A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

A középkori Kövesd nemesi település volt. Holub József szerint ezzel azonos az Atyusz nemzetség által 1121-ben az almádi monostornak adományozott Cuesth birtok.

1 A faluról egyébként csak a XIV. századtól ismerünk okleveles adatokat. A kövesdi nemesek mellett a veszprémi káptalan részbirtoka volt Kuesd, Kwes néven.

2 A kövesdi Szt. Miklós egyházat, amely Paloznak filiája volt, XIV. századi oklevelek említik.

3 Később önálló plébániává szervezték, amely 1550-ben még működött.

4 A templom a XIII. század második felében épült; alaprajzilag egyhajós, keletéit egyenes záródású szentéllyel. 1861ben Rómer Flóris még majdnem teljes épségben látta, akkor csak szentélyének oldalfalai voltak romosak.

5 Azóta a szentély és a diadalív elpusztult, a hajó falaiból is több hiányzik, egyetlen eredeti nyílása a kőkeretes, vízszintes szemöldökű déli ajtó. 1966-ban az Országos Műemléki Felügyelőség feltáratta, 1967-ben pedig konzerváltatta a templom romjait.

6 1 Holub III. 438—439. 2 Uo.; Zs O. II/1. 2072, 2244, 2246.; Csánki III. 74. 3 1312.: ZO. I. 139. 1363.: Holub i. h.; Békefi 150. 1372.: Dl. 42.262. BMHA. (ekkor , ,capella lapidea"). 1383.: Dl. 41.524. BMHA. 4 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 6 Rómer jkv. I. 112.; Rómer: AK. X. 26. 6 A régészeti feltárást dr. Valter Ilona, az építészeti helyreállítást Koppány Tibor végezte, kerttervező Örsi Károly volt. L 74. KÖVESD. Veszprémi járás. Elpusztult falu Aszófő határában, a tapolcai vasútvonal és a Balaton között. A középkorban mindig a tihanyi apátság birtoka volt, de helyi nemes lakói is voltak.

1 Egyházas hely volt, de sem templomáról, sem papjáról nincs okleveles adatunk. A templom romjai a Balaton partján ma is állnak.

2 1958ban állította helyre az OMF az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem közreműködésével.

3 1 PRT. X. 253—262.; Holub III. 4,36—438. 2 Zádor M.: Épip. és Közi. Műsz. Egyetem Tud. Közi. V. 2—5. :) Koppány 86. 0 75. KÖ VESKÁL. Tapolcai járás. Királyi udvarnok- és jobbágy-településként részben a XIII. században, részben 1341-ben került a veszprémi püspökség birtokába. Nemes lakói is voltak.

1

1548-ban elpusztult.

2 Árpád-kori plébániatemplomára a mai, barokk r.k. templom oromzatán és kerítésén levő négy románkori oszlopfőből következtethetünk.

3 Papja a pápai tizedjegyzékekben sem szerepel, pedig templomának ekkor már állnia kellett. Feltehető, hogy az 1327-ben említett Benedek káli pap itteni plébános volt.

4 1426-ban László fehérvári kanonok volt a köveskáli plébános,

5 1495-ben pedig a jenői pálosok ügyében megbízott a köveskáli plébános,

6 plébániája a fehérvári káptalan egyházai között szerepel.

7 Mindebből arra következtethetünk, hogy Köveskál plébániája kezdettől a fehérvári káptalanhoz tartozott. 1550-ben már betöltetlen plébániaként írták össze.

8 1 Holub III. 339—340.; Csánki III. 66. Szentvidkállal azonosítja! 2 MRT. 1..25/6. 3

Uo. 4 ZO. I. 203. 6 Mon. Vespr. III. 53.; Békefi 146. 6 Dl. 46.296. MDK-A-I-10. — Oszvald. ' Mon. Vespr. IV. 450. 8 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 76. LAD. Tapolcai járás. Elpusztult falu a Badacsony délnyugati oldalán. A Zala megyét megszálló Vérbulcsu vagy Lád nemzetségnek a X. század második felétől megmaradt csekély birtokainak középpontja. A XV. század végéig a nemzetségből származó Ládiaké volt, akkor csereszerződés alapján a Gyulaffyak Örökölték,

1 Szt. István protomartir tiszteletére emelt temploma 1297ben már állt.

2 Papját a pápai tizedjegyzékek 1333—34-ben írták össze.

3 A falut a XVI—

XVII. század fordulóján pusztították el a törökök,

4 a templom romja ellenben még 1877ben is állt.

