A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

5" и i—-—'—«— 9. Karmacs, lebontott r.k. templom. 9. Karmacs, abgerissene römisch-katholische Kirche. 9. Karmacs, église catholique démolie. 9. Кармач, снесенная римско-католическая церковь. ben levő rom körüli Nagykarmacsot kell a középkori Egyházaskarmaccsal azonosítanunk, még akkor is, ha úgy tűnik, Egyházas- és Kiskarmacsot XV—

XVI. századi adatok egyaránt nevezik Mihályházakarmacsnak, Mihályházának, Mihályfalvának. Véleményünk szerint az utóbbi esetekben Kiskarmacs (Mihályházakarmacs) mellett pontosan megkülönböztető szándékkal nevezik a nagyobb falut Egyházasmihálykarmacsnak.

7 A középkori Karmacsnak a mai falun kívüli temetőben álló templomát 1895-ben bontották le, anyagából plébániaházat építettek.

8 Bontás előtt Rómer Flóris számára Hencz Antal építész felmérte a templomot, ezért alaprajzát és több részletét ismerjük. A temetőben ma is álló, barokk részletekkel felépített, de középkori eredetű torony mögött egyhajós, sokszögzáródású és támpilléres szentélyű templom állott.

9 Az ismert ablak és boltozati részekből a szentély építése a XV. század végére tehető.

10 A hajó — véleményünk szerint — Árpád-kori és a XIII. századból származott. 1 Holub III. 365—369.; Csánki III. 68. 2 Mon. Vespr. II. 67. 3 Zs. O. I. 3807. 4 1333.: 1. 2. jegyzet. 1418—19.: Mon. Vespr. II. 13—22.; ZO. II. 418. 1450.: OL. Dl. 93 176 BMHA. Oszvald. 5 Holub III. 366., 505. e Egyháztört. Emi. V. 454—462. 7 MRT. 1., 19/1. és 32/1. 8 MRT. 1., 19/1. 8 Bogyay Tamás: Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidékén. Balatoni Szle. 1943. dec. 15—16. 10 Koppány Tibor: Késő gótikus építészeti emlékek a Balatonfel vidéken. A Veszprém Megyei Múzeumok Közi. 2., 190. X 60. KÉK. Veszprémi járás. A XIII. században királyi udvarnokföld, királynéi jobbágyok, több egyházi testület: a veszprémi káptalan, a tihanyi apátság, a szerencsi és somogyvári bencések, valamint a Rátót nemzetség és rátóti monostorának birtoka.

1 1318-ban már Felső- és Alsókék, az utóbbi akkor a veszprémi püspök zálogbirtoka volt a somogyvári apátságtól.

2 Ugyanakkor helyi nemesek is laktak itt.

3 A középkor végén főleg a püspökség és a tihanyi apát jobbágyfaluja, amelyet 1542 után pusztítottak el a törökök.

4 Egyházas hely volt, bár templomáról adatokat nem ismerünk. Plébánosát 1327-ből,

5 1334—35-ből,

6 1357-ből

7 és 1534-ből

8 ismerjük. Az egyházmegye 1550-es plébánia összeírásában már nem szerepel. Templomának helyét ma már nem lehet azonosítani, Rómer Flóris azonban 1861-ben még látta.

10 1 Holub III. 377—379. 2 Uo. és Csánki III. 69. 3 Holub i. h. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 6 ZO. I. 203. • Mon. Vespr. II. 74., 80. 7 Uo. IV. 346.; ZO. I. 580. 8

PRT. X. 123., 154. s Egyháztört. Emi. V. 454—462. 10 Rómer jkv. I. 42., III. 84.: MRT. 2., 6/15. X 61. KÉKKÚT. Tapolcai járás. A középkorban Kőkút vagy Köveskút, részben nemesi birtok, részben a fehérvári káptalan faluja volt kettős településként: Alsó- és Felsőkőkút néven.

1 1548 és 1618 között négyszer égették fel török portyák.

2 Egyházas hely volt, bár templomáról középkori adatot eddig nem találtunk. A mai r.k. templom körüli régi temető és a templomban levő középkori keresztelőmedence alapján valószínű, hogy az ismeretlen titulusú középkori templomot a mai helyén kereshetjük.

3 1 Holub III. 432—433.; Csánki III. 74.; a település első okleveles említése nem 1338, hanem 1263, amikor a ,,Kewkwt"-i pálos kolostort említik: Kisbán E.: A magyar pálosrend története. I. Bp. 1938., 20. 2 MRT. 1., 22. 3 MRT. 1., 22/1.; Entz—Gerő 100. L 62. KEREKIKÁL. Tapolcai járás. Elpusztult falu Mindszentkálla határában. A szomszédos Sásdi- és Töttöskál falvakkal együtt 1296-ban adta el Atyusz nemzetségbeli Csaba és Bánd a Monoszlóiaknak.

1 A XIV. század közepén királyi jobbágyok lakták, ekkor a veszprémi püspökség kapta meg a szomszédos Kál-völgyi falvakkal együtt.

2 1548-ban felégették a törökök. A század végén újratelepítették, de 1595-ben végleg elpusztult.

3 Templomos hely volt, ismeretlen titulusú egyházának a II. világháborúban elpusztult romjai a kereki földvár északi lejtőjén ma is állnak.

4 Papját 1333—34-ben írták össze a pápai tizedjegyzékek;

5 plébániája 1550-ben már üres volt.

6 1 но. v. 79. 2 1341.: Veszpr. reg. 339. 3

MRT. l.,29/2. 4 Uo.; Rómer: AK. X. 25.; Békefi: 146. 5 Mon. Vespr. II. 66., 74. " Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 63. KERESZTÚR. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Karmacs határában, attól észak felé, a Szilvási-dűlőben.

1 A település nevét, mint a többi Keresztúr nevű falu, Szt. Kereszt templomáról kapta. Okleveles adat 1332-ben említi először.

2 A XVI. században Vindornyakeresztúrnak nevezett 226