A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái

A magyarországi pálosok „Zöld Kódex"-ének Veszprém megyei regesztái Örvendetesen fellendült országszerte a népi hagyományok, szokások, de a múltunknak kutatása is. Történetírásunk forrásmunkákban szegényes. A sok háború rendkívüli pusztításokat végzett az ország levéltáraiban. Különösen szegények vagyunk középkori regisztrumokban és másoló könyvekben. Ismerjük a pannonhalmi főapátság Liber Ruber című középkori regisztrumát és a nagyváradi káptalan XVI. századbeli másoló könyvét. A múlt század második felében, pontosan 1883-ban bukkant fel először a keszthelyi herceg Festetics család könyvtárában őrzött „Zöld Kódex".

1 Teljes címe: Inventarium privilegiorum omnium et singularum domorum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli primi heremitae. Ugyanekkor megjelent róla egy rövid ismertetés is.

2 A kódex azonban ismeretlen maradt tovább is a történetírásunk számára, pedig adatokban rendkívül gazdag forrásmunka. „Hosszú időn keresztül lappangott ismét a keszthelyi herceg Festetich könyvtárban s 1946-ban bukkant fel a könyvpiacon, amikor a budapesti Egyetemi Könyvtár javaslatomra megvásárolta"

3 — írja Győrffy György dr. A vétel 1947 nyarán jött létre, amikor az Egyetemi Könyvtár kilenc, részben orvosi tartalmú inkunabulumot cserélt el az akkor még magánkézben levő Festetics könyvtárral.

4 Ezek mind másodpéldányok, egyike sem ritkaság. Az eredeti kötésben fennmaradt zöld hártyával borított színes vágású kódexünk

5 1520 körül írt kartularium. Tartalmazza 69 pálos kolostor középkori okleveleinek regesztáját legnagyobb részt kronologikus sorrendben. Kezdi Márianosztrán, majd a történelmi Felvidéken, innét az ország nyugati, majd a Dunántúl déli kolostorainak levéltáranyagát közli. Somogy megyén keresztül elérkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére az enyerei kolostorhoz. Megyénkbe ezután a Jenő (ma: Tüskevár), Zalaszentjakab, Nagyvázsony, Porva és a tőlünk a közelmúltban Komárom megyéhez csatolt Csatkához érkezik. 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsaszentlélekiben és a tálodiban meg ferences szerzetesek éltek. Kódexünk közléseit a hangonyi Szent Anna kolostorral fejezi be. A kolostorok regesztái után pápai bullákat és királyi privilégiumokat sorol fel. A legutolsó regeszták 1520-as oklevelek tartalmát közlik. Ilyenek a nagyvázsonyi kolostornál Benigna 1511. évi ajándékainak 1520. évi királyi megerősítése és a porvai kolostornál az ugyancsak 1520. évi Kenese-i Warga Ambrus szőlő adományozása a porvai pálosoknak.

6 A kódex írója Gyöngyösi Gergely, a pálos rend rendfőnöke. Rendjének történetét tartalmazó kéziratos munkájában a Vitae Fratrum Heremitarumban életrajzát egyik rendi eseményeket megörökítő utód így jegyezte fel: „Az Úrnak 1528 évében

7 választották meg rendfőnökké tisztelendő Gyöngyösi Gergely testvért, a szabadművészetek babérkoszorúsát, aki két évig rendfőnökösködött. Képzett, fegyelmezett és kiváló remete volt. Rendfőnöksége előtt több kolostorunkban eredményesen hirdette Isten igéjét. Néhány évig rendfőnöki titkár majd Rómában hét évig perjel volt. Szent Pál atyánkról írt 10 beszéde nyomtatásban is megjelent és egész rendünkben is elterjedt. Rómából való visszatérése után választották meg rendfőnökké. Bár a köszvény lábát megbénította, a rendfőnöki terheket mégis két évig hordta. X. Leó pápától kieszközölte a rendfőnöknek és az általa kijelölt tíz személynek azt a kegyelmet, hogy testvéreket feloldozhassák és felmenthessék az Úrnak 1520 évétől számított száz évig. Összegyűjtötte és írásba foglalta kolostoraink kiváltságainak leltárát."

8 Gyöngyösi Gergely maga igazolja, hogy ő a „Zöld Kódex" szerzője: „Áttanulmányoztam rendfőnökségem alatt rendünk magyar, német és horvátországi kolostorainak levéltárait, kiváltságaikról meg összeállítottam egy leltárt".

9 Kódexünk tehát mint már közöltük rendfőnöksége alatt 1520—1522 között készült el. A kolostorok anyagának egymásutánját — úgy véljük — az anyag összegyűjtésének idejében, rendfőnöki titkárságának és rendfőnöki éveiben gyűjtötte össze. Látogató körútjai alkalmával kutatta át a kolostorok levéltárait és készítette el az oklevelek regesztáit. Ez volt főművének a Vitae Fratrum Heremitarum megírásának előkészítése. Ezt az anyagot használta fel rendje történetének megírásakor. Kódexünk nemcsak az egyetlen magyar eredetű szerzetesek, a pálosok múltja szempontjából rendkívül jelentős értékünk, de település tekintetében is igen fontos forrásmunka, első megyei helységnévtárunknak is nevezhetjük.

10 A „Zöld Kódex" átírt, illetve másolati példányaiból Fejér György és Rupp Jakab vett át oklevélkivonato301