A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Torma István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön

lelőhelyein eddig főleg a balatongyöröki felső réteggel párhuzamosítható tekercselt pálcikás mészbetétes edények kerültek elő (Kisapostag,

51 Kulcs, Dunaújváros,

52 Ercsi—Sinatelep

53 stb.). A felső határt Balatongyörökön a dunántúli mészbetétes edények művelődése veszprémi csoportjának négy cserepe jelzi. (4. kép 4., 7. kép 4—5., 9. kép 9.) Ezek az 1., illetve a 2. ásónyomból, tehát a szántással megbolygatott részből kerültek elő. Éppen ezért nem dönthető el, hogy a gödör kitöltésföldjének felső részével egyidősek-e, vagy későbbiek. Magunk részéről az utóbbit tartjuk valószínűbbnek. Regölyben a tekercselt pálcikás mészbetétes és a középső bronzkori mészbetétes díszítésű dél-dunántúli típusú cserepek mindig külön gödrökben helyezkedtek el, ami az egyidejűség ellen vall. Habár stratigráfiai adatokkal nem rendelkezünk, bizonyosra vehetjük, hogy a balatongyöröki telepen a zóki kultúra makói csoportja utáni időben indulhatott meg az élet. A zóki kultúra és a dunántúli mészbetétes edények északi és déli csoportja közötti időben a Dunántúlon fellépő leletanyagot Bandi Gábor a Litzenkeramik ÉK— DNY-i irányú elmozdulásával hozza összefüggésbe.

54 Ennek bizonyításaként írja, hogy a keszthelyi és tapolcai járásban a „nyugat-dunántúli Litzenkerámiás kultúra, illetve annak már mészbetétes kerámiát készítő fiatalabb változata 13 lelőhellyel van képviselve". A felsorolásban első helyen említi a Balatongyörök-becehegyi telepet.

50 Ezzel kapcsolatban a következőkre kell felhívnunk a figyelmet: A Litzenkeramik leggyakoribb típusát képező tölcséres nyakú, szalagfüles bögréhez (Guntramsdorf,

56 Dürnkrut,

57 Vindija barlang

58

) hasonló példányok a balatongyöröki telepen is az egyik legfontosabb típust alkotják. A Balatongyörökön mindössze egyetlen példányban előforduló tölcséres nyakú mély tál (11. kép 5.) analógiáit valóban csak a Litzenkeramik köréből ismerjük: Drassburg—Taborac,

59 Notranje Gorice.

60 A formai egyezések mellett jelentősebbek az eltérések: A balatongyöröki telep jellegzetes urnái, fazekai, füles fazekai teljesen ismeretlenek a Litzenkeramik eddigi lelőhelyein. A guntramsdorfi és a drassburgi lelőhelyre annyira jellemző gömbszelet alakú táltípus,

61 viszont Balatongyörökről hiányzik. Ugyanez mondható el a drassburgi kétfülű fazekakról is.

62 A Litzenkeramik és a kisapostagi kultúra díszítésmódja közötti eltérésre Patay Pál és Mozsolics Amália egyaránt rámutatott.

615 Méri István rendkívül alapos, módszertanilag példamutató dolgozatban ismertette a kisapostagi kultúrára jellemző tekercselt pálcikás mészbetétágy elkészítésének módját.

64 Megállapításai csak annyiban szorulnak módosításra, hogy a tekercselt pálcikás technikát kezdetben nem a mészbetétágy elkészítésére használták, hanem önálló díszítésül szolgált. A szakirodalomban mind a mai napig bizonytalanság mutatkozik a különböző díszítési technikák megítélésében. Előfordul a külső megjelenésében ugyan némiképpen hasonló, de eltérő technikájú zsinórbenyomásos (Schnurkeramik), az álzsinórdíszítéses, esetleg vékony szövetsáv benyomással kialakított díszítés (Litzenkeramik) és a tekercselt pálcikás díszítési technika összekeverése.

65 A terminológiai bizonytalanságnak és pontatlanságnak tudható be, hogy Balatongyörök—Becehegy neve a litzenkerámiás leőhlelyek között felmerülhetett.

