A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái

A magyarországi pálosok „Zöld Kódex"-ének Veszprém megyei regesztái Örvendetesen fellendült országszerte a népi hagyomá­nyok, szokások, de a múltunknak kutatása is. Történet­írásunk forrásmunkákban szegényes. A sok háború rendkívüli pusztításokat végzett az ország levéltáraiban. Különösen szegények vagyunk középkori regisztru­mokban és másoló könyvekben. Ismerjük a pannon­halmi főapátság Liber Ruber című középkori regisztru­mát és a nagyváradi káptalan XVI. századbeli másoló könyvét. A múlt század második felében, pontosan 1883-ban bukkant fel először a keszthelyi herceg Festetics család könyvtárában őrzött „Zöld Kódex". 1 Teljes címe: Inventarium privilegiorum omnium et singularum do­morum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli primi here­mitae. Ugyanekkor megjelent róla egy rövid ismertetés is. 2 A kódex azonban ismeretlen maradt tovább is a történetírásunk számára, pedig adatokban rendkívül gazdag forrásmunka. „Hosszú időn keresztül lappangott ismét a keszthe­lyi herceg Festetich könyvtárban s 1946-ban bukkant fel a könyvpiacon, amikor a budapesti Egyetemi Könyv­tár javaslatomra megvásárolta" 3 — írja Győrffy György dr. A vétel 1947 nyarán jött létre, amikor az Egyetemi Könyvtár kilenc, részben orvosi tartalmú inkunabulu­mot cserélt el az akkor még magánkézben levő Feste­tics könyvtárral. 4 Ezek mind másodpéldányok, egyike sem ritkaság. Az eredeti kötésben fennmaradt zöld hártyával bo­rított színes vágású kódexünk 5 1520 körül írt kartula­rium. Tartalmazza 69 pálos kolostor középkori ok­leveleinek regesztáját legnagyobb részt kronologikus sorrendben. Kezdi Márianosztrán, majd a történelmi Felvidéken, innét az ország nyugati, majd a Dunántúl déli kolostorainak levéltáranyagát közli. Somogy me­gyén keresztül elérkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére az enyerei kolostorhoz. Megyénkbe ezután a Jenő (ma: Tüskevár), Zalaszentjakab, Nagyvázsony, Porva és a tőlünk a közelmúltban Komárom megyéhez csa­tolt Csatkához érkezik. 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsaszentlélekiben és a tálodiban meg ferences szerzete­sek éltek. Kódexünk közléseit a hangonyi Szent Anna kolostorral fejezi be. A kolostorok regesztái után pápai bullákat és kirá­lyi privilégiumokat sorol fel. A legutolsó regeszták 1520-as oklevelek tartalmát közlik. Ilyenek a nagyvá­zsonyi kolostornál Benigna 1511. évi ajándékainak 1520. évi királyi megerősítése és a porvai kolostornál az ugyancsak 1520. évi Kenese-i Warga Ambrus szőlő adományozása a porvai pálosoknak. 6 A kódex írója Gyöngyösi Gergely, a pálos rend rend­főnöke. Rendjének történetét tartalmazó kéziratos mun­kájában a Vitae Fratrum Heremitarumban életrajzát egyik rendi eseményeket megörökítő utód így jegyezte fel: „Az Úrnak 1528 évében 7 választották meg rendfő­nökké tisztelendő Gyöngyösi Gergely testvért, a sza­badművészetek babérkoszorúsát, aki két évig rendfőnö­kösködött. Képzett, fegyelmezett és kiváló remete volt. Rendfőnöksége előtt több kolostorunkban eredménye­sen hirdette Isten igéjét. Néhány évig rendfőnöki titkár majd Rómában hét évig perjel volt. Szent Pál atyánkról írt 10 beszéde nyomtatásban is megjelent és egész ren­dünkben is elterjedt. Rómából való visszatérése után választották meg rendfőnökké. Bár a köszvény lábát megbénította, a rendfőnöki terheket mégis két évig hordta. X. Leó pápától kieszközölte a rendfőnöknek és az általa kijelölt tíz személynek azt a kegyelmet, hogy testvéreket feloldozhassák és felmenthessék az Úrnak 1520 évétől számított száz évig. Összegyűjtötte és írásba foglalta kolostoraink kiváltságainak leltárát." 8 Gyöngyösi Gergely maga igazolja, hogy ő a „Zöld Kódex" szerzője: „Áttanulmányoztam rendfőnökségem alatt rendünk magyar, német és horvátországi kolosto­rainak levéltárait, kiváltságaikról meg összeállítottam egy leltárt". 9 Kódexünk tehát mint már közöltük rendfőnöksége alatt 1520—1522 között készült el. A kolostorok anya­gának egymásutánját — úgy véljük — az anyag össze­gyűjtésének idejében, rendfőnöki titkárságának és rendfőnöki éveiben gyűjtötte össze. Látogató körútjai alkalmával kutatta át a kolostorok levéltárait és ké­szítette el az oklevelek regesztáit. Ez volt főművének a Vitae Fratrum Heremitarum megírásának előkészíté­se. Ezt az anyagot használta fel rendje történetének megírásakor. Kódexünk nemcsak az egyetlen magyar eredetű szer­zetesek, a pálosok múltja szempontjából rendkívül je­lentős értékünk, de település tekintetében is igen fontos forrásmunka, első megyei helységnévtárunknak is ne­vezhetjük. 10 A „Zöld Kódex" átírt, illetve másolati példányaiból Fejér György és Rupp Jakab vett át oklevélkivonato­301

Next

/
Thumbnails
Contents