A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

3. A templomrom feltárás előtt. 3. Die Kirchenruine vor der Freilegung. 3. Les ruines avant la mise à jour. 3. Руины церкви до раскопок. hatjuk, hogy a Dunántúl keleti és déli részein a török, a nyugatin Nádasdy, Bánffy, Enyingi Török Bálint oltalma alatt szilárdult meg a reformáció.

34 1576-ban volt az első egyetemes szervezkedés, az első zsinat, az első püspökválasztás. 1618-ban a szentlőrinci zsinaton osztották be az új hit egyházait egyházmegyékbe. A veszprémi egyházmegye egyházai között megemlítik a füredit is — papja ekkor Rozgonyi Király György volt.

35 Semmi nyomunk nincs arra, hogy a reformátusok a siskei templomot használták volna. Feltehetően ez ekkor már romokban hevert, a török pusztítások és a harmincéves háború zavarai miatt. A reformátusok Füred faluban építenek új templomot, amely mai formájában 1829-ben készült.

36 így a templomromon a barokk kor nagy átalakításai semmi nyomot nem hagytak. Fuxhoffer 1803-ban megjelent Monasteriológiájában „Siskei-vár" néven ecclesiáról és parochiáról ír, melynek falai alig látszanak.

37 Hosszú ideig semmit sem hallunk a templomról. Sem a Canonica Visitatiókban, sem egyéb iratokban nem szerepel. 1861-ben Rómer Flóris műemléki útjai során ide is eljutott. Vázlatos alaprajzot készített a látottakról, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható, déli oldalán egy melléképülettel. Az akkor még meglevő egyszerű csúcsíves ablakait és a szentély csúcsíves diadalívét is lerajzolta (2. kép). A templom körül rajza kerítést tüntet fel. Leírásában ez szerepel: „átmenet tárnok nélkül, vállkövek homokkő, többi terméskő tégla nélkül".

38 1890-ben Récsey Viktor küldött jelentést a Műemlékek Országos Bizottságának a templom állapotáról. „A templom szentélyének északi fala s az apsis két fala még fennáll, s ennek gót ívezetei még észrevehetők. A meglevő résznek már alapfalai is csak nagy nehezen vehetők ki. A templom hajójának hossza 18 lépés, szélessége 8 lépés. A szentély hossza 8 lépés, szélessége 6 lépés. Ennek úgy, mint az előbb leírt templom romjai között gyakran találni római párkányos téglák töredékeit".

39 Békefi Rémig 1908-ban a következőket írja a templomról: „Balatonfüred római katholikus temetőjében kisebb méretű keletéit egyház romjai láthatók. Az egészből mindössze a szentély északi fala és a nyolcszög három oldalából alakult apszis két fala egészen, a harmadik meg csak részben áll, rajta ablak nyomaival. A csúcsívek és consolok a mai pusztult helyzetben is megállapíthatók. Anyaga terméskő".

40 II. A TEMPLOMROM FELTÁRÁSA 4. A templomhajó feltárás előtt. 4. Das Schiff der Kirche vor der Freilegung. 4. La nef avant la mise à jour. 4. Неф до раскопок. A régi temetőben álló templomrom tovább pusztult, keveset hallatott magáról. 1953-ban a Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén Kiss Ákos végzett itt kisebb feltárást. Kitisztította a szentélyt, a középkori padlószintig kitermelve a földet. A szentélyben megtalálta a főoltár alapját, előtte a kőpadló nyomait, s több helyen az alapozó habarcsréteget. Valószínűleg a főoltár fedőlapjához tartozott az a vörös homokkőlap darab, melyet az oltártól nem messze talált.

41 A szentélyben ezenkívül vörös homokkőből készült boltozati bordák is előkerültek, s az északi oldalon megtalálta a diadalív pillérének faragott lábazatát. Mellette épen megmaradt az emelt szentély lépcsőjének faragott kősóra. A diadalív és a hajó északi fala közötti szögletben került elő a szép gótikus kő keresztelőmedence törött állapotban.

42 Ugyancsak a hajóból került elő az egyszerű, durva kivitelű szenteltvíztartó. Az ásatás során a hajó északi falát szabaddá tették és így meghatározták a templom hosszát. Mivel teljes feltárásra nem volt lehetőség, így a templom alaprajzára csak következtetni lehetett, azt helyesen tisztázni nem. 152