvény. — 1—3, 11: 3. ásónyom, —4—5: 8. ásónyom, —6, 9: 7. ásónyom, —7, 10: 4. ásónyom, —8: 1. ásónyom 10. Grube a, —1—3, 6—7, 9—11: Schnitt III, — 4—5, 8: Schnitt II, — 1—3, 11: 3: Spatenstich,

—4, 5: 8. Spatenstich,

—6, 9: 7. Spatenstich, —7, 10: 4. Spatenstich, —8: 1. Spatenstich. 10. La fosse a, —1—3, 6—7, 9—11: segment III. —4—5, 8: segment II, — 1—3, 11: 3

e coup de bêche,

—4—5: 8

e coup de bêche, —6—9: 7

e coup de bêche, —7, 10: 4

e coup de bêche, —8: I

e coup de bêche. 10 Яма a,— 1—3,6—7,9—11: III. профиль, — 4—5, 8: II. профиль.— — 1—3, 11: 3. штык, — 4—5: 8. штык, — 6, 9:7. штык, — 7, 10: 4. штык.—8: 1. штык. 30