66 A telep kerámiája között egyetlenegy „litzen" díszítésű cserepet sem találtunk. Ugyanez vonatkozik a többi Veszprém megyei lelőhelyre is. A Litzenkeramik lelőhelyei Magyarországon csak a Dunántúl ÉNy-i sarkában mutathatók ki. Bandi Gáborral egyetértésben idesorolhatjuk Sopron—Városi puszta,

67 Rábacsécsény—Fudpuszta,

68 és Koroncó

69 lelőhelyeket. Kőszeg és Bükk,

70 Győr-Repülőtér, Szakony-Kavicsbánya és Fertőrákos

71 leletanyagát nem ismerjük. A Mórichida-dombiföldi és Bezi-péterházi bögrék tekercselt pálcikás díszítésűek,

72 tehát nem sorolhatók a litzenkerámiás leletek közé! A Dunántúl egyéb területein, ahol viszont a tekercselt pálcikás és tekercselt pálcikás mészbetétes díszítés terjedt el, teljesen ismeretlen a Litzenkeramik. Megállapíthatjuk tehát, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján nem beszélhetünk a litzenkerámiás nép (Guntramsdorf—Drassburg-csoport) ÉNy— DK-i irányú elmozdulásáról. A Dunántúl korabronzkora vizsgálatánál (eltekintve természetesen a Dunántúl ÉNy-i sarkától) ez a csoport nem jöhet számításba etnikai alapként. A dunántúli korabronzkori leletanyag elnevezésére ezért nem alkalmazhatjuk a Litzenkeramik vagy a rokonértelmű Guntramsdorf—Drassburg-csoport (kultúra) kifejezést. Az ausztriai és szlavóniai Litzenkeramik, illetve annak jellegzetes bögreformája és a dunántúli korabronzkori tekercselt pálcikás és mészbetétes díszítésű bögrék között kétségkívül fennálló igen szoros kapcsolat lényegének tisztázását a következő tényezők gátolják: 1. A Litzenkeramik kronológiai helyzetére vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak. A kis számú hiteles ásatás nem eredményezett stratigráfiai adatokat. A több kultúra emlékeit szolgáltató lelőhelyeken nem volt hiteles ásatás, illetve a rétegek kevertek voltak.

72a 2. A balatongyöröki alsó és felső réteg bögréi közötti különbségre rámutattunk már. A különbségek ellenére teljes bizonysággal megállapítható, hogy a két réteg bögréi között töretlen volt a fejlődés. Az ausztriai és szlavóniai bögrék viszont a balatongyöröki felső réteg és a vele párhuzamosítható lelőhelyek bögréivel mutatnak közeli hasonlóságot. Éppen ezért a Litzenkera—• 7. a-gödör,— 1—14, 18: II. szelvény,— 15—17: III. szelvény. — 1—5: 1. ásónyom,— 6—9: 2. ásónyom, — 10—11:3. ásónyom, — 12: 8. ásónyom, — 13: 7. ásónyom. — 14:6. ásónyom, — 15: 3. ásónyom, — 16: 5. ásónyom, — 17— 18:4. ásónyom. 7. Grube a,— 1—14,18: Schnitt II, — 15—17: Schnitt III. 1—5: l.Spatenstich, — 6—9: 2. Spatenstich, — 10—11: 3. Spatenstich, — 12: 8. Spatenstich, — 13:7. Spatenstich, —• 14: 6. Spatenstich, — 15: 3. Spatenstich, — 16: 5. Spatenstich, — 17—18: 4. Spatenstich. 7. La fosse a,—

1—14,18: segment IL—

15—17: segment III — 1—5: 1

er coup de bêche, — 6—9: 2

e coup de bêche, — 10—11: 3

e coup de bêche —• 12: 8

e coup de bêche, — 13: 7

e coup de bêche — 14: 6

e coup de bêche, — 15: 3

e coup de bêche,

— 16: 5

e coup de bêche,

— 17—18: 4 coup de bêche. 7 Яма a, — 1—14, 18: II. профиль, — 15—17: III профиль, — 1—5: 1. штык, — 6—9: 2. штык, — 10—11: 3. штык, — 12: 8. штык, — 13: 7. штык, — 14: 6, штык, — 15: 3. штык, — 16; 5 штык,— 17—18; 4, штык, 24