A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Torma István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön

nek a kisapostagi fazekakkal (Hatvan—Strázsahegy, Tarnazsadány, Tiszaluc).

94 Hasonló fazekak a csehországi Rivnác-kultúrában is gyakoriak,

95 bár ezek nyakán általában bütyköket, bebökdösött díszítést láthatunk. A makói csoport fazekainak teste megegyezik a kisapostagiakéval, díszítésük is rokon, egészen rövid nyakuk azonban inkább hengeres, vagy enyhén kifelé hajló, többnyire megduzzadó peremük alatt bütyköket találunk

96 (Tihany).

97 Ugyanilyen fazekakat Szlovákiából több lelőhelyről ismerünk: Maié Kosihy, Caka, Bánov, Kamenica nad Hronom.

98 A kisapostagi kultúra fazekaival megegyező nyakú és peremű, de zömökebb testű edényt Maié Kosihyról közöl A. Tocik.

99 Hasonló edények előfordulnak a cseh-morva zsinórdíszes kerámiában és a harang alakú edények kultúrájában is.

100 A kisapostagi kultúra tölcséres nyakú fazeka legvalószínűbben a makói csoport fazekaiból fejlődött ki. Ugyanez a véleménye J. Vladárnak is.

101 A fordított csonkakúp alakú és hordó alakú fazekak előzményeit ugyancsak a zóki kultúra körében találjuk meg. A nyírségi csoport területéről egy Szabolcs megyei, illetve egy Polgár—basatanyai edényt említhetünk meg.

102 Mindkét változat továbbfejlődött a hatvani kultúrába.

1

'

0 A kevésbé átkutatott Dunántúlról még nem ismerünk analógiákat. A Dunántúlon elterjedt makói csoport leleteivel nagyfokú rokonságot felmutató cakai csoport

104 területéről A. Tocik mutat be egy fordított csonkakúpos, seprűdíszes fazekat.

105 A kisapostagi kultúra korai szakaszának füles fazekai és bögréi, amint arra már rámutattunk, lényegében azonos formát képviselnek, az eltérés köztük a különböző nagyságukból adódik. Ezért kapcsolataikat is együtt vizsgáljuk meg. Az egy fülű, öblös testű korsók, bögrék a korabronzkorban széles körben elterjedtek Megtalálhatók a nyírségi csoportban,

106 a makói csoportban.

107 A kisapostagi kultúra füles fazekainak és bögréinekelőzményeit a Dunántúlon is megtaláljuk: Esztergom—Szentgyörgymező, Kiskánya.

108 Dél-Szlovákiából Maié Kosihy,

109 Caka,

110 Kamenica nad Hronom és Ivánka pri Dunaji

111 szolgáltattak hasonló korsókat. A harang alakú edények kultúrájába is a zóki kultúra makói, illetve cakai csoportjából jutott el ez az edénytípus.

112 Amint láttuk, a kisapostagi kultúra fontosabb edénytípusainak, az urnáknak, fazekaknak, korsóknak, bögréknek előzményei a kisapostagi kultúrát megelőző korszak Kárpát-medencei csoportjainak leletanyagában, többek között a Dunántúlon is fellelhetők. Ugyanezt mondhatjuk el a seprűs, illetve sűrű bekarcolásos díszítésről is. A kisapostagi kultúra edényein felhasznált nem túl változatos díszítési eljárások közül a tekercselt pálcikás díszítés a legjellegzetesebb sajátossága a kultúrának. Ezt a díszítési módot lényegében nem találjuk meg sem a kisapostagival egykorú, sem az azt megelőző magyarországi kultúrák edényein. Ennek ellenére nem állíthatjuk azt, hogy ezt a sajátságos díszítési eljárást csak a kisapostagi kultúra népe ismerte. A tekercselt pálcikás díszítés a délorosz sztyeppéken hatalmas területen elterjedt. A katakomba kultúrában

113 és a vele egykorú közép dnyeperi,

114 valamint a gerendavázas sírok kultúrájában (szrubnaja kultúra)

115 egyaránt alkalmazták. A sztyeppéi elemek megjelennek a Tripolje—Cucuteni kultúrában is. így a zsinórdíszes és a tekercselt pálcikás kerámia a Tripolje kultúra В I—

II és különösen а С I, y 1. fázisában lépett fel.

116 A Tripolje kultúrát felváltó Gorodszk—Uszatovo kultúrában is megtaláljuk a tekercselt pálcikás díszítést.

117 Nagyjából a Gorodszk—• Uszatovo (Horodistea—Foltesti) kultúrával egyidős a Dobrudzsában és Munténiában elterjedt Cernavoda I. kultúra kerámiáján gyakran találkozunk tekercselt pálcikás díszítéssel.

118 A Cernavoda I. kultúrát a Salcuja IV-gyel való kapcsolatai

119 miatt a Kárpát-medence középső rézkorával, a bodrogkeresztúri kultúra 2. felével, a Hunyadi-halom csoporttal és a balatoni csoporttal hozhatjuk összefüggésbe.

120 A Cernavoda I-et követő Cernavoda III. kultúra sok rokonságot mutat fel a bolerázi csoporttal,

121 edényein sem a zsinórdíszítés, sem a tekercselt pálcikás díszítés nem fordul elő. A tekercselt pálcikás díszítés igen ritkán fellép a korabronzkori Glina Ill-Schneckenberg kultúra előzményeként értékelhető Foltesti III. fokozatban is.

122 A szász-thüringiai Schnurkeramik köréből egy adatunk van a tekercselt pálcikás díszítés alkalmazására.

123 Északkelet-Magyarország területére a péceli (badeni) kultúra kései szakaszában ért el a sztyeppéi hatás.

124 Ózd-Sportstadionban a péceli kultúra telepén látott napvilágot egy tekercselt pálcikás díszítésű cserép.

125 Hasonló példányt ismerünk Nyírbogdány—Őzetagról.

126 Bárcán a badeni kultúra leleteit tartalmazó IV/1. rétegben zsinórdíszes kerámia és egy tekercselt pálcikás díszítésű edénytöredék is volt.

127 Az üres III. rétegre a hatvani kultúra rétege következik. A tekercselt pálcikás díszítés elterjedését áttekintve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. A tekercselt pálcikás díszítés mindig a valódi zsinórbenyomásos technikával együtt jelentkezik, lényegében annak egyik változata. Kizárólagos felhasználásával csak a kisapostagi kultúrában találkozunk. 2. A felsorolt, tekercselt pálcikás díszítési eljárást is alkalmazó kultúrák, csoportok részben időben, részben térben távol esnek a kisapostagi kultúrából. Az összekötő szálakat jelenleg nem ismerjük. 3. Jelenleg nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a tekercselt pálcikás díszítés kész formában érkezett-e a Dunántúlra, vagy a valódi zsinórdíszítésből itt helyben fejlődött-e ki? Az utóbbi lehetőséget sem zárhatjuk ki teljesen. A zsinórdíszítés Dél-Szlovákiában megtalálható a kostoláci

128 és a cakai csoportban.

129 A kisapostagi kultúra területéről eddig csak egy valódi zsinórbenyomásos cseréppel rendelkezünk (Tolnanéme-—• 9. a-gödör, III. szelvény. — 1—21: 1. ásónyom, — 22: 2. ásónyom. 9. Grube a, Schnitt III. — 1—21: 1. Spatenstich, — 22: 2. Spatenstich. 9. La fosse a, segment III — 1—21: 1

er coup de bêche — 22: 2

e coup de bêche. 9 Яма a, III. профиль. — 1—21: 1. штык, — 22: 2. штык. 28