A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

26. A templom kialakulása: 1. XII. század; 2. XIII. század; 3. XIV. század; 4. XV. század 5. XVI. század eleje. 26. Die Entstehung der Kirche: 1. 12. Jahrhundert; 2. 13. Jahrhundert; 3. 14. Jahrhundert; 4. 15. Jahrhundert; 5. Anfang des 16. Jahrhunderts. 26. Formes de l'église : 1. XVII

e siècle — 2. XIII

e s. 3. XVI

e s. — 4. XV

e s. — 5. début du du XVI

e s. 26. Строительные периоды церкви: 1. XII век; 2. XIII век; 3. XIV век; 4. XV век; 5. XVI век. túra népe ütött itt tanyát. Majd a korabronzkori kisapostagi kultúra emlékeit találtuk a templom kultúrrétegei között. Az i. sz. II. században római villa épül a dombon, melyet a IV. században átalakítottak. A villa a IV. század végén leégett. A római villára épült, feltehetően még a XII. század végén az 1211-ben Szent Mihály egyházaként említett románkori templom, mely Papsoka falu plébániatemploma volt. E korai templom északi és déli hajófalát — a római villa magasan levő falaira ráépítve — a gótikus templom hajófalában nyomonkövethetjük. Nyugati fala az urasági karzat pillérének vonalában volt, az északi és a déli hajófalban világosan látszik a két periódus falelválása. A román templom bejárata a déli oldalon nyílott. A déli falban küszöbkő jelzi a helyét és egyben mutatja azt, hogy a románkori padlószint a gótikus szint fölött 0,30 m magasságban volt. E templom szentélyéről semmi adatunk nincsen. A gótikus szentély építésekor teljesen eltüntették nyomát. Egyaránt lehetett félköríves — vagy egyenes záródású (26. kép 1.). A XIII. században e kis templom egyetlen oszlopon nyugvó urasági karzatot kapott, amelyre az északnyugati sarokban lehetett feljutni, kétszer megtört lépcsővel (26. kép 2.). A század folyamán a szentély déli oldalához sokszögű ossariumot építettek. Az egy oszlopon nyugvó urasági karzat ritka alaprajzi elrendezés románkori építészetünkben. A nyugati oldalon levő kegyúri karzat nemzetségi monostorainkból került a falusi templomokba.

57 Általában két pilléren nyugvó háromíves karzatot találunk a nyugati részen, amely fölött rendszerint torony emelkedik. Ennek az elrendezésnek számos példáját találjuk románkori falusi templomaink között, míg az egy oszlopon vagy pilléren nyugvó urasági karzat ritka. Vas—zalai későromán templomaink közül az őriszentpéteri és meszleni XIII. századi templomoknál láthatunk egy pilléren nyugvó kétíves urasági karzatot a nyugati fal előtt.

58 A XIV. században nyugat felé nagyobbítják a templomot. Az egy oszlopon nyugvó urasági karzatot meghagyják, a román nyugati falba két csúcsíves ajtót vágnak. így a román nyugati fal egy pillért alkot, amelynek mind a két oldala toldott. A törmelékből előkerültek a két gótikus ajtó kőkeretdarabjai, s a kiszerkesztett elszedett gótikus nyílások alátámasztották a nyugati nagyobbításnak a XIV. századra való keltezését. A románkori déli bejáratot elfalazták, a padlószintet 0,30 m-rel süllyesztették. A bejáratot a nyugati oldalon alakították ki, az új nyugati falban, ahol egy rézsüs — talán bélletes kapu alapjait találtuk (26. kép 3.). 1438 után kelet felé is bővítették a templomot. Elbontották a román szentélyt, helyébe a nagyobb, sokszög záródású gótikus szentélyt építették, amelynek déli falában két kisebb gótikus ablak nyílott. Ugyancsak a déli falban ülőfülke nyomaira bukkantunk a szentélyben. Az 1953-ban előkerült szentélybordák is a XV. század második felére keltezik a gótikus szentély építését, amelynek külön érdekessége, hogy bordás boltozata ellenére sem voltak kívül támpillérei, hanem a sar164