A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Zsiray Lajos: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez

káptalannak, hogy néhai Simon János fiát Ádámot és Vízkeleti Ferencet Alsó- és Felső-Dörögd, valamint Imár birtokokba iktassa be. Az oklevél elmondja, hogy a felsorolt birtokok egykor idősebb Dörögdy Pálnak és testvéreinek Mihálynak és Jánosnak voltak birtokai II. Ulászló király újraadományozása folytán. A család azonban Dörögdi Mihály és János személyében fiágon kihalt és akkor Simon Ádám lépett ott birtokba. Ugyancsak Erdődi Pálffy János nádor 1718. szeptember 6-án megkeresi a veszprémi káptalant, hogy Császár Györgyöt, Vas Miklóst és Kandikó Mihályt Alsó- és FelsőDörögd és Imár birtokokba iktassa be. Ez az oklevél is megemlékezik arról, hogy a birtokok egykor Dörögdi Mihálynak és Jánosnak voltak birtokai, ezeknek személyében azonban a Dörögdi család fiágon kihalt.

25 Ugyancsak Endrődi Pálffy János nádor 1746. augusztus 10-én megkeresi a veszprémi káptalant, hogy Bezerédy Ádámot, Sándort és Istvánt Alsó- és Felső-Dörögd és Imár birtokokba, valamint tartozékaiba iktassa be. A beiktatást Dubniczy István kanonok végezte el, a birtokba vezetés ellen azonban többen tiltakoztak. Kiss Mihály 1716-ban Dörögdön levő elpusztult nemesi birtokát Kántor Ádámnak vallja be. Kandikó Mihály 1720-ban Alsó- és Felső-Dörögd és Imár birtokait Simon Mihálynak vallja be. Lendvay Anna és Judit 1738-ban Felső-Dörögd, Imár és Dencs birtokait Pomogrovich Mihálynak és Istvánnak vallják be. Erdődi Pálffy János Pozsonyban 1746. december 3-án kiadott oklevelével megkeresi a veszprémi káptalant, hogy vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét zalabéri Horváth Terézt Felső-Dörögd, Alsó-Dörögd, Imár és Dencs birtokokba oktassa be. A mai Taliándörögd község tehát vizeki Tallián Ferenctől kapta nevét, megkülönböztetésül a középkori Tót-Dörögd — ma Ódörögd puszta — településtől.

26 Nincsen pontos adatunk arra nézve, mikor pusztult el a Szent András plébániatemplom. II. Ulászló már idézett oklevelének a császári csapatok dúlására vonatkozó kitétele, Miksa német-római császár 1490. évi dunántúli hadjáratát idézi. Miksa 1490. október 31— november 3. között Rendeken — a mai Csabrendeken — táborozott, 1490. november 8-án vonult be Veszprémbe. Veszprém elfoglalásával egyidejűleg megadta magát Vázsonykő vára is. Valószínű, hogy ezek a hadműveletek Felső-Dörögdöt is érintették. A templom pusztulása azonban a török harcok idején 1548-ban a falu felégetésével egy időben történt. Az 1754. évi tanúkihallgatás alkalmával a kuruc háborúk emlegetése valószínűleg Thököly Imre 1683. évi hadjáratát idézi, amikor a török Bécs elfoglalására vonult át a Dunántúlon. Az elpusztult plébániatemplom maradványairól első ízben az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv emlékezik meg padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejéből: „Van itt egy romba döntött és egykor nagyon fényes szentegyház, melynek helyreállítására semmi remény nincsen." A jegyzőkönyv a helyi birtokosok közül említi vizeki Tallián Ignácot, Hegyesdy Ferencet és Saáry Sámuelt és még ezeket mondja: Nagyságos Tallián úr építeni kezdett ebben az évben egy kápolnát, ez azonban még nincsen befejezve.

27 Rómer Flóris bakonyi útja alkalmával elkerülte ezt a vidéket, nagy kárára a magyar építészet történetnek, mert akkor még a templomromból többet láthatott volna. Ugyanakkor Sáska mellett leírja a bakonyszentjakabi páloskolostor romjait. Ellenben meglátogatta Dörögdöt Pelargus János dörgicsei lelkész és 1872-ben ezeket írja róla: „Említés nélkül azonban nem hagyhatom a már előbb — 5 éve — látott Tallián Dörögdi templomromot, amely talán valamennyi leírtak közt legépebb, legnagyobb és legtöbb művészi csínt mutat. Ha jól emlékezem csúcsíves stílű és a barátaihoz (a vázsonyi pálos kolostort érti alatta) legjobban hasonlít."

28 A felsődörögdi plébániatemplom maradványait elsőízben Ádám Iván ismertette 1881-ben.

29 Már akkor is csak a templom szentélyrésze és a déli oldalon hozzá épített sekrestye állott fenn, a hajó teljesen elpusztult. Rajzban örökítette meg a szentély keleti zárófalát a sekrestye csatlakozó zárófalával együtt és a szentély faloszlopának egyik fejezetét. A középkori Felsődörögd plébániatemplomának romjai a mai Taliándörögd község északkeleti végén,aFokszódi patak bal partján, szántóföldek között, kis magaslaton állanak. A talajművelés a törmelékréteggel borított romokhoz nem férhetett hozzá, így megkímélte azokat. A fennálló rommaradványok tanúsága szerint a plébániatemplom keletéit, egyenes szentélyzáródású, egyhajós építmény volt. (1—2. kép) Feltehető, hogy a nyugati részen kegyúri karzat is emelkedett. Románkori alakját és beosztását a gótikus átépítés után is megőrizte, és újabb változás nélkül maradt fenn egészen pusztulásáig. Zsiray Lajos 256