5 Kapujának töredékei ma a keszthelyi múzeumban vannak.

6 1 Holub III. 455—457. 2 Uo; Békefi 151. 3 Mon. Vespr. II. 66., 75. 4 MRT. 1-, 2/7. 5 Bogyay Tamás : Badacsony egyházai a középkorban. Balatoni Szle. 1944. 19., 508—510. 0 L. 4. jegyzet; Koppány 87., alaprajza ugyanott. • 77. LESENCEFALU. Tapolcai járás. A középkorban Németfalu, Németfalva, részben helyi nemesek, részben a Csányiak birtoka volt, a XVI. században a Lesencetomaji család is részbirtokosa.

1 Az utaktól távol fekvő falu a török időkben épségben maradt.

2 1745-ben átépített gótikus templomáról középkori adatot nem ismerünk.

3 Péter nevű plébánosáról 1421-es adatból értesülünk.

4 1 Holub III. 536.; Zs. O. I. 1084. 2 MRT. l.,26/7. 3 Entz—Gerő 145. 4 Mon. Vespr. IV. 410., 413. X 78. LESENCEISTVÁND. Tapolcai járás. A Lesence-patak menti középkori Istvánd korai Árpád-kori történetét nem ismerjük. 1328-ban a pannonhalmi apátságé volt, s az a környéken birtokos Győr-nembeli Szerdahelyiekkel cserélte el.

1 1434-ben kb. 70 évi pereskedés után került vissza Pannonhalma birtokába.

2 1548-ban felégették a törökök, később azonban újratelepült.

3 Középkori templomáról semmit sem tudunk. Feltételezhető, hogy a mai, barokk templom helyén állt.

4 Papjairól a XIV. század elejétől ismerünk adatokat,

5 1550-ben azonban már üres, betöltetlen plébániaként írták össze.

6 1 Holub III. 318.; Csánki III. 63—64.; ZO. II. 55—68. 2 Holub i. h. 3 MRT. l.,27/5. 4 Uo. 5 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1421.: Uo.,IV. 410., 413. 1520.: Holub III. 320.; PRT. III. 173.; Békefi 144. Az 1441-ben említett Gergely nem Lesence-, hanem Zalaistvánd plébánosa volt. L. Békefi 144. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 79. LESENCETOMAJ. Tapolcai járás. A település a Tomaj-nemzetség Balatonkörnyéki birtokai közé tartozott már a XII. század elején.

1 A középkorban mindig a nemzetségből származó Tomaji vagy Lesencetomaji családé volt.

2 Szt. Péter tiszteletére épített temploma

3

1806-ig a mai templom helyén állott.

4 Papjait okleveles adatok a XIV—

XV. században többször említik.

5 1550-ben plébániája már betöltetlen volt.

6 1 1121.: MNy. 1927., 364. 2 Holub III. 884—887. 4343.: ZO. 1.411.; Békefi 182.; Csánki III. 116. 4 Rómer jkv. I. 98.; MRT. 1., 28/8. 5 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1347., 1357.: Holub i. h.; Mon. Vespr. IV. 346. 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 80. LOVAS. Veszprémi járás. Eredetileg királyi birtok, a XIII. század végén királyi és királynéi tárnokok és jobbágyok lakták. 1290-ben a királynéi részbirtokokat a veszprémi káptalan kapta meg, a királyiakat pedig 1357-ben a már korábban birtokos Rátót nemzetség. A fehérvári káptalan is ősi birtokos volt.

1 A XVI. században a törökök többször felégették, véglegesen azonban nem néptelenedett el.

2 Egyházas hely volt, temploma a fehérvári káptalan falurészében volt, ő volt a kegyura is.

3 A középkori templomról egyébként nem ismerünk adatokat, helyére 1754-ben építették a jelenlegi r.k. templomot. A régészeti topográfia az egyik szomszédos házba befalazott, s a templomból származó gótikus köveket említ.

4 229