A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

az először 1354-ben említett Boldogságos Szűz egyházáról kapta.

2 A templomot 1369-ből,

3 plébánosát 1472-ből

5 ismerjük. Az épület 1763-ban még állt.

5 Helyét a mai Temető úttól nyugatra határozta meg a megye régészeti topográfiája.

6 1 L. Alsópáhoknál. 2 ZO. I. 558.; Csánki III. 91.; Békefi 171. 3 Holub III. 597.; Békefi 171. J

ZO. II. 596.; Békefi 126. 6 Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Bp. I960., 57. « MRT. 1., 1/18. X 88. NEMESBÜK. Keszthelyi járás. A középkorban Bik néven részben helyi nemesek, egytelkesek, részben a Gersei Pethők birtoka.

1 A XVI. században említett Felsőbik név alapján kettős településre következtethetünk, amely a török háborúk idejét túlélte.

2 Középkori templomának helyét a megye régészeti topográfiája a mai templom helyére jelöli.

3 Feltehetően ez az a Bik, amelynek Szt. Miklós temploma — kegyurának, Biki Basó Istvánnak kérésére — 1433-ban búcsúengedélyt kapott.

4 1 Holub III. 98. 2 MRT. 1., 32/5. 3 Uo. 4 Mon. Vespr. III. 89. Adatunk azért feltételes, mert a középkori Zala megyében négy hasonló falu volt, ahogy ezt Csánki III. 36. oldalán található. X 89. NEMESGULÁCS. Tapolcai járás. Nemesi falu, amely már a XIII. század végén kettős település volt.

1 Az északi a mai falu területén levő Gulács, a déli már a XIV. században Köbölkutgulács, később Köbölkút néven önálló hely, bár mindkettő a Gulácsi család és rokonságának birtoka.

2 A két falu közül Gulács ismeretlen titulusú plébániás temploma tűnik korábbinak. Papja a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékekben szerepel először,

3 parochiáslis egyháza pedig 1424-ben.

4 1550-ben még működő plébánia volt.

5 4293.: Veszpr.reg.29

. 1394.: ZO. 11.272. 2 Holub III. 255—256., 1. még Köbölkút címszónál. ••< 1333—34.: Mon. Vespr. II. 65., 73. 4 Dl. 92.654. OMF 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 90. NEMESHANY. Devecseri járás. A középkori Hány a Sárosd folyó mocsaras völgyének, a hánynak szélén települt, Zala vármegye északi határán. A XII—

XIII. században zalai várszolgák, várjobbágyok és királynéi népek voltak a lakói.

1 A várjobbágyok utódai az 1230-tól említett hányi nemesek.

2 A XV. századtól Felső-, Közép- és Alsóhany, mindhárom nemesi falu, egytelkesek birtoka.

3 A három falunév a XVI. századra Nagy- és Kishannyá olvad össze. A XVI. század végén mindkét falurészt elpusztították a törökök.

4 Feltételezzük, hogy Felső- vagy Nagyhany egyházas település lehetett. Erre nevének felső- jelzőjéből és a mai r. k. templom elhelyezése, alaprajza és tömege alapján (amely románkor jellegű!) következtetünk, bár rá vonatkozó okleveles adatot eddig nem ismerünk. i 1144—46.: Holub 1.49.; 1268.: ÁUO. VIII. 208. 2 ÁUO. VI. 493. 3 Holub III. 277—278.; Csánki III. 134., 194.; Lukcsics V.: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923., 89. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. О 91. NEMES VITA. Tapolcai járás. A falu nevében ma is őrzi középkori birtokviszonyait: Vita egytelkes nemesek települése volt.

1 A Keszthelyi-hegység erdőségeiben levő Vitát elkerülték a török portyák, a falu különösebb pusztulás nélkül érte meg a török alóli felszabadulást.

2 Egyházas hely volt. Ismeretlen titulusú templomának papját először a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említik,

3 ettől kezdve 1550-ig, amikor még élő, működő plébánia,

4 több adatot ismerünk róla,

5 A mai, a XIX. század elején épített templom a középkor átalakításával készült. 1816-ban még állt a régi egyház amelyet ekkor 600 évesnek írtak le.

6 1 Holub III. 949—950.; Csánki III. 123. 2 MRT- 1., 34/4. 3 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 4 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 6 1357.: Mon. Vespr. IV. 346. 1421.: Uo. IV. 410., 413. 1442.: Uo. III. 121. 1474.: Uo. III. 121. 0 MRT. 1., 34/4. Téves tehát Genthon (1., 225.) adata, amely szerint 1778 táján épült. X 92. NYIRÁD. Devecseri járás. Az Árpád-kori Nyirád a Kaplony nemzetség dunántúli ágáé volt, tőlük 1266-ban vette el IV. Béla király és a veszprémi püspökségnek adományozta.

1 A XIV. század elején a Gyulaffyak ősei foglalták el és csak 1329-ben kapta vissza hosszú pereskedés után a püspökség.

2 Ekkor puszta volt, újratelepítése és benépesítése érdekében 1330-ban hetivásár engedélyt kapott.

3 1341-ben már nagy falu, ahol a püspöknek kőből épített kúriája volt.

4 Ettől kezdve Nyirád a sümegi vár tartozékaként az egész középkoron át a püspökség birtoka volt.

5 A nyirádi Mindenszentek kápolna 1247-ben már állt.

6 1332-ben Mindenszentek egyházat említik, amelyet a püspök leégett állapotából újjáépíttetett.

7 Papját 1334-ben és 1335ben írták össze a pápai tizedszedők.

8 1341-ben újból említik Mindenszentek egyházát,

9 amelynek történetéről későbbi adatokat egyelőre nem ismerünk. 1 CD. IV/3., 322.; Holub III. 551—552. 2 ZO. I. 233.; Veszpr. reg. 194., 205., 209., 210., 213., 214. 3 Veszpr. reg. 217. 4 Veszpr. reg. 335., 339. 5 Holub III. 552.; a középkori falu helye a mai községtől északra: MRT. 3., 43/2. e HO. VI. 47.; Sz. 1870., 626.; Békefi 156. 7 Veszpr. reg. 237. 8 Mon. Vespr. II. 66.; Békefi 156. 9 Veszpr. reg. 339.; benne csak a templom és a veszprémi püspök kőpalotája szerepel, a régészeti topográfia által említett kápolna azonban nem (MRT. 3., 43/2.). L 93. ÖRVÉNYES. Veszprémi járás. Eredetileg királyi udvarnokföld, 1211-ben már főként a tihanyi apátságé. 1337-bsn a veszprémi káptalan II. Andrástól kapott itteni birtokait elcserélte az apátsággal. Az udvarnokok utódjai a XIV. századtól helyi nemesekként, később egy telkesként éltek

1 Örvényesen. A Balaton-Felvidék többi településéhez hasonlóan a XVI— XVII. század fordulóján török háborúiban pusztult el. Egyházas hely volt, XIII. századi templomának helyreállított romjai ma is állnak a falu feletti dombon levő temetőben. A török időkben elpusztult — a középkorból ismeretlen — templomot 1743-ban újjáépítették, majd 1890-ben elbontották.

3 1861-ben Rómer Flóris,

4 1890-ben pedig Récsey Viktor leírása

5 örökítette meg egykori alakját. 1958-ban részleges kiegészítésekkel állíttatta helyre az OMF, Sedlmayr János tervei alapján az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templom romjait.

6 1 Holub III. 570.; PRT. X. 272—273.; Csánki III. 88. 2 OL. Dicalisok, Cptt. Zalád. 3 Mendele Ferenc: Örvényes község építőanyag és építőszerkezeti vizsgálata. 4 1960. Kézirat. Rómer jkv. III. 31. 5 MOB. 1890/108. 6 Koppány 101., alaprajzzal. X 94. ÖTVÖS. Tapolcai járás. A falu nevéből arra következtethetünk, hogy korai település volt, s lakói eredetileg királyi ötvösök voltak.

1 Okleveles adatokból a XV. századtól ismerjük, akkor már a Kanizsaiak jobbágyfalva volt.

2 Az utaktól távol eső falu a Kanizsai örökös Nádasdyak birtokaként kétfelé adózva vészelte át a XVI—

XVII. századot.

3 A régészeti topográfia a mai, XVIII. század végi templom mögötti temetőnyomok alapján valószínűsíti, hogy a ma álló templom középkori helyére települt.

4 231